Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-259

259, országois ülés ; Mint a szabad forgalom és a szerződéses ke­reskedelmi politika híve, azon meggyőződésben vagyok, hogy csak ily utón lehet reményünk, hogy idővel a reánk nézve legfontosabb államokkal mél­tányos szerződéseket köthessünk. Éleszti bennem ezen remény alaposságát, hogy már a monarchia másik államában, tekinté­lyes oldalról, épen az austriai ipar emporiunihoz közel álló férfiú, már elismeri, hogy a monarchia helyes vámpolitikája, csak a szerződéses kereske­delmi politikában keresendő. T. ház! Arra nézve, hogy ezen varrógép fe­jekre a proponált vám csakugyan a jelzett irány­ban hatna, tájékozást nyújt a monarchia külke­reskedelmi kimutatása, mely szerint a varrógé­pek főleg Németországból, kisebb mértékben Amerikából és Angliából importáltatnak. Kétségkívül a legnagyobb behozatal Né­metországból történik. így 1883-ban összesen a közös vámterületbe behozatott 4626 métermázsa, Németországra ebből 4367 métermázsa esik. 1884-ben az összbehozatal 6036 métermázsa volt, ebből Németországra magára ismét 5890 métermá­zsa esett és pedig majdnem kizárólag az értéke­sebb gépfejek. A másik indok, mely a leszállítás ellen szól, tisztán vámtechnikai, a mennyiben az eddigi vám­tétel kijátszását kívánja megakadályozni. Mig ugyanis 1882-ig a varrógépek rendsze rint álványnyal együtt hozza ttak be, az 1882-ik vámtarifa 20 forintos tételét akként játszták ki, hogy a magasabb vámtétel szerint csak a kész gép fejek vámolt ittak el, a súly *!"- ét tevő állvá­nyok pedig vagy a 287. számú tétel szerint 5 fo­rinttal vámoltattak, vagy pedig a vámterületen elül készült állványokkal láttattak el. Állványokkal együtt bejövő varrógépek, a 40 forintos gépfej vámtétel mellett is csak 3 forint 70 krajezárt fognak fizetni, mig eddig, vámkiját­szás nélkül 5 forintot fizettek, tehát kevesebbet mint azelőtt. Különben is a közgazdasági bizottság a 283. szám a) és c) tételeit elfogadta s igy czélszerütíen lenne, épen a gépek legértékesebb, de súlyra nézve legkönnyebb részeit, melyek darabonkint esak 5 kilót nyomnak, a magasabb kiegyenlítő vámtétel alá nem sorolni. A gépfejekre javasolt b) tétel tehát legke­vésbé czélozza a varrógépek megdrágítását, hanem csakis az 1882-iki tétel alkalmazásának helyes­bítését. Mint fontos ellenérv ezen tétel emelése ellen még azon körülmény is hozatott fel, hogy a varró­gépek mint munkaeszközök ne drágítassanak. Hogy ez az eddigi vámtétel daczára sem tör­tént meg, arra mutatnak a hivatalos áru értékek, melyek e gépeket 1878-ban 130 forinttal, később 135 forinttal, 1882-ben 180 forinttal tüntetik fel, KÉPYH. NAPLÓ. 1884—87. XII. KÖTET. június 11. 188G. 4|.j 1885-ben, a nagyobb arany ágio daczára, isme 135 forinttal tüntetik fel. T. ház! Mindezeknél fogva bátorkodom a t. háznak a következő módosítványomat elfogadásra ajánlani. (Helyeslés jóbhfelől.) Elnök; Fel fog olvastatni a módosítvány. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa) : A 283. számú tétel „varró és kötőgépek" követ­kezőleg módosíttassák: b) gépfejek, ezek k'sz alkatrészei — a tük kivételével — 40 forint. Gaál Jenő (pécskai); Ez inditványnyal szemben, bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztas­sék a 283. számú tétel 6) pontját a gépfejek vám­ját, ugy mint az a közgazdasági bizottság által javasoltatik megtartani. A közgazdasági bizottságot, midőn ezen tételt a kormány által javasolt 40 forintnyi vámmal szemben javasolja a háznak, azon indokok ve­zették, melyeket az előbb gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam a tűkre nézve tüzetesebben kifejtett. Miután Magyarországon varrógép-ipar egyáltalában nincs és miután igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy ezen fontos munkaeszköz egyáltalában ne drágittassék, nincs semmiféle ok arra, hogy azon vámtétel, a mely mellett Aus­triában ipar keletkeztetett, újabban emeltessék. Méltóztassék visszaemlékezni arra, hogy 1882 előtt a varrógépek 2 forint 70 krajezár volt, 1882-ben feleméin tett 20 forintra. Igen lényeges és tetemes emelés volt már ez is. Ezen vámtétel mellett, daczára annak, hogy mondom, az emelés lényeges volt, nálunk ipar nem ke­letkezett. Mi e tekintetben tisztán fogyasztók va­gyunk és eltekintve azon fontos érdektől, mely sok kis ipar körében a varrógépek alacsony árához fűződik, figyelembe kell venni, hogy a társada­lomnak egy figyelmet érdemlő osztálya, épen az, mely a legsanyarubb körülmények közt él: a női munkásosztály nagymértékben e czikk fogyasztá­sára van utalva. (Helye-lés balfelől.) Egy nagyon fontos körülmény szól ezen emelés ellen. Tudjuk mindnyájan, hogy a varró­gépipar speciális bécsi ipar. A bécsi kereskedelmi és iparkamara pedig, midőn a vámtarifára vonat­kozó véleményét felterjesztette az ottani kormány­hoz, határozottan kijelentette, hogy ezen iparnak további vámemelésre semmi szüksége nincs (Igás! ügy van ! balfelöl) s igy a vámemelést ellenzi, mert oly fontos azon ipar érdekével szemben álló többi apró iparágaknak érdeke, hogy azt nem helye­selheti. Nagyon csodálkozom azon két okok egyikén, melyeket a t. előttem szólott képviselőtársam indít­ványa támogatása végett felhozott. 0 ugyanis azt említé, hogy ezen vámemelés első sorban retorsio­nalis jellegű Németországgal szemben. Az egész vita alatt folyton arról méltóztattak biztosítani a t. házat, hogy retorsionalis szándék az egész elő­56

Next

/
Thumbnails
Contents