Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-254

330 254. országos ülés junlns 4. 1886. birtokrendezési viszonyok eltarthatnak 40—50, vagy akárhány esztendőn át, akkor ezen telekkönyvi betétek elkészítése nem fog megtörténni. Erről, méltóztassék megengedni, ezen törvényvavaslatban egy szó sincs; az pedig, a mi benne van, felfogásom szerint, igen tiszta, világos és szükséges is. Mi szándékoltatik ezen törvényjavaslatban? Szándékoltatik a telekkönyvi birtokívek és a katasteri adatok összeegyeztetése. Természetes és világos, hogy ezt legjobban ott lehet keresztülvinni, hol a katasteri felmérés és a birtokrendezés megtörtént, a hol tehát, munkálat teljes és legjobban hasznosítható. Azt mondja ezen törvényjavaslat, hogy ott, a hol ezen két faetor meg van, fog a harmadik tényező, atelekkönyvi betétek elkészítése életbeléptetni. Hogy minő sorrendben történjék ezen munkálat, azt ezen factorok figyelembevételével az igazság- és pénzügyministerek határozzák meg. De az mondatik, t. ház, hogy a birtokrendezések 30—50 évig elhúzódnak, vagy a katasteri felmérések nem tartanak lépést a telekkönyvi betétek elkészítésével, akkor ezen intézkedés elesik. De, t. ház, ezen intézkedésnek nem kell egyoldalúnak lenni, hanem lehet kétfélekép intézkedni. Vagy lehet intézkedni ugy, hogy a katasteri felmérések gyorsabban végeztessenek el, hogy ezért elkészüljenek azon időre, midőn ezen munkálat előre halad, vagy pedig eltérőleg az eddigi tervtől, ott is történhessenek, a hol még ily felmérések nem történtek. Ez nem feledékenységből maradt ki, hanem azért, mert nem lehet előre tudni, mennyi időt fog igénybe venni a munkálat, mig elkészül. De azt méltóztatott mondani a képviselő ur, hogy a katasteri felmérések sorrendjéről nincs intézkedés. Ezen kérdésben már nyilatkoztam a múltkor és bátor leszek most is nyilatkozni. Ezen sorrendet előre megállapítani és ez iránt utasítást adni nem lehet. A sorrend évről-évre állapíttatik meg s a munkálat terve bemutattatván a törvényhozásnak évről-évre, a költségvetés tárgyalásakor módjában van nyilatkozni a bemutatott sorrend helyességéről. Arra nézve, hogy most hol van folyamatban a fölmérés, válaszom az, hogy ott, a hol az országban egyes szigetek vannak ; egyes vidékeken megtörténtek a felmérések; egyes szigetek maradtak, pl. Borsod megyében. Igen természetes tehát, hogy a munkálatot itt kell mindenekelőtt befejezni. Ezenkívül két irányban nem történtek még munkálatok. Egyik irány az ország északnyugati része, Pozsony, Nyitra, Trencsén megye, a másik az ország keleti része Bihar és Arad egy része és folytatólag kelet felé Erdély. Ez utóbbi irányban most első sorban arra felé fogfolytattatni, a merre a felmérések történnek, Arad és Biharban. Azonban a munkálatok nemcsak Arad vagy Bihar megyében folytattathatnak és sehol sincs kimondva, hogy a fölmérések csak a tulajdonképi Magyarország területén történjenek. Folytathatók kelet felé Erdélyben és ez megtörténhetik ezen törvény alapján és az eddigi eljárás szerint; a miért is külön intézkedés szükségét a törvényjavaslatban nem látom. Kérem tehát, méltóztassék a szakaszt ugy elfogadni, a mint van; mert az mind az ország, mind az egyes vidékek érdekeinek teljesen megfelel. {Élénk helyeslés a jobboldalon.) Horváth Gyula: T. ház! Személyes megtámndtatásom miatt kérek szót.A t.pénzügyminister ur azt mondotta, hogy azokat, a miket én elmondottam, csak határozott roszakarat olvashatta ki a javaslatból. Én sokkal inkább tudom a parlament tekintélyét és sokkal inkább tudom a magyar kormány minden egyes tagját állásánál fogva tisztelni, hogy sem ezen kijelentés megtorlására a parlament helyét és idejét igénybe kívánnám venni. De csakis ezen egy szempont az, mely engem ettől visszatart; mert én a parlament tekintélyét és a magyar kormányt sokkal inkább tisztelem, hogy sem egyes ily kérdések felvetése és azok visszatorlása által a parlament és a kormány tekintélye megsértessék. Ezért, tartózkodom a választól. (Helyeslések. Mozgás.) Orbán Balázs: T. ház ! A pénzügyminister ur vissza akarja vezetni a vitát a valódi mederbe, a jelenleg tárgyalás alatt levő szakaszra, azonban e szakasznak jelen szerkezetében való fentartása által nem fogja megoldani ezen nagyon fontos és valóban életbe vágó kérdést. Mert ha mi az erdélyi birtokviszonyok rendezésétől tesszük függővé az ottani állapotok javítását, akkor nem 50 évre, hanem talán egy századra kiható dolgot akarunk létesíteni, mert az erdélyi birtokviszonyok rendezése úgy, a hogy most van, képtelenség, azt államilag kötelezőleg ki nem lehet mondani, mert ha a tagosítás a székelyföldön nem vitetik keresztül, a mint hogy alig van egy pár község, a hol erőszakosan a nép egyrészének pusztulása árán keresztül van vive és nem vitetik keresztül azért, mert ha mi azt forcirozni akarnók, akkor a Székelyföld lakosságának egyharmad része kénytelen lenne kivándorolni, mert ott sajátszerű viszonyok vannak, megengedem, hogy nem jogszerű viszonyok, de létező állapot, a melyekkel számolnunk kell. Például nincs olyan község, a hol a lakosságnak egy harmada, vagy egy negyede teljesen birtoktalan ne volna, van egy kis házikója, kertje, de egyebe kint a határon nincs, hanem fentartja magát ágy, hogy egy pár marhát tart, azt legelteti a közös legelőn és ezáltal a maga és családja életfentartására szükségest megszerzi. Azonban, ha a birtokrendezés keresztül vitetik, akkor megszűnik ezen megengedem praevarieatio a mások jószágán való élősködés, de bekö-