Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-252
252. orSKágos ülés Junlns 1. 1886. cjjgg is kérvény utján forduljanak a főrendiházhoz ; és igy az a czél, a mely szemem előtt lebeg, tudniillik a képviselőház kezdeményezési jogának megóvása, csak igen tökéletlenül volna elérve. Minthogy tehát ezt ilyen úton nem érhetem el, ilyen módosítást nem is teszek, hanem tekintve azt, hogy a főrendiháznak módosítását ilyen általánosságban nem vagyok hajlandó elfogadni, mindenesetre azon reményt fejezem ki, hogy a kormány és annak minden egyes tagja szem előtt tartva a képviselőháznak kezdeményezési jogát, másfelől azt az elvet, hogy első sorban a képviselőháznak tartoznak felelősséggel, óvakodni fognak attól, hogy akár a kérvények, akár a hozzájuk intézett interpellátiók alapján oly kötelező ígéreteket tegyenek, a melyek a képviselőháznak egyrészt kezdeményezési jogát, másrészt azon jogát, hogy a kormányt első sorban felelősségre vonhassa, kétségessé tennék. Ezt kijelentve, ismétlem, nem fogadom el a módosítást. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Talán megnyugtathatom a t. képviselő urat. Első sorban megjegyzem, hogy mig az, hogy kérvények a főrendiházhoz is adathassanak be, általában azon szakaszban mondatik, addig épen azon fontos esetekre nézve, a melyek egyikére a képviselő ur hivatkozott, midőn ugyanis a kormánynak valamely közigazgatási intézkedése ellen kérvényez a törvényhatóság, maga ezen javaslat is ugy, a mint a főrendiház elfogadta, csak a képviselőházat jelöli meg; mert a 19. §-ban határozottan az van mondva, hogy oly esetekben, midőn a törvényhatóság valamely közigazgatási intézkedés ellen felir és ha a kormány ahhoz mégis ragaszkodik, azt végrehajtani köteles, az a végrehajtás után és csak annyiban képezheti a közgyűlési vita és határozat tárgyát, a mennyiben a törvényhatóság a kormány eljárását netalán sérelmesnek találván, a képviselőháznál keresne orvoslást. Ezen esetet tehát egyenesen kizárólag a képviselőházhoz utalja. Ez az egyik, a mit megjegyezni kívántam. A másik ez : Én nem hiszem hogy ebből a képviselőháznak kezdeményezési jogára nézve bármely körülmények közt veszély háramolhatnék; mert a mint azt a t. képviselő ur is elismeri, a főrendiházhoz is adattak be kérvények és pedig beadattak, méltóztassék elhinni, nemcsak a legújabb időben, hanem évek és évek óta mindig. Ezen kérvények legnagyobb része épen egyes törvényjavaslatok ellen voltak irányozva és beadva, részint mikor a képviselőház azokat már tárgyalta, részint tudok oly esetet, midőn, mint például a köztörvényhatósági törvényjavaslatra vonatkozó kérvény, elébb adatott be, mint a képviselőház azon törvényjavaslatot letárgyalta, de a főrendi ház azon kérvényt egyenesen félretette addig, mig a törvényjavaslat a képviselőháztól által nem ment. Már most, midőn a főrendiházról szóló törvény, mint a képviselő ar maga is mondta — szavait nem tudom egész correcte könyv nélkül — azt rendeli, hogy a főrendiház azon jogokat gyakorolj a, a melyeket eddig gyakorolt, természetesen azontúl, a mit eddig gyakorolt, nem mehet. Kérvényeket elfogadott eddig, elfogadhat tehát ezentúl is, de a mint kérvények alapján initiativát nem gyakorolhatott eddig, ugy maga a törvény szerint nem gyakorolhat ezentúl sem. (Ugy van! jóhbfelől.) Ezen irányban tehát, én megvallom, az aggály okát nem látom és igen kérem, hogy ezen módosítást, mely a fennálló hosszas gyakorlatnak megfelel, elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház ! Szólásra senki sincsen felj egyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a főrendi háznak a második szakasz c) pontjára tett azon módosítását, melyszerint a „képviselőházhoz" helyett „a törvényhozás bármelyik házához" intézhető legyen a kérvény, elfogadni, igen vagy nem ? (Igen! Nem /) Kérem azon képviselő urakat, a kik a főrendiház módosítását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. Felkiáltások balfelöl: Kisebbség!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a módosítást nem fogadják el, méltóztassanak feállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadta a módosítást. Szathmáry György jegyző (olvassa): Miután az 1877. évi XX. törvényczikk módosítását, illetőleg kiegészítését nyerte az 1885. évi VI. és az 1886. évi VII. törvényezikkekben,szabatosság kedvéért tehát ezekre is keílvén hivatkozni, a főrendiház a 13. §. első bekezdésébe „az 1877. évi XX. törvényczikk" helyett: „az 1877. évi XX., az 1835. évi VI. és az 1886. évi VII. törvényczikkek" szöveget iktatta be. Elnök: Ha nincs észrevétel, elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa).• Az általános jövedelmi pótadón kivül vannak még más adók is, a melyek után a törvények értelmében nem vethető ki pótadó. Ennélfogva a félreértések kikerülése szempontjából, szükséges lévén azon adónemek felsorolása, melyek után a pótadó kivethető; a főrendiház a 14. §. első bekezdését, a második bekezdést változatlanul hagyva, az az eredeti szerkezet helyett a következő szövegben fogadta el: „A törvényhatósági joggal biró városok házi adója az állami egyenes adók, ugy mint a földadó, házadó, keresetadó, nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója, bányaadó, tőkekamat- és járadékadó után százalékokban vettetik ki". Elnök: Ha nincs észrevétel elfogadtatik.