Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-257

4Q6 257- országos fllés jnnitts r 9. 18S6. szerint őket megillető jogaikhoz hozzá is fognak juthatni. Ezen feltétel mellett a választ tudomásul ve­szem. {Helyeslés balfelöl.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én mindenekelőtt teljes készséggel kijelentem, hoi^y ha ily irányban pmasz jő hozzám, azt orvo­solni is kész vagyok, hogyha összeírás czéljából az érdekelt fél követeli a bizonyítványt, azt meg­tagadni nem lehet, valamint azt hiszem, hogyha, mint a képviselő ur mondta, tömegesen helytelenül beirottak kireclamálhatása végett valaki a „B" tabellának megtekintését kívánja, ez is teljesíthető. Odáig menni azonban, hogy egyes emberek ked­veért talán százakra menő bizonyítványok állíttas­sanak ki, azt hiszem, nem lehet (Zaj balfelöl.) Egyébiránt a t. képviselő ur azt mondta,hogy Magyarországon a nyílt rendeletek correctek, de azután más történik. Ha egyes esetekben történt más, meglehet, dehigyje el a képviselő ur, hogy a törvényes eljárás azokkal szemben ismét az, fokozatos felebbezés folytán jöjjön oda az ügy, a hol elintéztetnie kell, mert más eljárás szerint én önhatalmilag nem orvosolhatom. Kölönben biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy minden közeg általam csakis a törvény szigorú megtartására volt és lesz utalva. (Helyeslés jobbfelöl.) Horánszky Nándor: T. ház! Csak egy észrevételt vagyok bátor tenni (Halljuk!) és ez az, hogy a t. ministerelnök ur szíves volt meg­ígérni, hogy intézkedés fog tétetni arra. hogyha az érdekeltek akár saját jogaik érvényesítése, akár törvénytelen beírások esetén reclamatióval élni akarnak, nékiek megengedtessék, hogy az illető adókönyvekbe betekinthessenek. Ezt u<ry hiszem, akként érti a t. minister ur, hogy miután a be­tekintésnek czéljának is kell lenni, mert a bete­kintés még nem bizonyíték, pedig a reelamatiókat bizonyítékokkal is kell támogatni, hogy akkor a bizonyítékok kívánatra ki is fognak szolgáltatni. Mert legjobban tudja a t. minister ur, hogy nem­csak a központi választmánynál, hanem a Curiá­nál is oly kérvények, a melyek bizonylatokkal tá­mogatva nincsenek, visszautasíttatnak. Én tehát igy fogom fel a t. minister ur igéretét és válaszát ily értelemben is veszem tudomásul. Tisza Kálmán ministerelnök: Körülbelül majdnem ugyanaz a kérdés, a mi már a ház előtt megfordult. Én tisztán, praecise akartam kifejezni nézetemet. Annak, a ki saját érdekében akar rec­lamálni, ki kell állítani a bélyegtelen bizonylatot; de bocsánatot kérek, az lehetetlen, hogy Magyar­ország, most nem tudom könyv nélkül, hány száz­ezer választói mindenikének megadassék a jog, hogy 100 ember ellen is kérhessen bizonylatokat, ez lehetetlen, ezt a törvény nem mondja. Distin­guáljunk. A betekintést és kiírást, ha ugy tetszik, igenis kötelesek a hatóságok megengedni, de bé. lyegtelen bizonylat kiállítására kényszeríteni a hatóságokat, midőn esetleg annak tétetnének ki, hogy ugyszólva obruáltassanak és semmi mást ne tehessenek, ez azt hiszem, bajos dolog é«s ezt a a t. képviselő ur a törvényből nem fogja kimutat­hatni. Én szórói-szóra olvastam fel a 115. ,§-t. (Helyeslés johbfelöl. Ellenmondások a bal és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! (Felkiáltások jobbfelol: Nem lehet szólni!) Elnök: Az interpelláló képviselő urnak joga van még szólni. (Helyeslés bal és szélső baloldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Én e fontos közczél érdekében óhajtanám az eszmék tisztázá­sát. A t. minister ur oly választ adott, hogy abban nemcsak hézag van, de válasza egyenesen alkal­mat szolgáltathat a törvény kijátszására, (Ugy van! balfelől.) A választói törvény 44. §-a minden vá­lasztónak kétségtelenül jogot ad először arra, hogy saját választói jogát megóvhassa s e ezélból bizonylat kiállítását követelhesse és reclamálhas­son; másodszor pedig jogot ad arra, hogy azon választói kerületekben, a melyhez tartozó vala­mely község névjegyzékében fel van véve, bár­mily jogtalan felvétel vagy kihágás miatt felszó­lalhasson. (Ugy van! balfelől.) Ha a törvénynek általam idézett szavait helyesen értelmezzük, akkor aztán méltóztassék a t. minister ur megma­gyarázni azt, hogy ha valaki akár a választóke­rületnek minden választója ellen js reelamálni akar, mit tegyen? mert ha valakinek joga van reelamálni, ugy jogának kell lenni arra is, hogy az ezen reclamátióhoz szükséges bizonylatot meg­szerezze. {Ugy van! balfelöl.) Ha csak a törvényt és választói jogot kijátszani nem akarjuk, ezt másképen magyarázni nem lehet. (Ugy van! bálfelöl.) A t. minister ur jól tudja azt, hogy a központi választmányok, a mint az máskép nem is lehet, egyszerű felszólalásra bizonylat nélkül nem intéz­kednek. Ugye bár ? És ha ez a curiára vonatko­zólag is a törvényben világosan ki van mondva, legyen szives a t. minister ur kimagyarázni, hogy bizonylat nélkül miként lehessen bárki ellen ree­lamálni, legyen az bár száz vagy ezer ember. Miután tehát a törvényt másképen megmagya­rázni nem lehet és minthogy a minister ur szájá­ból elhangzott minden szónak értelmezése kint egyenesen tanulmányoztatik, különösen pedig a választói jogosultság tekintetélen, (Helyeslés. Ugy van! a bal- és szélső baloldalon) akkor én ily vilá­gos, nyilt és kétségbevonhatatlan joggal szemben csak egy magyarázatot fogadhatok el és ez az, hogy bárki akar bárki ellen reelamálni, az illető hatóságtól neki a bizonylat kiadassék, mert ezt a törvény, igazság és tisztesség parancsolja. Ha a törvény e tekintetben hibás vagy feltehető, hogy secaturából számtalan bizonylatokat és munkát kívánnának, akkor a minister urnak bátor vagyok

Next

/
Thumbnails
Contents