Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

253. országos ülés jnnitts 2. 1886. gpg gyakorlattal bírjanak, mert ők fontos jogi körülményeknek tisztázására, okiratoknak megbirálására és előkészítésére s más kényes dolgok tisztázásáralesznek hivatva s mert főkép ezen egyénekben kell a legfőbb garantiát keresnünk arra, hogy az ezen törvénybe lefektetett elvek úgy menjenek át az életbe, a mint azt mi a rend helyreállítása czéljából óhajtjuk. Én tehát az igazságügyminister ur becses figyelmébe ajánlom az általam felemlített szempontokat s nagy súlyt kérek fektetni a kinevezendő birák speciális gyakorlati képzettségére. A t. igazságügyminister ur életének legnagyobb részét az igazságügy szolgálatában töltötte el és épen e körülménynél fogva jól ismeri igazságszolgáltatási viszonyainkat és azokat az embereket, a kik az igazságügy szolgálatában állanak. Ennélfogva arra kérem az igen tisztelt igazságügy minist erurat, hogy méltóztassék kiváló figyelmet fordítani ezen kinevezések körül arra, hogy lehetőleg oly egyének neveztessenek ki a kérdéses állásokra a kik speciaüter telekkönyvi ügyekkel foglalkoztak vagy foglalkoznak s a kikben megnyughatunk ezen nagy fontosságú művelet czélszerű keresztül vitele tekintetében. E szempontok inditottak engem arra, hogy a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadjam. (Helyeslés.) Pulszky Ágoston: Az előttem szólt t. képviselő urak oly részletesen fejtegették azokat az előnyöket, a melyek e törvényjavaslatból származnak és oly tüzetesen magyarázták meg az abban foglalt intézkedéseknek helyességét és szükségességét, hogy habár magam is át vagyok hatva azoknak szükségességétől, nem akarok bővebben kiterjeszkedni azon előnyökre, a melyek szempontjából ezen törvényjavaslat elfogadásához hozzájárulok. Habár, t. ház, az idő nagyon előre haladt, mégis leszek bátor egy pár szót azokról az intézkedésekről mondani, melyek ezen törvény javaslat kapcsában netalán szükségesek lennének. De ne méltóztassék felszólalásomat ugy tekinteni, mintha én a ministerium részéről a törvényjavaslat benyújtásakor és az igazságügyi bizottság által ennek átdolgozásakor teljesíett munkának hasznosságát és tüzetességét kiesinyleném. Az előttem szólt t. képviselő urak részletesen kiterjeszkedtek a javaslat szükségességére és üdvösségére, azért légy en szabad azon hálátlanabb feladattal foglalkoznom, hogy reá mutassak azon egyes magyarázatokra, melyek szerintem tán nem elég kimeritőleg vannak e törvényjavaslatban szabályozva, habár ezek irányában indítványt jelen alkalommal nem teszek. Nem teszek pedig azért, mert meg vagyok győződve, hogy miután a törvényjavaslat oly természetű, hogy annak törvénynyé válta és keresztülvitele alkalmával úgyis hosszabb idő fog eltelni, mig minden irányban érvényesítve lesz és miután úgyis KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XIL KÖTET. számos tapasztalás fog ez idő alatt összegyűlni, melyeknek összességével ma senkisem rendelkezhetik, mert senki sincs az országban, ki minden a telekkönyvek körül felmerülő bonyodalmat elméletileg vagy gyakorlatilag előre tüzetesen ismerhetne ; miután mondom, erről meg vagyok győződve, azt hiszem, hogy ugy a minister urnak, mint a törvényhozásnak alkalma lesz e tárgygyal még tüzetesebben foglalkozni és az esetleg pótlandókat pótolni. Mindazonáltal vannak bizonyos mozzanatok, melyekre már előzetesen rá lehet mutatni. Ezek közt kétségkívül a legfontosabb, — a melyre nézve nemsokára, e javaslat törvénynyé válása esetén még annak teljes keresztülvitele előtt kellend intézkedni — az, hogy gondoskodás történjék az iránt, hogyha a telekkönyvek kijavíttatnak, azok továbbra is tényleges állapotoknak megfelelőleg készíttessenek, azaz, hogy ne következzék be az új telekkönyvekkel szemben a deteriorátió, folytonos romlása azon állapotnak, melynek szemlélői voltunk az utolsó 30 esztendőben és a mely kikerülhetlenűi kezdetét fogja venni azon perczben, melyben az első telekjegyzék véglegesen telekkönyvvé alakittatik át és folyvást nagyobb mérvben fog elharapódzani, hacsak ennek ellenében erélyes rendszabályokhoz nem nyúlunk. Az igen t. igazságügyi bizottság erre vonatkozólag megjegyzi, hogy szükségesnek látja eltérni azon javaslatoktól melyek erre nézve a ministeri javaslat 73. §-ában foglaltatnak. Szükségesnek tartotta kijelenteni, hogy a telekkönyvi betétek szerkesztése alkalmával a helyszínén működő közegek utasíttassanak, miszerint a birtokváltozások jövőben való telekkönyveztetésének fontosságára a lakosságot, az előjáróságot és a községi és körjegyzőket figyelmeztessék, valamint kivánatos, hogy ez irányban a törvényhatóságok s a törvényhatósági tisztviselők utján is megtétessenek a szükséges intézkedések. Elismerem, hogy az ily figyelmeztetések e tekintetben segíthetnek és elismerem másrészt, hogy azon igen draconicus rendszabályok, melyek az első ministeri javaslatban foglaltattak, túlmentek a szükség határán és tán inkább lettek volna alkalmasabbak zaklatásra. De megvallom, a minísteri javaslat azon igen draconicus intézkedései között és a bizottság indokolásában előtér j esztett és szerintem nagyon platonikus intézkedések között tán meg lehet találni a hebyes középutat. Nem volt szerencsétlen gondolat a ministeri javaslat illető szakaszában, hogy az illetékkiszabási hivatalok és telekkönyvi hatóságok közt a birtok átruházásokra és változtatásokra vonatkozólag a contactus állandóan fentartassék, illetőleg, hogy az illető illetékkiszabási hivatalok kötelesek legyenek a tudomásukra jutott birtok változtatási eseteket a telekkönvvi hivataloknak bejelen40