Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-253

SOS 253. országos ülés Jnnins 2 1886. hogy nincs jelen — múltkori beszédében a követ­kezőket mondta (olvassa); „Mikor a képviselő ur diadalútjában legelőször Szigetre bejött, legelső teendője volt, hogy Bocskóba a szomszéd faluba kiment egy Andrasik nevű elzüllött emberhez, a ki volt valaha biró vagy micsoda, nem tudom, ki már 8—10 esztendeje a legnagyobb muszka agi­tátor hírében áll, kinél muszka könyveket, mappá­kat elkoboztak és a ki vizsgálat alatt áll és biz­tosan el lesz ítélve muszka agitátorsága miatt". T. képviselőház ! Én akkor nem voltam és nem lehettem abban a helyzetben, hogy Urányi Imre képviselő ur állításának valótlan voltát a ház előtt bebizonyíthassam, kénytelenítve lettem volna arra, hogy az ő állításával szemben a ma­gam részéről is csak állítást koczkáztathassak; de, t. képviselőház, már akkor is tudatában voltam annak, hogy a midőn Urányi t. képviselő ur állítását koczkáztatta, nagyon összeütközött a valósággal. T. képviselőház! Én nem tagadom, hogy én annak az embernek a házánál voltam, mert sze­memmel akartam meggyőződni, kinek van igaza, a kik elzüllöttnek, vagy a kik annak állítják és beismerem azt, hogy én soha, az övénél rendezet­tebb, tisztességesebb telket nem láttam. Ez tehát már a magam autopticus meggyőződésem szerint megczáfolja a képviselő urnak azt az állítását, hogy az az ember elzüllött. De, t. képviselőház, én gondoskodtam arról, hogy a máramarosi törvény­széknek vádhatározatát megszerezzem és e vád­határozatból meggyőződjem arról, vájjon Audur­siak Mihály muszka agitátorságért vagy más bűn­cselekményért van-e vizsgálat alatt. A kezemben tartott, az eredeti okmány t. képviselőház, a mára­marosszigeti törvényszék folyó évi 2,461. szám alatt Jelenffy törvényszéki elnök aláírása mellett és Csik törvényszéki jegyző aláírása mellett e vádhatározat alapján el van rendelve a vizsgálat Andursiak Mihály ellen rágalmazásért és izgatá­sért. (Derültség jobbfelől.) A rágalmazás ténye abban állana, hogy ő az alispánra, a szolgabirákra és másokra azt mondta, hogy a népet rabolják. (Derültség jobbf elől.) Az izgatás ténye pedig az, hogy felhívta volna a népet arra, hogy Mára maros-Szigeten tar­tandó ülésre megjelenjék, ezekkel a szavakkal: „mert Szegedről jön a második Kossuth és az egész vármegyéből összejön a nép, hogy magát az uraktól és a zsidóktól megmentse". Az igazság tehát az, t. képviselőház, hogy az az ember nem mint muszka agitátor, hanem mert állítólag Kossuth neve alatt lázított, van vád alá helyezve. (Mozgás jobbfelöl.) Bocsánatot kérek itt a vádhatározat! Hogy, t. képviselőház, az a dologtalanság és elzüllöttség mennyiben állhat és mennyiben igaz, ez ismét a vádhatározatból kitűnik, a hol azt mondja: „Andrasik Mihály vádlottnak tekintettel a vádbeli cselekményekre a büntető törvénykönyvben megszabott büntetések mérvére, továbbá arra, hogy vádlott állandó lakással és vagyonnal bir, hogy megszökéstől és a vizsgálat meghiúsítástól tartani nem lehet, azonnal szabadlábra tétele elrendelendő volt". Itt tehát, t. képviselőház, elzüllött emberekről és muszka agitátorokról a törvényszék hiteles ok­mányának bizonyítása szerint egyáltalán szólani nem lehet. T. képviselőház, a t. képviselő urnak második állítása az volt velem szemben, hogy többet hiszek vargáknak és csizmadiáknak, mint a mára­marosi képviselőknek, a kik jobban tudhatják a megye állását, mintázok. Én tartozom, t. képviselőház, kijelenteni, hogy épen Urányi t. képviselő ur sajátkezű levele és az abban foglalt állítás megerősített engem abban, hogy én az interpellatiót megtegyem és a kérvényt védelmezzem. (Halljuk! Halljuk!) A t. képviselő urnak hozzám ez évi február hó 11-én intézett le­vele ekként szól, kér, hogy szives legyek néhány napig várakozni, addig tudniillik „a míg mi fel­megyünk — tudniillik a képviselő urak — mi legkésőbb e hó 16-ig megtörténik; akkor mi, a hányan vagyunk Máramaros képviselői, mind beszélünk veled és minden oldalra felvilágosítást adunk, miáltal ugy hiszem, interpellatiód csak nyerni fog tartalmasságban, igazságban és fontos­ságban". Urányi Imre t. képviselő ur tehát akkor el­ismerte, hogy az interpellatióra alap van; (Ellen­mondás a jobboldalon) hogy felvilágosítása engem ezen alapban csak megerősíthet, az interpellatiót annál fontosabbá, tartalmasabbá fogja tenni. És most tetszik a t. képviselő urnak azt állítani a ház előtt, hogy interpellatióra egyáltalán semmi ok nem volt, hogy az semmi, mint czéltalan izgatás és muszka agitátorság eredménye ; sajnálom, de a t. képviselő ur másodszor is beleütközött az igaz­ságba. Ezek alapján, t. ház, azt hiszem, a magam részéről kijelenthetem, hogy én a t. képviselő ur állításait egyáltalán a való ágnak megfelelőnek nem fogadhatom és hogy neki volt volna köteles­sége azt tenni, a mit én tettem, magát a törvény­széknél informálni, hogy mondhassa el maga is, hogy nem muszka agitátorságról, hanem oly büncselekvényről van szó, mely a muszka agitátor­sággal egyáltalán semmi kapcsolatban nem áll. Ezt a magam becsülete szempontjából szük­ségesnek tartottam a t. képviseház előtt elmondani. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnökl Határozat hozatala e tekintetben nem lévén szükséges, következik a napirend: az indítvány és az interpellatiós könyv felolvasása, Szathmáry György jegyző: Van szeren­csém jelenteni, hogy sem az indítvány, — sem az

Next

/
Thumbnails
Contents