Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-258
258. országos ülés június 10. 1886. 44 Q Németország akkor azokra a czikkekre a vámmentességet, mik első sorban Magyarország érdekét képezik, tudnniilíik concedálta-e Németország a vámmentességet a gabonára, concedálta-e a fára és ooneedált Németország igen mérsékelt vámokat az állatokra? Azt hiszem, hogy ez történt, ezt kétségbe vonni senki sem fogja. Ha tehát a vámszerződósi alkudozások akkor mégis megszakadtak, miért szakadtak meg? Azért, mert oly érdekek védelmezéséről volt szó, melyek a mi érdekeinknek teljesen idegenek voltak. (Igás! TJgy van! a szélső balfelől.) És hogy ez mennyire áll és mennyire felel meg Németország felfogásának, erre nézve hivatkozom Bismark saját szavaira, minek feljegyzése épen itt van kezemnél. Ugyanis egy 1879-kiyita alkalmával, tehát az 1878-iki tarifa megalkotása után a német Eeichstagban ezeket mondta: (olvassa:) „Wenn allé Staaten schutzzöllnerische Tendenzen hervorgreifen, dürfen wir alléin unsere Thore nicht öffhen; ein Staat alléin kann nnmöglich Freihandel treiben. Ich sehe, dass die Länder, die sieh schützen, prosperiren, die Länder, die sich nicht schützen, aber zurückgehen." Különösen ezen utolsó mondatot nagyon jó volna, ha Magyarország megjegyezné magának, mert haBismarknak e tanácsát, mit saját nemzetének adott, megfogadná: mi is tudnók, hogy egy ország, mely saját területét nem védelmezi, nem állhat fenn, el kell szegényednie. (Igás! TJgy van! a szélső baloldalon.) Azt vetette továbbá fel a t. előadó ur, mintha én azt mondtam volna, hogy nem Austriával kell szövetkezni, hanem Németországgal. Én azt mondtam, hogy általában szerződési politikát kell követni. Azt mondtam, hogy nem kell magunkat lekötni Austriának azért, hogy önálló vámterület alapján a többi államokkal, melyekkel kereskedelmi összeköttetéseket fentartunk, szerződésekre léphessünk. Ép oly kevéssé járulok ahhoz, hogy Németországgal egymagával lépjünk vámközösségre, mint ahhoz, hogy Austriával egymagával, mert a ki egy állammal szerződik, monopóliumot biztosít az illető államnak. Ezekkel voltam bátor az előadó ur által mondottakra reflectálni; s most a t. ház engedelmével még néhány szót s megjegyzést akarok tenni azokra, a miket a t. földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minister ur tegnap mondott, (Halljuk!) ámbár legnagyobb sajnálatomra nincs szerencsém őt itt láthatni. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) A t. minister ur arra hivatkozott, egy értelemben a t. előadó úrral, hogy az agrár-vámok kiválólag s első sorban Magyarország érdekét képezik. Erre nézve elég egyszerű tekintetet vetni a termelési statistikára, a mely mutatja, hogy 1870-től 1884-ig átlag Austriában 92.3, Magyarországban pedig 93 millió hektoliter gabonaj termeltetett s hogy ekként a termelési mennyiség egyenlő. A marhaállománynál is ugyanez a viszony; a gyümöles, főzelék, kertészet stb.-nél hasonló viszonvok vannak, noha ezekben Austriának nagyobb a fölöslege. De főleg tanulságos erre nézve, hogy az osztrák kereskedelmi kamarák nagy része kérvényezte a gabonavámok behozatalát, nagyon tekintélyes része pedig hozzájárult. Kérelmezték a lembergi, bródi és budweissi, hozzájárultak a reiehenbergi, a pilseni és a laibachi kamarák, mig ell ne összesen csak három nyilatkozott. Azt hiszem tehát, hogy ezen az alapon lehet mondani, hogy Austria érdeke csak oly nagy ezen most létesített agrár-védvámoknál, mint a mienk. Ha azonban az igazi agrárvámokban továbbmenve, azon iparczikkek védelmeztetnének, a melyekből a behozatal a túlnyomó, akkor a magyar érdekek meg volnának védve, de erre a kormány nem terjeszkedett ki. Az agrárvámokkal szemben ellenkező álláspontot foglalt el a kormány az iparvámok tekintetében, a melyekről azt mondta a minister ur, hogy ezek korántsem osztrák érdekek, mert a mily mértékben védve van a vámok által az osztrák ipar, oly mértékben áll ez a magyar ipar érdekében is és ezt — a mit alig tartottam volna lehetségesnek — a jobboldal élénk helyesléssel fogadta. (Élénk derültség szélső balfelöl.) Erre nézve, t. ház, egy kis összeállítást készítettem, a mely illustrálni fogja, hogy milyen arányban áll Magyarország érdekeltsége a vámtarifa tételeiben az osztrák érdekeltséghez.(HaVjuk! Halljuk!) A'vámtarifa 356 tétele közül 251 tételre van figyelemre méltó módosítás javasolva. Azok közül a mezőgazdaságnál tisztán Magyarországot érdeklő 3, mindkét államot érdeklő 31. A segédanyagoknál mindkét államot érdeklő 15, Austriát érdeklő 1. A gyártmányoknál kiválóan v gy leginkább Magyarországot érdeklő 8, részben indkét államot érdeklő 38, kiválóan és tisztán Austriát érdeklő 155. így tehát Magyarország érdekének képviselete a tarifában az osztrák érdekek képviseletében azon viszonyban áll, mint 11:156-hoz. (ügy van! szélső balfelől.) A minister ur hivatkozott a kiállításra és ezt a t. előadó ur is felemiitette, mint annak bizonyítékát, hogy milyen nagy mértékben fejlődött nálunk az ipar. (Halljuk! Halljuk!) Én, t. ház, nagy örömmel emlékezem meg magáról a kiállításról, mert az szép volt. És ha arról volna szó, hogy azok az államférfiak, a kik azt rendezték, kitűnő ízléssel bírnak, hogy pompásan értették a mise en scéne-t és a dolgot rendkívüli chic-kel csinálták: akkor mindenkor szívesen hozzá fogok járulni, hanem ha én a kiállítás deficitjére gondolok, akkor eszembe jut a költőnek az a szava, hogy: „Szépsége okozta bukását." (Élénk derültség a szélső baloldalon.) De sokkal több dicséretet is el lehet mondani a kiállításról. (Halljuk! Halljuk!) El lehet 53 #
