Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-252

292 252. országos ülés jnnins I. 1886. és „a közigazgatási tisztviselők, a segéd-és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról" szóló törvényjavaslatokon a főrendiház által tett módosítások tárgyában. Azt hiszem, méltóztatik a t. ház a jelentéseket fölolvasottaknak tekinteni és igy sorban a mint a törvényjavaslatokra a jelentések szólnak, a főrendi háznak azokra vonatkozó módosításai felfognak olvastatni. Még pedig mindenekelőtt a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat tárgyában tett módosítások fognak fölvétetni. Szathmáry György jegyző (olvassa a főrendiház módosítását a :2. §. c) pontjára nézve.) A 2. §. c) pontja utolsó sorában figyelemmel arra, hogy az 1885. évi VII. törvényezikk 13. §-a szerint a főrendiház jogköre érintetlenül hagyatott s hogy a törvényhatóságoktól a főrendiházhoz folytonosan a legutóbbi napokig érkeztek kérvények s azok tárgyaltattak is •— e szó: „képviselőház" helyett a következő szöveg beiktatása elhatároztatott: „a törvényhozás bármelyik házához. " Irányi Dániel: T. ház! A főrendek azt a módosítást kívánják tenni a képviselőház által elfogadott törvényjavaslaton, miszerint kérvényeket ne csak a képviselőházhoz, hanem a törvényhozás mindkét házához lehessen intézni, arra hivatkozván, hogy ez eddig is gyakorlatban volt, tudniillik, hogy a főrendekhez is intéztettek és ott tárgyaltattak kérvények; másfelől pedig, hogy a főrendiház rendezéséről szóló törvény a főrendiházat eddigi jogkörében meghagyta. Én elismerem, t. ház, hogy az utolsó időben érkeztek a főrendiházhoz is kérvények. Vájjon törvényhatóságoktól is kaptak-e a főrendek felterjesztéseket? azt nem tudom, de miután a főrendiház jelentésében ez iránt állítás foglaltatik, nem lehet azt kétségbe vonni. Hogy azonban e gyakorlat csak az újabb időben keletkezett, azt gondolom, senki sem fogja kétségbe vonni; a régi időben, tudómmal, a főrendiházhoz kérvényt nem intézett senki. Annálfogva ezen újabb gyakorlat nem képez még oly szokást, melyről Verbőczi azt mondja: hogy az törvényt pótol. Es én megvallom, hogy ezen újításra némi aggodalommal tekintek, aggodalommal azért, mert a kérvények nyomán, a kérvények alapján a főrendiház a kezdeményezési jogot ragadhatja magához és e szerint azt, a mit a nyilt ajtón nem nyerhetett el, az ablakon való beeresztéssel megnyerheti. Ha a főrendek kérvényeket, felterjesztéseket tárgyalhatnak és azokra természetesen határozatokat hoznak, meglehet oly tárgyakra nézve határoznak, a melyek még a képviselőház előtt nem fordultak megés meglehet hogy, oly irányban akarják vezetni az ügyeket, oly irányban akarják utasítani a kormányt, a mely a képviselőház akaratával nem egyezik. Olyankor a kormány vagy hozzájárul a főrendiházi határozathoz, illetőleg elfogadja azt, vagy visszautasítja. Az első esetben elébe vág a képviselőház határozatának, a másodikban szükség nélkül összeütközésbe jön a főrendiházzal. Én ennélfogva, hogy a képviselőháznak kezdeményezési joga érintetlenül hagyassák, a főrendek módosítását ily általánosságban nem vagyok hajlandó elfogadni, legfelebb bizonyos korlátok között fogadnám el, nevezetesen, ha az mondatnék, hogy a főrendiház oly tárgyakra nézve, melyek szükségképen, miután a képviselőházat megjárták, a főrendiházhoz is fognak kerülni, igen is fogadhasson el kérvényeket és tárgyalhassa azokat annak idejében, miután a törvényjavaslatot, melyre vonatkozik a képviselőház letárgyalta; de hogy általában bármely tárgyban, tehát mondjuk, valamely nem létező reform behozatalára vonatkozólag is fogadhasson el a főrendiház kérvényeket, tárgyalhassa azokat és azok alapján utasíthassa bizonyos eljárásra a kormányt, az szerintem a képviselőház kezdeményezési jogának megsértése volna, (Helyelés a szélső balfelől) valamint nem helyeslem azt sem, hogy ha oly kérvények intéztetnének és tärgyaltatnának a főrendek által, a melyek a közigazgatás menetére és esetleg a kormánynak felelősség alá vonására vonatkoznak. Mert nem szükséges kiemelnem azt, hogy a kormánynak felelősségre vonása különösen a képviselőház jogköréhez tartozik; a képviselőház van az alkotmány-törvény erejénél fogva arra feljogosítva, hogy a kormányt esetleg vád alá helyezhesse, ezen joggal a főrendiház nem rendelkezik, a főrendiház csak a vád alá helyezett kormány felett bíráskodik: szóval a főrendiházat a kezdeményezési jog nem illetvén, a kérvényezési jogot irányában korlátlanul megengedhetőnek nem tartom. Sőt ezzel kapcsolatban tovább megyek. Az utóbbi időben azt is tapasztaltuk, hogy a főrendéi-: részéről interpellátiók intéztettek a kormányhoz. Eaek is szerintem ugyanazon tekintet alá esnek mint a kérvények. Hogyha az interpellátió csakugyan oly ügyekre vonatkozik, a melyek reformkérdéseket tárgyaznak és ezen interpellátiók következtében a ministerek a főrendeknél bizonyos kötelező ígéreteket tesznek, ez által praeoccupálják a képviselőház jogait. Én, t. ház, megvallom, sajnálom, hogy erre nem ügyeltünk akkor, mikor a főrendiház rendezéséről volt szó. Ma ezen tárgynál részemről legfeljebb azt a módosítást indítványozhatom, hogy miután a törvényhatóságokról szóló törvényjavaslat fekszik előttünk, a törvényhatóságok részéről csak oly kérvények érkezhessenek a főrendiházhoz, a melyek, mint mondám, olyan előterjesztésekre vonatkoznak, melyek a képviselőháztól szükségkép a főrendiházhoz is fognak kerülni. De ez nem zárná ki, hogy mások, más testületek és illetőleg egyesek más kérdésekben