Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-253
318 253 országos ü] nézve ezen telekkönyvi betétek szerkesztéséből a kataster rendezése előtt valami üdvös eredményt nem várhatunk, nem remélhetünk. Erdélyre nézve akkor, mikor az erdélyi magyar közművelődési egylet keletkezőben volt, Kossuth Lajos azt irta, hogy Erdély Magyarországjobb keze. Igaz, de hogy működhessék, mozoghasson, erőt kell adni. Mi az erő hiánya ? Anyagi képtelenség, különösen a hiteltelekkönyveknek rendezetlensége, ziláltsága mellett. Ezen kell segíteni, ha valósággal nem akarjuk azt mondani, hogy az erdélyi sajátlagos viszonyok külön intézkedést szükségeinek. Egyformán kell mérni, de lehetőleg a viszonyok bizonyos tekintetet igényelnek. Részemről azt hiszem, hogy teljességgel nem ellenezheti a t. pénzügyminister ur, a kinek különben is rendeleti úton áll hatáskörében megszabni a sorozatot, azon szakaszonkénti részletes felmérési területre, a mitől függ a telekkönyvi betétek végleges szerkesztése, ha egy határozatijavaslattal odautasittatik, hogy az eddigi részekre nézve ezen katasteri részletes felmérések bevégzését, azontúl, a hol netán hiányosak, azok kiigazítását soronkivül és mielőbb eszközöltesse. Azt hiszem, hogy ezáltal nemcsak az erdélyi birtokosság érdekeinek, hanem az ipar- és kereskedelem érdekeinek is tenne kiváló szolgálatot. Remélem is, hogy a t. pénzügyminister ur nem fog vonakodni és melegen fog érdeklődni azon országrész iránt, a mely nem mint szűkebb hazánk, hanem általában az uniónál fogva, mint Magyarországhoz tartozó, teljes joggal tárhatja egyenlő törvények és intézkedések életbeléptetését, a melyek nélkül, megvallva az igazat, a legjobbra való elem, a birtokos osztály, maholnap teljesen elzüllik. Mindezeket elmondva, nem marad egyéb hátra, mint előterjeszteni azon határozati javaslatot, a melyet ezen általános tárgyalás ötletéből azfelniondottakra tekintettel vázolni szerencsés voltam. Határozati javaslatom a következő: „Apénzügyminister utasittatik, hogy az ország erdélyi részeiben az állandó katasteri részletes felmérés befejezését, illetőleg a korábbi felmérésnek a tényleges állapottal összhangzó kiigazítását eszközölni mélt oztassék." Bátor vagyok ezt a t. háznak és különösen a t. pénzügyminister urnak azzal ajánlani, hogyha méltóztatnék ez irányban némi biztosítékot nyújtani, akkor nem volnának azon kényszerhelyzetben, hogy az erdélyi viszonyokat érdeklő ezen határozati javaslat leszavaztassék. Újólag is kijelentem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. Olay Szilárd; T. ház! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz nem kívánok szólni, mert jnaius 2. 18&& azt, mint helyest és az adott körülmények és viszonyok közt szükségest én is elfogadom. Hogy mégis felszólalok, annak oka abban rejlik, mert Mohay Sándor t. képviselőtársam beszédéből sajnosán kellett meggyőződnöm arról, hogy noha 1868. óta és illetőleg 1872. óta 17 és 14 esztendő múlt el, ennek daczára vannak Magyarországon bíróságok s illetőleg bányakapitányságok, melyek a bányatelekkönyveket még mai napig is német nyelven vezetik. Őszintén megvallom, hogy Mohay képviselő urnak ezen nyilatkozata szomorúan hatott reám és kötelességetvélek teljesíteni akkor, midőn t. igazságügyi minister úrhoz azon kérdést intézem, hogy van-e tudomása arról, hogy Magyarországon még mai napig is vannak bíróságok, melyek nem az ország nyelvét,hanem tőlünk teljesen idegen nyelvet használnak. Egyúttal kérdem a t. minister urat, szándékozik-e rendeleti utón intézkedni, hogy a bányatelekkönyvek ezentúl magyar nyelven és nem tőlünk idegen, német nyelven vezettessenek. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Horváth Gyula: Át. ház engedelmével igen röviden leszek bátor egy pár megjegyzést tenni. (Halljuk!) A t. előadó ur és at.igazságügyminister ur bőven kifejtették és megjelölték azon üdvös czélokat, a melyeket a törvényjavaslat által elérni óhajtalak. Én e czélok üdvösségét a tulajdonjog és birtokrendezés szempontjából kétségbevonni nem akarom. Ha némi tekintetben vannak aggályaim, azok egyedül arra vonatkozhatnak, hogy a törvényjavaslatban foglalt eszközöket nem látom elégségeseknek a kijelölt czélok elérésére s röviden ki fogom fejteni, hogy miért nem tartom elégségesnek. (Halljuk!) A törvényjavaslatban meg vannak jelölve azon eszközök, melyek az illető telekkönyvi hivatalok, bíróságok kiegészítése által fognak a törvény keresztülvitelére közreműködni; de ezzel egyöntetűleg van rámutatva arra, hogy a munkálatoknak fokozatosan, párhuzamosan kell készülniök azokkal, melyek a kataszteri felmérések nyomán eszközöltetnek. Tudom, kétségbevonhatlan tény, hogy a felmérések sürgetése teí mes költséget involvál; azt is tudom, hogy 10 év alatt az országnak körülbelül egyharmadrésze méretett fel és ha a költségvetésnek erre vonatkozó tételeit tekintem — miután e részben semmi biztató szó nem ejtetett el — azt kell következtetnem, hogy ha 10 év alatt ezen munkálatoknak egyharmadrésze készült el, hasonló erővel körülbelül 20 év alatt készül el a másik kétharmadrész. Ha azon fokozatos fejlesztést tekintjük — mert kimondatik, hogy a felméréseket a betétek szerkesztése fogja követni —azon esetben a jelenleg rendelkezésre álló eszközök mellett körülbelül 20 év múlva fog keresztülvitetni a tervezet. Feltétlenül elismerem, hogy ily törvényjavaslat keresztülvitele rögtön nem eszközölhető s
