Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-238
238. országos ülés május 10. 18S6. 39 a mily mérvben azt a honvédelem érdekei megkövetelik. T. ház! Ha visszagondolunk a múltra, törvénykönyvünkben számos törvényt fogunk találni, kivált a XVII. századból, melyek szerint a hadizenés joga a király által csakis az országgyűlés megegyezésével gyakorolható. így nevezetesen az 1608. II. törvényben ezt olvassuk : Ideo ut eam (pacem) quoque Sua Regia Majestas observet, observarique facíat, nec sine praescitu et consensu Regni in Hungária et partibus sibi annexis ullum vei bellum moveat vei militem extraneuni introducat, decretum est. Az 1618-diki második törvény pedig igy szól: Pacem eum Turca, quia S. M. in anno Dni 1616 a mense Septembris usque ad annos viginti se extendentem et duraturam renovavit et stabilivit, ideo statútum est, ut eam Sua Maj. observare, observarique facere benigne dignetur et contravenientes juxtaarticulospuniat. Nec sine praescitu Regnicolarum in Regno Hungáriáé et, partibus sibi annexis ullum vei bellum moveat vei militem extraneum introducat. Tudom, hogy a nemzetnek ezen közvetlen joga az újabb időben arra szállíttatott le, hogy ha háborút kiegészített hadsereggel, ujonczokkal akar indítani ő Felsége és arra pénzsegélyt is kíván: azt csak az országgyűlés megegyezésével tehesse, valamint hogy a megkötött békéről szóló oklevél is az ország rendéi elé terjesztessék. De ha e szerintő Felségének a gyakorlat szerint joga van háborút indítani, az esetre, ha kormánya sem ujonczjutalékot, sem pénzsegétyt nem kivan : ezen jog aligha terjeszthető ki azon esetre, mikor nem csupán a rendes hadsereggel, hanem egy oly elemmel is indíthatna ő Felsége háborút, mely eddig a rendes katonasághoz nem tartozottjés ezentúl sem fog oda számíttatni, mely a polgárok azon részéből áll, kik rendes hadkötelezettségüknek már eleget tettek. Ennélfogva azt gondolom, hogy ezen esetben az említett újabb gyakorlatra hivatkozni egyáltalában nem lehet, (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon) hanem hivatkozni kell azon törvényekre, melyek a nemesi fölkelésre vonatkoznak, (Helyeslés és felkiáltások a szélsobaloldalról: Az az analógia!) a nemesi fölkelést pedig csakis az országgyűlés megegyezésével, illetőleg annak határozatából lehetett fölhívni. Ezt rendeli számos törvény. Nevezetesen az 1723 : VI., 1741 : VI., és 1796 : II., az 1802 : I., az 1803 : I., és az 1808 : II. és LXII. torvényczikkek. Az 1848- törvény, miután a jogegyenlőséget kimondta, miután a nemesek kiváltságait eltörölte, természetesen a nemesi fölkelésnek is véget vetett. Ennek helyébe lép az általános népfölkelés és ennélfogva szerintem ugyanazon elv szerint tárgyalandó és döntendő el, mely a nemesi fölkeléssel szemben állott fenn, vagyis, hogy az általános népfölkelés csakis az országgyűlés határozatára rendelhető el, természetesen ő Felsége által, mint a ki az összes haderőnek háború idején a legfőbb parancsnoka. (Helyeslés a bal- és szélsöbaloldalon.) Azon ellenvetésre, mely netalán tétetnék, hogy mi történjék akkor, ha az országgyűlés nincs együtt, engedjük-e, hogy az ellenség megrohanhassa az országot és itt pusztításokat vihessen véghez addig, mig az országgyűlés összejővén, a rendes hadsereg pótlásául a népfölkelést elrendeli ? tegyünk különböztetést. Vagy csak el van napolva az országgyűlés, mely esetben a táviró segélyével néhány nap alatt ismét együtt lehet; vagy fel van végképen oszlatva, akkor is, vagy már meg vannak választva az új képviselők, és ekkor szintúgy rögtön összehívhatok, vagy még nincsenek megválasztva, és erre az esetre nézetem szerint áll az, hogy a kormánynak az őt régibb és különösen az 1848. törvény értelmében kötelező felelősségénél fogva joga lesz azon eszközhöz fordulni, mely az ország védelmére, a haza megmentésére elkerülhetlenül szükséges, fenmaradván természetesen az utólagos felelősség. (Általános helyeslés.) De azt, hogy az általános népfölkelést, mely az ország polgárainak száz és százezreit rendes tűzhelyeiktől, rendes foglalkozásaiktól elvonja, az országgyűlés, a törvényhozás beleegyezése nélkül hadi szolgálatra alkalmazni lehessen, én t. ház, alkotmányosnak nem tarthatom. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ugyanazért módosítványomban, melyet benyújtani szeremcsém lesz, azt fogom kívánni, hogy az általános népfölkelés mozgósítása csakis az országgyűlés határozatára történhessék. Azzal, a mit Chorin t. képviselő ur a maga módosítványában indítványoz, hogy tudniillik a mozgósítás csakis már kitört, vagy közvetlenül fenyegető háború esetében történhessék meg, egyetértek, de erről az én módosítványomban is gondoskodva van. Valamint egyetértek arra nézve is, hogy mihelyt a veszély, vagy a háború eloiult, a mozgósított népfölkelés azonnal feloszlattassék, de szükségesnek tartom azonkívül, hogy a törvényben az is mondassák ki, miszerint a mozgósítás korrend szerint fog történni, vagyis, hogy a 33, 34 stb. évesek előbb hivassanak be, mint az idősebbek, és végre, hogy a 18 és 19 évesek csakis az első osztálybeliek végén, vagyis a 37 évesek után szólíttassanak fegyverre, nehogy az ilyen fejletlen ifjak mindjárt akkor vitessenek háborúba, mikor annak terheit, sanyarúságait ők még kevésbé tűrhetik, mint azok, a kik korosabbak. Végre, a mi a harmadik bekezdést illeti, arra nézve is van módosítványom, a melyhez azonban ugy hiszem, minden nehézség nélkül hozzá fog járulni at. honvédelmi minister ur maga is, mert az egyebet nem foglal magában, mint körülbelül ugyanazt, a mi
