Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-247

21g 247. országos ftlés május 21. 1886. ugyan Dimitrievics Mihály szerkesztője és kiadója-e azon lapnak ? Miután a közvádlónak nem lehet több privilégiuma mint a magánvádlónak, ezen alaki mulasztás folytán a mentelmi bizottság véleménye oda irányul, hogy ezúttal ne függesztessék fel Dimitrievics Mihály képviselő ur mentelmi joga. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kijelentem, hogy a mentelmi bizottág véleménye elfogadtatik és e szerint Dimitrievics Mihály képviselőnek mentelmi joga nem függesztetik fel. Következik a mentelmi bizottság 311. szám alatti jelentése, becsületsértés vétségével vádolt Gruber János országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést.) Schmidt Gyula előadó: T. ház! Jelen esetben a bizottság véleménye szintén formai okokból indul ki. Ugyanis a kaposvári járásbíróságnál bizonyos Rózsa Ernő által Gruber János képviselő ur ellen becsületsértés iránti panasz és feljelentés adatott be, ennek folytán a kaposvári járásbíróság kéri Gruber János képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését. Azonban ezen följelentéshez semmi előnyomozati irat nem lett mellékelve, a melyből az eset elbírálható lett volna. Ha tekintetbe vesszük az igazságügyministernek 1884-ben kelt rendeletét, melyben a bíróságok felhivatnak és figyelmeztetnek azon elvekre, a melyek szerint a képviselőháznak ilyen ügyek elbírálásánál eljárni kell, hogy tudniillik legalább az előnyomozati és vizsgálati iratokból, ha nem is az összes iratokat, legalább annyit kell mellékelni, a melyből az illetékesség, továbbá az összefüggés az illető képviselő és a bűncselekmény közt, továbbá az, hogy fennforog-e bűntett vagy vétség, vagy hogy nem forog-e fenn zaklatás ténye, hogy legalább azon iratok terjesztessenek fel, a melyekből mindezek kiderithetők. Ez a jelen esetben nem történt és a t. ház hasonló esetekben, legközelebb is épen Micsky Lajos képviselő úrra nézve hasonlólag ezen álláspontra helyezkedett és miután a ministeri rendelet kívánalmainak elég téve nem lett, nem adatott ki Micsky Lajos képviselő ur. Ez teljesen analóg eset, azért a mentelmi bizottság nem is vizsgálta meg az ügy érdemét, miután azt a hiányos felszerelés folytán meg sem vizsgálhatta, ennélfogva kéri, hogy ez esetben Gruber János mentelmi joga ne függesztessék fel. (Helyeslés.) Elnök: Ha szólani senki sem kivan, azt hiszem, kijelenthetem, hogy Gruber János képviselő ur mentelmi jogát ezen ügyben a t. ház nem függeszti fel. (Helyeslés) Következik a képviselőház mentelmi bizott| ságának jelentése, Rosenberg Wolf munkácsi lakos '\ által súlyos testi sértés vétségével vádolt Komjáthy 1 \ Béla országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a jelentést.) Schmidt Gyula előadó: T. ház! (Halljuk!) Komjáthy Béla t. képviselőtársunk mentelmi joga felfüggesztésének kérelmezése már régibb keletű. Ugyanis az ügy már 1883. októberben kezdődött és húzódik azóta az illető formoknál, járásbíróságoknál és a kir. táblánál is. A tényállás röviden összegezve a következő. (Halljuk!) 1883. októberben bizonyos Rosenberg Wolf nevű munkácsi lakos panaszt emelt Komjáthy Béla képviselőtársunk ellen súlyos testi sértés miatt, melyet állítólag Komjáthy Béla rajta elkövetett volna. Ennek folytán a mukácsi járásbíróság, mielőtt tárgyalást tűzött volna ki, véleményt kért a tekintetben a beregszászi kir. ügyészségtől, hogy minő eljárást kövessen. A beregszászi kir. ügyészség a panasz folytán oda utasította a járásbíróságot, miután Komjáthy Béla akkor képviselő volt, hogy mindenekelőtt mentelmi jogának felfüggesztését kérelmezze és személyes megidéztetése mellett tárgyalván az ügyet, első fokulag döntse azt el. A dolog húzódott és 1884. június 18-ára lett a tárgyalás kitűzve, almikor már Komjáthy Béla képviselő nem volt. 0 a tárgyalásnál nem személyesen jelent meg, hanem egy odavaló ügyvéd, Várady Gyula képviselte. Az ügy érdemileg tárgyaltatván, Komjáthy Béla képviselője tagadásba vette a vádat, melylyel védencze terheltetett. Három tanú lett kihallgatva, kik közül egyik Komjáthyra határozottan terhelőleg vallott. A másik kettő a bántalmazási tényt constatálta ugyan, de hogy Komjáthy lett volna a bántalmazó, azt nem állította. A tanúkihallgatások és védelem alapján a járásbíróság Komjáthyt felmentette a vád alól. Erre a vádló felebbezett és a kir. tábla megsemisítette az első fokú Ítéletet, mert az illető eljárás 69. §-a értelmében Komjáthy személyesen lett volna megidézendő, a mi nem történt és utasította a járásbíróságot, hogy új tárgyalást tűzzön ki, a melyre Komjáthy személyesen idézendő meg. így ez ügyben a kir. tábla is határozott, természetesen nem érdemileg. Szóval oly előrehaladt stádiumban van a dolog, hogy ez ügy befejezését gátolni jogszerűen nem lehetne; jóllehet a mentelmi bizottság előtt Komjáthy személyesen jelent meg és állította, hogy a vádlottat nem is ismeri, felmutatott továbbá Horváth Károly orosházi közjegyzőtől egy levelet, melyben kétségtelenné tétetik, hogy ő akkor senkit sem bántalmazott, minthogy azonban annak eldöntése, vájjon hitelt érdemelnek-e vagy sem azon tanúk, a kik eskü alatt kihallgattattak és részben terhelőleg vallottak, felfogásom szerint nem ennek a háznak a feladata, hanem egyedül az illetékes bíróságnak elbírálása