Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-238

30 238. országos ülés májns 10. 1886. száma a póttartalékosoknak telnék ki s hogy kö­vetkezőleg ezen az alapon, a melyre én is nagy­jában rámutattam, a melyre Beöthy xikos t. kép­viselőtársam részletesen reá utalt, ezeknek alkal­mazása teljesen feleslegessé tenné a népfölkelés első osztályának bevonását, a mely itt és az 5. §-ban contempláltatik. Én tehát t. ház, a nélkül, hogy a népfölkelés erejét gyengíteni kívánnám, azt hiszem, hogy ezzel erősíteni fogom. Mert nem annyira a számban, mint a megj'elenés biztosságában, az egyének alkalmasságában és nem abban a sok, gyermekétől elbáesúzó családapában rejlik a népfölkelés ereje. Inkább van az abban, ha az illető, csak ideig­lenesen mentetvén fel, tudja, hogy bármikor riad a trombita, neki be kell vonalnia, tehát a harczias szellemmel még nem számolt le. Én tehát t. ház, hivatkozva ezen okokra, bátorkodom indítványozni, hogy a harmadik szakasz első része helyett a következő szövegezés fogad­tassák el. (Olvassa): „A népfölkdésre kötelezettek két osztályba soroztainak: A népfölkelésnek 1. osztályába, mely esetleg az 1868. XL. t.-cz. által lOVirban megállapított póttartalék kiegészítésére is alkalmazható, tartoz­nak a most idézett t.-cz. 17. §-a alapján ideiglen fölmentettek stb." ugy a mint a szövegben van, egész a bekezdés végéig. A második bekezdés pedig következőleg lenne szövegezendő: „A népfölkelés 2. osztálya pedig a többi ösz­szes népfölkelési kötelezetteket foglalja magában." A mondott indokoknál fogva bátorkodom módosítványomat elfogadásra ajánlani. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módo­süványt). B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: Sajnálom, de a magam részéről bármennyire hajlandó vagyok minden módosítványt, mely a törvényjavaslat szellemét, lényegét, czélját nem alterálja, elfogadni, ezen módosítványt nem fogad­hatom el. Nem kivánok reflectálni a felhozottak közül olyanokra, mik a tárgyhoz nem tartoznak; csupán arra fogok reflectálni, a mit Thaly Kálmán kép­viselő ur a tárgyra vonatkozólag volt szives fel­hozni. (Halljuk!) Azt méltóztatott mondani, hogy czélszerfíbb volna a népfölkelés első osztálya helyett úgyszól­ván nagyobb póttartalékot teremteni. Thaly Kálmán: Ugy is az! B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­tér : Nem csak az, de más is. A törvényjavaslat szerkesztése alkalmával mindenekelőtt meg kellett fontolnom, hogy körül­belül mily erőre lehet szükségünk egy hosszan íartó nagy háború folyama alatt a működő had­seregben beálló igen jelentékeny veszteségek pót­lására. Minthogy a képviselő ur Beöthy Ákos kép­viselő ur által felhozott adatokra méltóztatott hivatkozni, bátor vagyok kijelenteni, hogy én ezen adatokat nem légből kapottaknak és nem hamisaknak és nem állóknak mondom — a mint a részemről rendelkezésre bocsátott adatokban jelez­tettek — de csak azt mondom, hogy tévedésen alapulnak a képviselő ur által felhozott adatok. A t. képviselő ur hivatkozott ugyanis az 1870/71-ben Francziaországban működő német seregek sorai­nak pótlása czéljából utána szállított erőkre és ezeket 14%-ra tette. Ez már tévedés, még pedig nagy tévedés, a mennyiben 40%-nál több lett be­szállítva és pedig egy győzedelmes, egy oly vidéken viselt háború alkalmával, a mely Európa legcul­tiváltabb vidékének nevezhető, a mennyiben ott a közlekedési, elhelyezési, élelmezési viszonyok kitűnőek. Már most, t. képviselőház, minthogy ez a tényleges tapasztaláson nyugszik, mi volt az én feladatom? Feladatom az volt, hogy a népföl­kelésre kötelezetteknek olyan számát biztosítsam, illetőleg a hadsereg pótlásáról oly módon gondos­kodjam, hogy működő hadseregünknek pótlását minden körülmények között eszközölhessem. Néz­zük meg csak azon hadszinhelyeket, a melyeken — remélem még nagyon sokáig nem — de eset­leg még is csak hivatva lesz működni. Bárhova nézünk, oly cultivált vidékre, a hol az élelmezési, közlekedési és elhelyezési viszonyok oly mérvben megfelelők lehetnének, mint Francziaország keleti részében, nem találunk. Ebből az következik, hogy ha nálunk — ha még nem is nagyon hosszasan tart a háború — a pótlásra szükséges elemek %-a nem 40, de annál sokkal nagyobb lesz. így tehát aránylag sokkal nagyobb pótlékról és arról kellett gondoskodnom, hogy aránylag megfelelő száza­lékban rendelkezésünkre álló erőnk legyen a mű­ködő hadsereg megritkult sorai pótlására. (Helyes­lés a jobboldalon.) Azt méltóztatott mondani, pótlást lehexeti volna teremteni a jelenlegi póttartalékból, azután a felmentettekből és a lovasságnál kiszolgáltak­ból, a mely elemek tényleg az első pillanatra nin­csenek a hadsereg soraiban. A jelenlegi póttartalék 80,000-re van meg­állapítva. Szükségesnek tartom figyelmeztetni a t. házat — azt hiszem már meg is tettem a teg­napelőtti felszólalásom alkalmával — hogy csak négy éve annak, hogy a törvényhozás az iránt intézkedett az 1882. évi XXXIX. t.-cz-ben, hogy a póttartalék oktattassék. Mert eddig igen is volt póttartalék, de csak a papíron, mert nem lévén kioktatva, a szükség első pillanatában természe­tesen nem is lett volna használható. Jelenleg tehát rendelkezünk három év folyamán kioktatott póttar-

Next

/
Thumbnails
Contents