Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-263

460 263. országos ülés. jnnius 23- 1886. 263. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886. évi június hó 22-én. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Trefort Ágoston közoktatási müiister nyilatkozata Halvax József interpel­latiója tárgyában. A közgazdasági bízottság jeleutóse a magyar tengeri hajózásról szóló szerződés ügyében. A ház gazdasági bizottságának jelentése a június havi költségvetésről es amit havi szám­adásról s annak tárgyalása és elfogadása. A horvátországi közadók kezeléséről, az időleges házadó­mentességről s a magyar királyi Curia és Ítélőtábla bíráinak az igazságügymiuisteriumban alkalmaz­tatásáról szóló törvényjavaslatok végmegszavazása; az ezekre vonatkozó jegyzőkönyvi rész hitelesítése. A napirend megállapítása. A kormány részéről jelen vannak: Tisza Kálmán. Trefort Ágoston,, gróf Szapáry Gyula, gróf Széchenyi Pál, báró Fejérváry Géza, Fábiny Teofil. (Az ülés kezdődik déli 12 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom, a mai ülés jegyzőkönyvét Zsilinszky Mihály jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólni kívánókat Rakovszky István, az azok ellen jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jú­nius hó 21-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőköny­vet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs. Avallás­és közoktatásügyi minister ur kivan szólani. Trefort Ágoston vallás- és közoktatás­ügyi minister : T. ház ! Méltóztassék megengedni, hogy a napirend előtt nyilatkózhassam egy inter­pellátiót illetőleg, melyet Halvax József t. kép­viselő ur múlt hó 19-én intézett hozzám a duna­földvári regalekérdés tárgyában. Az interpellátióra már korábban akartam válaszolni, minthogy e kér­désre nézve össze voltak állítva az adatok. De midőn újra átnéztem az ügyet, arról győződtem meg, hogy az interpellátióra most nem volna he­lyes nyilatkoznom. A kérdés ugyanis, mely a kö­rül forog, mily arányban illeti meg a dunaföldvári regale az egyetemi alapot és a községet, most a bíróság előtt van és bár nem hiszem, hogy nyi­latkozatom a bíróságra valami pressiót gyakorol­hatna, a dolognak mégis az a szine lehetne, mintha ezen ügyben egyik vagy másik részről a bíróságra erkölcsi pressió szándékoltatnék gya­koroltatni. Azért most nem tartanám helyesnek részemről a nyilatkozattételt. Azt hiszem, hogy a bíróság ezen kérdésben rövid idő alatt meg fogja hozni az Ítéletet, a midőn azon helyzetben leszek, hogy az interpellátióra válaszolhatok. Kérem tehát a t. képviselő urat, újitsa meg a harmadik ülés­szak elején interpellátióját; különben ha ezt nem is tenné, új interpellátió nélkül is kész vagyok e tárgyra nézve annak idején a választ megadni. Kérem, méltóztassék ezt tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Halvax József: T. ház! Legyen szabad ne­kem is megtenni a magam megjegyzéseit. Az nem tartozik a dolog lényegére, hogy az ügy a bíróság elé vitetett-, mert az a szabálytalan eljárás, mely miatt interpellátiómat megtettem, utólag vitetett a bíróság elé. (Mozgás a jobbóldalon.) Az az arány, melyben a regale az uradalmat és a községet meg­illeti, már 1873. márczius 18 án curiai ítélet által lett eldöntve. Midőn Duna-Földvár az uradalommal 1877. október 1-én, mint bérlő bérletviszonyba lépett, az első bérleti szerződés a curiai Ítélethez híven szabatosan körülirta az uradalmat megillető • regalejogot, mely szerint az egész évi italmérési jog csak részben illeti meg az uradalmat, mig a

Next

/
Thumbnails
Contents