Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-259

442 259. országos Ülés jnnins 11. IS86. terjesztésben nincs, ennélfogva nagyon különös indoknak tartom ezt, mely egyáltalában nem illeszthető be az egész tárgyalás keretéhe. Miután ennélfogva semmiféle indok, a mely a mi érdekünk mellett lenne, nem szól ez indítvány mellett, bátor vagyok kérni a t. házat, méltóztassék a közgazdasági bizottság javaslatát e tekintetben fentartani. (Helyes'és balfeUL) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen többé feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom s ha az előadó ur és a minister ur sem kivan szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A XL. osztályban levő tételek nem támadtattak meg, csupán a 283. szám alatti b) gépfejek. Minthogy itt nagyobb összeg ajánltatik, mint a minő a bizottsági tételben van, kérdem a t. házat, méltóztatik-e Emich Gusztáv képviselő ur azon javaslatát elfogadni, hogy e tétel 20 írtról 40 frtra emeltessék? (Igen! Nem!) Méltóztassanak tehát azok, a kik a beadott módosítványt elfogadják, felállani. (Megtörténik.) A többség a módosítványt elfogadja s igy a XL. osztály ezen kiigazítással fogadtatik el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a XL1.,XLHL,XLV., XLVL, XLVIL, XLVHI. osztályokat, továbbá a 3—5. csikket, melyek észrevétel nélkül elfogadtatták.) Elnök: E szerint a törvényjavaslat ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadtatván, annak végszerkezetben való megszavazása a legküzel€bbi ülés napirendjére tűzetik ki. Következik a közgazdasági bizottság jelentése a tengerinek és kölesnek az osztrák-magyar vámterületre Bulgáriából és Szerbiából való vámmentes behozataláról. Azt hiszem, a t. ház a jelentést felolvasottnak méltóztatik tekinteni. (II?lyeslés.) Az általános vitát megnyitom. Az első szó illeti a bizottság előadóját. Láng Lajos előadói Méltóztatnak tudni, hogy a most letárgyalt törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása alkalmával a Romániával való szerződéses viszony nemcsak lejárt, hanem arra nézve, hogy rövid idő múlva Romániával szerződéses viszonyba lépnénk kevés a kilátás. Ily körülmények közt szükséges volt Romániával szemben az osztrák kormánynyal egyetértőleg czélszerú'bb vámtételéket megállapítani, mint a melyek eddig fennállottak. Ezek közül a tengerire és kölesre vonatkozó vámok azokra, kik e czikkekkel foglalkoznak, meglehetős megterheltetésseí járnak. A* tengeri eddigi vámja 25 kr. a kölesé pedig 50 kr. volt. E két czikk a szerződés értelmében vámmentesen jött be. Az új tarifában a tengeri vámja 1 frtra emeltetett, a kölesé pedig meghagyatott 50 kron ugy, a mint ez az eddigi vámtarifában volt. E vámok következtében ezen két czikk behozatala majdnem lehetetlenné vált. Már pedig ugy a köles, mint a tengeri bizonyos iparokra elkerülhetetlenül szükséges. A mi a kölest illeti, van egy-két gyár, a mely köles hántással foglalkozik. Ezek egyikének tulajdonosa megjelenve a közgazdasági bizottságban, mint szakértő azt adta elő, hogy reá nézve a köles 50 krajezáros vámja mellett e ezikknek Romániából való behozatala lehetetlenné válik, itthon pedig nem kapja meg a kellő mennyiséget. Midőn tehát egyrészt kétségtelen volt az, hogy Romániával szemben nagyobb érdek szempontjából e szigorú vámtételeket be kellett hozni, habár egyelőre csak rendeleti utón, de másrészt kétségtelen, hogy ez árúkra nekünk a termelésnél okvetlenül szükségünk van: elodázhatlan oly intézkedés, mely által a Romániával szemben rendeletileg megállapított vámtételek a maguk merevségében fentartatnak, de másrészt azoknak, kik kölest és tengerit fogyasztanak, mód nyujtatik arra, hogy e czikket ezután is vámmentesen szerezzék be. Erről szól e törvényjavaslat, mely egészben nem tartalmaz más intézkedést, mint hogy a tengeri és a köles Bulgáriából és Szerbiából Magyarországba, illetőleg a közös vámterületre vámmentesen hozassék be. Azonban tekintettel a fenforgó körülményekre, hogy tudniillik végre is minden kilátásunk arra nézve, hogy Romániával mégis tán szerződést köthetünk, teljesen elveszettnek még nem tekinthető, nem lett volna helyes e vámtarifákat per infinitum megállapítani, hanem bizonyos időre és igy a vámmentes behozatal csak egy évi időtartamra szól, tudniillik 1887. Julius végéig. Midőn tehát azt hiszem, hogy ez intézkedés mind lényegében, mind tartamában megállapítva van, bővebb indokolásra nem szorul, bátorkodom a törvényjavaslatot elfogadásra ajánlani. Még megjegyzem, hogy azon változtatások, melyeket a közigazgatási bizottság a javaslaton tett, egészben csak formai termé szetüek, a mennyiben a törvényezikkekre volt osztva, holott nálunk szakaszokra szokták osztani. Ezen kivül csak egy szórendi változtatást tett a bizottság, a mely a törvényt egészében magáévá tette s ennélfogva bátorkodom a javaslatot újra elfogadásra ajánlani. (Helyeslés a jobboldalon.) Almásy Sándor: T. ház! Nekem a benyújtott törvényjavaslatnak leginkább indokolása ellen van észrevételem és ennek alapján bátorkodom a t. minister urat bizonyos körülményekre figyelmeztetni. A t. előadó ur a szakértők nyilatkozatára hi* vatkozva, azt állította, hogy ha a köles nem jő be vámmentesen, nem juthatunk hozzá oly olcsón. Minthogy minden czikkünk ára oly alacsonyra szállt le, annak kell lenni ezélunknak, hogy legalább némely czikk több sikerrel termeltessék és jobb áron keljen. És ép azért, mert a köles, ha