Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-247
247. országos Ülés május 21. 1886. 215 zéséről szóló törvényjavaslat harmadszori fel- j olvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta a törvényjavaslatot s igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendiházhoz átküldetni határoztatik. Következik a múlt évekből származott pénztári hiányok fedezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni ? Igen, vagy nem ? (FelkiáltásoT Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta s igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Következik az 1883. évi közösügyi zárszámadásra alapított leszámolás szerint az ország terhére mutatkozó tartozás fedezéséről szóló törvényjavaslat hasmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni? Igen vagy nem? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik megszavazzák, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége megszavazta s igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett szokott módon a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Következik az 1885. évi közösügyi költségekre a magyar korona országai által pótlólag fizetendő összegekről szóló törvényjavaslat harmadszori felolvasása. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a felolvasott törvényjavaslatot harmadszori felolvasásában is megszavazni, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Méltóztassanak azok, a kik a törvényjavaslatot megszavazzák, felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a törvényjavaslatot megszavazza, igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett a főrendi házhoz átküldetni határoztatik. Hogy pedig ez megtörténhessék, kérem a t. házat, hogy a jegyzőkönyvnek ezen harmadszori megszavazásokra vonatkozó négy pontját hitelesíteni méltóztassék. Szathmáry György jegyző (olvassa a jegyzőkönyvi kivonatot.) Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvnek ezen részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik a számvizsgáló bizottság 215. számú jelentése az 1885. évi január 1-től ugyanaz évi június 30-áig terjedő pénztári számadásoknak megvizsgálásáról. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelenthetem, hogy Lisznyay János képviselőházi pénztárnoknak az 1885. évi január 1-étől június 30-ig terjedő számadásokra nézve a felmentvény megadatik és a megvizsgált számadások az irattárban helyeztetnek el. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a képviselőház számvizsgáló bizottságának 309. számú jelentését az 1885. évi Julius 1-től ugyanaz évi deczember 31-ig vezetett pénztári számadás megvizsgálása tárgyában.) Elnök: Ha nincs észrevétel, kijelentem, hogy Lisznyay János képviselőházi pénztárnoknak az 1885. évi Julius 1-től deczember 31-ig terjedő számadásokra nézve a felmentvény megadatik és a megvizsgált számadások az irattárban helyeztetnek el. Következik a képviselőház mentelmi bizottságának 310. számú jelentése, a sajtótörvénybe ütköző kihágás elkövetésével vádolt Dimitrievics Mihály mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a bizottság jelentését.) Schmidt Gyula, a mentelmi bizottság előadója: T. ház! Legyen szabad igen röviden ezen mentelmi ügynek tényálladékát előadnom. (Halljuk.') Az újvidéki királyi járásbíróság Dimitrievics Mihály képviselőtársunk mentelmi jogának felfüggesztését kéri azért, mert az újvidéki királyi ügyészségnek följelentése folytán nevezett képviselő Újvidéken egy „Branik" czímíí politikai lapot szerkeszt 1885. október óta és a mai napig elmulasztotta a köteles példányokat a kerületi közvádlónak bemutatni. Kétségtelen, hogy az 1848-iki sajtótörvény értelmében köteles az ily lap kiadója bemutatni a lap nyomtatványait az illető sajtóhír óságnál, de az 1867. Julius 17-én kelt igazságügyministeri rendelet a törvény ezen intézkedését oda módosította, hogy miután nem mindenütt áll fenn sajtóbiróság, a köteles példányok az illető kerületi közvádlóhoz térj esztendők be. Ezt Dimitrievics képviselő ur nem teljesítette. Jóllehet nincs okom kétkedni benne, hogy valóban alapos a feljelentés, mindazáltal a mentelmi bizottság azért, mert nem méllékeltetett a nyomtatvány az illető feljelentéshez, a sajtóügyi eljárásnál elfogadott elveknél fogva, melyek szerint legalább az illető nyomtatvány mutattassák be a háznak, hogy abból megbiráltathassék; vájjon csakugyan megjelenik-e ilyen lap és vájjon csak-