Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-254
254. országos ülés jnnlus 4. 1881. 831 vetkezik, hogy kénytelen lesz a székelyföldi lakosság legalább is negyed része kivándorolni, már pedig azt hiszem, hogy ezt az állam érdeke nem követeli, sőt ellenzi. Azért a székelyföldi birtokrendezést csak akkor lehet egész szigorral keresztül vinni, hogy ha gondoskodunk arról, hogy legyen nemzeti iparunk. A Székelyföld népe valójában par excellence a gyáripar folytatására van utalva, az valóban egy kis Svájczczá lenne, a melynek népe jólétet tudna magának teremteni azon szorgalma, vas kitartása és ügyesség-e által, a melylyel önmaga házi ipart tud — daczára sanyarú viszonyainak — felmutatni; alig van olyan falú, a melynek valami házi ipari foglalkozása, mestersége ne volna, de a kormány nem arra iparkodik, hogy ezen házi ipart felemelje, hanem épen a pénzügyminister ur közegei a házi iparra kivetett magas adókkal, a helyett, hogy fölemelnék, megölik azt. Tudok számos helyet, a hol virágzó házi ipar volt és ma teljesen megszűnt, mert az adókivetők olyan adókat vetettek rá, hogy kénytelenek voltak a házi iparral felhagyni. Kétségtelen, hogy ha megteremtetik a magyar ipar, akkor a birtokrendezés keresztülvihető, mert akkor a megélhetés feltétele meg lesz adva a népnek. De magyar ipar addig nem lesz, mig önálló vámterületünk nem lesz, önök pedig arra gondolni sem akarnak. De ezen egyedüli eszközt, melylyel a birtokrendezés alkalmával elvonandó megélhetése a székely nép 100 ezreinek biztosíttatnék, nem akarják önök megadni és mig ez meg nem adatik, addig a birtokrendezést mi magunk, a birtokosok sem kívánjuk, mert nem akarjuk, hogy azon nép egy harmad része kivándoroljon. Maga Horváth Gyula t. képviselő ur sem kíván különleges intézkedést, kijelentette, hogy megelégszik, ha az itteni állapotok ott alkalmaztatnak, ennél kevesebbet kívánni nem lehet. Megengedem, hogy e kérdés szorosan véve nem tartozik e szakasz keretébe, mindenesetre e törvényjavaslat keretébe tartozik és hogy ha ezt e szakasznál is, meg a többi szakasznál is mindenütt elmellőzzük, olymagot fo gunk elvetni, a melynek gyümölcsétől, azt hiszem, még önök is majd vissza fognak rettenni. Elfogadom Horváth Gyula barátom indítványát. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti a bizottság előadóját. Teleszky István előadó: T. képviselőház! (Halljuk!) Én részemről Horváth Gyula képviselőtársam azon indítványát, mely szerint e szakasz visszautasittassék az igazságügyi bizottsághoz a végből, hogy az a sorrendet egyforma igazságossággal állapítsa meg, azért nem fogadom el, mert ennek már eleget tett az igazságügyi bizottság. Azon sorrend, mely e szakaszban megállapíttatik, az országnak egyetlenegy részéről sem szól különösen, hanem a betétek szerkesztésének ez időszerinti okszerű, czélszerű előfeltételeit az országra nézve egyformán, egyöntetűen szabályozza. Az ezen szakasz tárgyalásának megkezdésekor előadottakhoz egyébiránt hozzátenni valóm nincs, egyszerűen csak azt jegyzem meg, hogy nem áll az, mintha én azt mondtam volna, hogy elismerem, hogy ez a törvényjavaslat rósz és azért ha az tör vény nyé fog válni, azon novelláris utón fogunk segíteni. Mondom, ez egyáltalában nem áll, sőt ellenkezőleg nagyon kiemeltem, hogy az e szakaszban foglalt rendelkezést a mai körülmények közt én is, mint az igazságügyi bizottság a leghelyesebbnek, a dolgok menetének, a czélszerüség követelményeinek egyedül megfelelőnek tartom. De mert a katasteri munkálatok siettetése nem az igazságügyi bizottság feladata s e felett én itt nem nyilatkozhatom, azért jeleztem, hogy ha netalán a tapasztalatok azt fogják mutatni, hogy a katasteri részletes fölmérések nem haladhatnak ugy, hogy azokat nyomban kövesse a betétek szerkesztése, hogy ha az által a betétek szerkesztése hosszabb időre gátoltatnék, módjában fog lenni a törvényhozásnak az akkori körülményeknek megfelelő intézkedéseket czélszeruen megtenni. Ez nem az intézkedés rosszaságának, hanem azon elvnek elismerése, hogy örök időkre szóló és a később fejlődő viszonyoknak megfelelő ilyszertí törvényeket alkotni nem lehet. Kérem a szakasz elfogadását és Horváth Gyula képviselőtársam határozati javaslatának mellőzését. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Horváth Gyula képviselő ur azon indítványt tette, hogy a 24. §. az általa kifejtett szellemben való átdolgozás végett a bizottsághoz visszautasittassék. Kérdem a t. házat, elfogadja-e Horváth Gyula képviselő ur ezen indítványát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt a bizottság szövegezése szerint elfogadni, igen vagy nem? {Igen!) Azt hiszem kijelenthetem, hogy a szakasz a bizottság szövegezése szerint elfogadtatott. (Helyeslés.) Szathmáry György jegyző (olvassa a 25—28. §§-kat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak ; olvassa a 29. §-t). Kricsfalussy Vilmos: T. ház! A hegyes vidékek, a havasok és azon területekre nézve, a melyek gazdaságilag más czélra nem használhatók, rendesen birtokörőkösség áll fenn. Ezek azonban, t. képviselőház, oly javak, melyek azon fogalom alá, mintha arányosítás tárgyául szolgáló 42*
