Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-251

280 25!. országos ülés májas 81. 1886. körülmények, melyek őket indignatióra birták, olyanok voltak, melyeketők részben a járásbíróság előtt beigazoltak, másrészt pedig azon véleményben vannak, hogy az 1879: XL. t.-cz. 46. §-a az illető szolgabíró által helytelenül értelmeztetett. A bizottság véleménye az, hogy adassék ki ezen kérvény a belügy mini sterium vezetésével megbízott ministerelnöknek. Orbán Balázs :T. ház! Én voltam e kérvény beadója és így magyarázat és felvilágosítással tartozom a t. háznak. Én az országgyűléshez való kérvényezési ritkán és kikerülhetlen végszükség esetben tartom jogosultnak. Jelen esetnél mindent elkövettem, hogy a megsértett jog és a lábbal tiport igazság elégtételt nyerjen, közbevetettem magamat, alispán és a ministeriumnál kérve, hogy kíméljenek meg engem és a törvényhozást is ezen botrányos ügygyei való foglalkozástól; de miután ezen forumok mindenikénél a bün pártolása és az ártatlanok üldözése érvényesült, kénytelen vagyok ezen, közállapotainkat szomorúan jellemző esetet a t. ház előtt a lehető rövidséggel felhozni, mert az a bácsmegyei állapotok szomorú képét mutatja. Ó-Becse község IV. kerületében 1884. deczember 10-én községi képviselőválasztás ejtetett meg; de mivel esetleg ellenzékiek is választattak meg, a legnagyobb rendben megejtett választást önkényesen megsemmisítették és uj választást rendeltek el 1885. márczius 4-re. E választásnál hihetetlen dolgok történtek, a választásra jogosult özvegyek nevére hamis felhatalmazásokat gyártottak, a mit egy részük írásbeli bizonyítványban hozott a választási elnök tudomására, mások személyesen jelentették azt ki a választási bizottság előtt. Be lett bizonyítva, hogy felhatalmazásokat hamisítottak évek előtt eltávozott és kivándorolt egyének nevében. Ki lett a lelkész által hivatalosan kiállított okmányokkal mutatva, hogy felhatalmazások alapján szavaztak olyanok nevében, kik 5 évvel ezelőtt meghaltak, stb. A választás folyamata alatt nyíltan bevallotta egy kortes, hogy 50 frtot ígértek, ha a kormánypárti jelölt mellett korteskedik, mások bevallották nyíltan, hogy 50 krt kaptak szavazataikért. Ki lett mutatva, hogy a választási elnök a választás folyama alatt alegnagyobb törvénysértéseket követte el, olyanokat is szavaztatott le, kiknek neve a névjegyzékben nem foglaltatott, hogy az előbb érkezteket bocsátotta szavazásra, nevezetesen Radics Mihályt, ki az özvegy asszonyok meghatalmazásával jött, nem engedte leszavazni, hanem leengedte szavazni Szonomár Eleket, a ki a hamisított felhatalmazások alapján szavazatot adott be a kormánypárti jelöltre, ki lett mutatva, hogy a hamisítványok már előző napon a választási elnök kezeiben voltak és hogy ezek nemcsak állitások, hanem bebizonyított tények, azt a kérvényhez mellékelt eredeti okmányok tanúsítják, a melyek közül itt csak párt mutatok be. Elnök: Kénytelen vagyok megjegyezni, hogy a kérvényhez nemcsak eredeti okmányok nincsenek csatolva, de az itt levő másolatok hitelesítve sincsenek. Orbán Balázs: Nem akarom a t. házat hosszasan untatni s azért csak egy párt akarok a t. háznak ezen okmányok közül bemutatni. Itt ván egy 16 aláírással ellátott bizonyítvány másolata, a melyben az illetők kijelentik, hogy a Szonomár Elek nevére kiállított felhatalmazásokat ők nem adták, azokat kézjegyeikkel, vagy aláírásaikkal el nem látták, azok tudtuk, beleegyezésük és akaratuk ellenére gyártattak és hogy azok ekként hamisítványok. Itt van az ó-becsei bíró egy bizonyítványa, melyben kijelenti, hogy Bajai Anna, volt ó-becsei lakos még 1884-ben kivándorolt nemcsak a községből, hanem a hazából is. Itt van az ó-becsei lelkész egy halotti bizonyítványa, mely szerint Budai Anna 1880. szeptember 25-én elhalálozott, pedig ennek nevében is volt felhatalmazás. És itt van egy másik lelkészi bizonyítvány, mely szerint Sipos Anna 1883. június 22-én halt meg és mégis 1885. márczius 3-án felhatalmazás állíttatott ki nevében. És daczára mindezen okmányokkal igazolt tényeknek, a törvénytelenül a választási elnök alárendeltjeiből és lekötelezettjeiből összeállított igazoló választmány, mely a községi törvény 53. §-a értelmében nem a választást előzőleg, hanem követőleg lett megalakítva, a nélkül, hogy a panaszlókat megidézte, avagy csak értesítette volna, a nélkül, hogy Írásbeli bizonyítványaikat figyelemre méltatta, vagy bejelentett tanukat kihallgatta volna, egyedül a törvénytipró választási elnök igaztalan, hamis nyilatkozata alapján igazolta a választást. Ez ellen adtak be felebbezést a kérvény aláírói a megyei közigazgatási bizottsághoz. E felebbezéssel az a furcsa eset történt, hogy az illetékes szolgabíró, Gombos Béla ur előbb ugyanannak csatolványaival való felterjesztését hivatalos végzésben tudatta a felfolyamodókkal, később azonban első végzését megváltoztatva, a felfolyamodást kiadta az igazoló választmánynak, hogy az vizsgálja meg, ha nincs-e a felebbezésben sértő kifejezés irányukban. Ezek természetesen találtak és a szolgabíró az aláírók ellen a hatóságnak irásbani megsértése czímen kihágási keresetet indított. Tehát előbb elintézte végzésileg minden megjegyzés nélkül a felfolyamodást s azután ugyanazon ügydarabot másodszor is elintézte szintén végzésileg s hatáskörét — a mi csak a felterjesztésre vonatkozhatott -— átlépve, külön kihágási eljárást indított saját személye és közegei ellen állítólag elkövetett sértés révén s a 12 aláiró mindeniket külön 100—100 frt birságra ítélte el