Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-251

251. országos 8 \ hatóság megsértése czímén, holott a szolgabíró és közegei, kik a felebbezésben említve sincsenek, sértve nem voltak, az igazoló választmány sem, mert őket érdeklőleg csak való tények mondattak el és eljárásuk kifogásoltatott. De különben az iga­zoló választmány nem hatóság s a midőn a feleb­bezés beadatott, az már nem is létezett mint con­stituált testület. Tehát itt a szolgabíró mint pana­szos sértett fél és mint biró szerepelt ép ugy mint a katonai auditorok az osztrák katonai reglement szerint. De még az osztrák auditor önkényét is felül­múlta, mert annak nincsen hatalmában a reglement határain túl menni; az a Gombos uraság pedig túlment a törvényen, mert mellőzve itt azt, hogy ugyanazon ügydarabot két ítélettel látta el s hogy ő bíráskodott ott, a hol csak egyszerű kézbesítésre, vagyis a felebbezésnek a közigazgatási bizottság­hoz való áttételre volt kötelezve, még a törvény­telen bírságolás kiszabásánál is megsértette a tör­vényt, mert ha még az ő bírságolása megállhatna is, az 1879. XL. törvényczikk 46. §-a szerint az ugyanazon beadványban elkövetett állítólagos sértő kifejezésért legfölebb 100 frtig marasztal­hatta volna el egyetemlegesen az aláírókat, nem pedig külön külön mindeniket és még akkor sem lett volna szabad a birság maximumát alkalmazni olyanok ellen, kik soha az előtt bírságolva vagy büntetve nem voltak. És most jönnek gyönyörű corolariumai a Gombos szolgabíró ur osztrák auditori fogásainak. Tudtára adja a szegény elitélteknek, hogy ha áttérnek a kormánypártra, elengedtetik a birság. A 12-ből csak egy találkozott, kiabdicált elveiről, ez fel is mentetett a birság alól, azon ürügy alatt, hogy nem tudta mit tartalmaz a felebbezés, holott mindenikre állott ez, mert az egy ügyvéd által megirt felebbezést mindenik tartalma, illetőleg szerkezete ismerete nélkül irta alá. De a Gombos szolgabíró ur törvény fölé helyezkedése és auditori merészsége még tovább megy. A szegény elitéltek felfolyamodnak az alis­pánhoz, ez daczára, hogy én kifejtettem előtte a tényállást, helybenhagyta a szolgabíró ítéletét, felebbeznek a belügyministerhez, természetesen a szolgabíró utján. A szolgabíró ur felterjeszti a felfolyamodást szerelvényei nélkül s a halottak leszavaztatását, a felhatalmazások meghamisítását, a választási elnök törvénytelenségeit tanúsító bizonyítékokat visszatartotta. Ennek lehet csak feltudnunk, hogy a belügyministerium e fontos okmányok ismerete nélkül hozta az alispán végzé­sét helybenhagyó határozatát s igy a szolgabíró ur a belügyministeriumot is félrevezette és rá­szedte. A legbotränyosabb az, hogy a midőn a bírsá­golás ügye mind 3 fórumon ily gyorsan átment, a törvénytelen választás ellen beadott felebbezése a KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XH. KÖTET. i május 31. 1886. gjgj kérvényezőknek a közigazgatási bizottság által még mind nem láttatott el, megeshetik, hogy auditor szolgabíró ur, ki elég merész volt a bel­ügyministeriumot is rászedni — oda be sem ter­jesztette, valamint az is furcsa világításba helyezi az ügyet, hogy az illetékes törvényszék is a holtak leszavaztatásában és a felhatalmazások meghami­sításában büntetendő cselekményt nem talál. Én tudom, t. ház, hogy a törvényhozás e kér­désben mint bíróság nem szerepelhet, átlátom, hogy mást nem tehetünk, minthogy a kérvényi bizottság véleménye alapján a kérvényt ki kell adnunk a belügyministernek, még azt se indítvá­nyozom, hogy a minister eljárásáról a háznak jelentést tegyen, mert szükség eseten interpellatió alakjában ismét ide lehet az ügyet hozni; de igenis elvárom a belügyminister úrtól, hogy nem fogja pártját az okmány-hamisítóknak, a halot­takat szavaztatóknak, magát a ministeriumot is rászedett s törvényes hatáskörét túllépett szolga­bírójának, hanem azokat példásan megbüntetteti, a törvénytelen választást megsemmisítik s azokat a tönkre tenni akart, szegény iparosokat az igaz­ságtalanul kirótt birság alul felmentik, vagy ha már mindenképen büntetni akarják, birságukat a törvény által megszabott egy száz forintra ren­deltessék 1 eszállítatni; mert egy birkáról 12 bőrt ugyancsak nem lehet lehúzni. Nem lehet kifogás az, hogy a ministerium már döntött e kérdésben, mert a kérvény felszerelvényei visszatartván, itt kiegészítő eljárásnak és revisiónak van helye s ez bizonynyal az igazság kiderítésére, a va­lódi bűnösök elítélésére és az ártatlanul üldö­zöttek felmentésére vezetendi. {Helyeslés a szélső baloldalt m.) Gajáry Ödön előadó: T. ház! Csak né­hány rövid megjegyzésre szorítkozom, miután a képviselő ur maga is hozzájárul a kérvényi bi­zottság határozati javaslatához. Először is a kérvényből, illetőleg a kérvény­hez csatolt iratokból egyáltalán nem tűnik ki az, a mit a kép vb elő ur oly ékesen kiszínezett, tud­niillik, hogy itt politikai pártokról volna szó. Itt egyszerűen a községi pártok állottak egymással szemben és igy ezen hangsúlyozása, hogy poli­tikai pártok valamely pressiót gyakoroltak volna a községi választásra, már csak azon tekintetben sem lehetséges, mert a községi választásoknál ily politikai pressió nem szokott gyakoroltatni. (Fel­kiáltások a szélső baloldalon: Akárhányszor!) Leg­alább az én tudomásom szerint nem. A második az, mire megjegyzésem van, hogy mindazon iratok, melyekre a választási jog elleni vétségek tekintetében oly érdekesen hivatkozott a képviselő ur s melyek a kérvényhez vanmik csatolva, egyszerű másolatok. Az illetők ezek sze­rint panaszaikat a törvény rendes utján meg­tették és ide vannak csatolva a járásbirósági ha­36

Next

/
Thumbnails
Contents