Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-237

237. országos ü .— a hadsereg a törvényhozás hozzájárulása nélküli emelésének, a hadsereg hadi létszáma megálla­pítási, valamint az ujonezmegajánlási jog csorbí­tásának jeleztettek e törvényjavaslat határoz­mányai. Erre vonatkozólag először röviden hivatkozom G-ajáry Ödön, Pulszky Ágoston (Zajos ellenmon­dás és derültség a szélső balon) és Zichy Antal t. képviselő urak fejtegetéseire; hivatkozom a tör­vényjavaslat utolsó szakaszára, melyben a honvé­delmi magyar felelős minister, nem pedig idegen minister van a törvény végrehajtásával megbízva. (Ugy van! a jobboldalon.) Tehát ezen ellenvetés egy­általán nem áll. (Helyeslés jobb felöl.) Megjegyzem, hogy e törvényjavaslatban egy árva szó sincs, mely igazolhatná ama magyarázatot, hogy a sereg lét­száma fel fogna emeltetni. (Helyeslés jobbfelől.) Czélozza e törvényj avaslat igenis a népfelkelés szervezésén kivül a sereg létszámának fentarthatá­sát, de semmikép a létszám felemelését; érintetlenül marad ennélfogva a törvényhozás abbeli joga, hogy a sereg hadi létszámát ugy, a mint ezt az 1868-ik évi XX. törvényczikk 13. §-ában rendeli, 10 évről 10 évre megállapítsa, s e szerint az ujonezmeg­ajánlási jog csorbítlanul fentartatik. Beöthy Ákos: Kern áll! (Zaj jobbfelől.) B. Fejérváry Géza honvédelmi minis­ter: Ezt mondani könnyű, de bizonyítani nem lehet. (Helyeslés jobbfelől.) Elnyomása a honvédségnek, ez is állíttatott ezen törvényjavaslatról. T. ház! Talán nem titok 14 évi tevékeny­ségem a honvédség fejlesztése érdekében. Fel­tehető-e, hogy épen én leszek az, a ki ezen hon­védség elnyomására czélzó törvényjavaslatot ter­jesztek a törvényhozás elé? (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Ezen semmivel sem igazolható állítás tehát czáfolatot egyáltalában nem is igényel. (Ugy van! jobbfelől^) A katonai igazságszolgáltatás reformjától függővé akarják tenni azon tisztelt párt részéről egy, a haza nyomatékos védelmére czélzó intéz­kedés elfogadását, azt állítván, hogy e törvény­javaslat elfogadása esetén kiszolgáltatnék a haza polgárainak szine-java a 19-ik egészen a 42-ik életkorig, az érvényben levő, de elavult elveken nyugvó katonai törvényeknek. (Pedig ugy is van! a bal- és szélső baloldalon). T. ház! Bármilyen fontos is a katonai igazság­szolgáltatás reformja, az a hazánk védelme iránti nagy eszmével szemben mégis háttérbe kell hogy szorulj on. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Már a költségvetés tárgyalása alkalmával je­leztem azon nehézségeket, melyek legyőzendők e katonai törvénykönyv újjászerkesztésénél. Ezen kérdés megoldása csak időkérdés; ezen ügygyei mi is foglalkozunk éppen ugy mint Németország és május S. i 886. jg már 1870 óta de ott sem jöttek még eredményre, (Közbeszólás balfelől: Mert nem akarják!) hanem a hazánk hathatósabb védelmének szent érdekét egy bár üdvös és szükséges, de mégis kevésbé fontos ügy elintézésétől függővé tenni akarni oly logica, melyet megérteni s helyeselni képes nem vagyok. (Elénk helyeslés és tetszés jobbfelől.) A mint érintem, az is mondatott, hogy a haza polgárainak szine-java a 19. évtől kezdve 42. évig a katonai elavult, kegyetlen törvényeknek kiszol­gáltftttatik. Ezen állítás is egészen alaptalan. (He­lyeslés jobb felöl.) Hazánk fiainak szine-java, a 19-ik egészen 42-ik életkorig, katonai törvények alatt egyáltalán nem áll. Azok alatt a katonák csak tényleges szolgálati idejük, a közöshadseregbeliek 3. évig, a honvédek sokkal rövidebb ideig, a nép­fölkeléskötelesek pedig csak akkor állanak, a mi­dőn nagy háború alkalmával rövid időre — a mos­tani háborúk sokáig ugy sem szoktak tartani — szolgálatra felhivatnak. (Ugy van! jobbfelől.) Hogy pedig akkor okvetetlenül szükséges, hogy katonai törvények alatt álljanak, azt kétségbevoni — azt hi­szem — nem lehet. (Helyeslés. Ugy van! jobbfelől.) Az az állítás tehát, hogy a haza szine-java a ka­tonai kegyetlen törvényeknek kiszolgáltatik, vi­lágos elferdítése a tényleges viszonyoknak. (He­lyeslés jobbfelől) Több képviselő iir állította egyrészt, hogy mulasztást követett el a kormány azzal, hogy ha­marább nem gondoskodott a védtörvény fejlesz­téséről s egyhuzamban ugyanazon beszédben ál­lította másrészt, hogy ez az előterjesztés lázas sietséggel történt, Ezen állítások egyike sem áll. Nem történt semmi mulasztás, mert — hála az is­teni gondviselésnek és ő Felsége böicseségének — nem jutottunk abba a helyzetbe, hogy népfelkelés felhívására szükség lett volna, másrészt bizonyos kérdéseknek meg kell érlelődniök; kell, hogy a közvélemény ezeket átérezze, mert különben alkot­mányos államokban iiyféle intézkedések, bár meny­nyire üdvösek, czélszerűek és szükségesek is, nem igen vihetők keresztül, (Ugy van! jobbfelől) lázas sietséggel pedig szintén nem vádolható a kormány, mert majdnem három éve, hogy e kérdéssel fog­lalkozik és hónapok multak el azóta, hogy e tör­vényjavaslat a törvényhozás elé terjesztetett. így tehát sem lázas sietségről, sem mulasztásról nem lehet szó. (Helyeslés jobbfelöl.) Megrótták a kormányt, hogy nem terjesztette elő a kellő adatokat, de ugyanazon beszédekben egy huzamban állíttatott, hogy az indokolásomban felhozott számok légből kapottak.Márt.képviselő­ház, kérdem : tárgyilagos bírálatot tanusít-e ezen eljárás. Mert követeltetvén tőlem adatok, én azo­kat, a mennyiben rendelkezésemre állottak, köteles­ségszerűen előterjesztettem, de ha minden alap nélkül mondatik, hogy az indokolásomban fel­hozott adatok légből kapottak, akkor kár volt

Next

/
Thumbnails
Contents