Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-237

1G 237. országos ülés május 8. 1886. egyáltalán adatok előterjesztését tőlem kívánni. (Helyeslés jőbbfelől.) A hadászat feladatait is fejtegetni halottuk. Elismertetett egyrészről véderőnk fejlesztésének szüksége, de] egyhuzamba állíttatott, hogy a nagy seregek nehézkesek, nem mozgathatók. Én azt hiszem t. képviselőház, hogy a hadászat feladatait itt e teremben megoldani nem fogjuk. Ez nem ide tartozik. (Helyeslés jobbfelöl.) Hangsúlyoztatott az önkéntes részvétel és a lelkesedés. Az önkéntes részvétel t. ház, tudvalevőleg igen bizonytalan tényező, a lelkesedés kétségkívül üdvös, kívánatos; de megfelelő szervezés, kellő előkészület nélkül czélját téveszti, {ügy van! jőbbfelől) a mint ezt 1870/71 -benláttuk, midőn a francziáknál bizony nem hiányzott a lelkesedés, (Igaz! Ugy van!) a németek azonban nem ugyan lelkesedés nélkül, de mindenek fölött erős szervezet, kötelességérzet és vas fegyelem folytán óriási eredményt értek el. (Ugy van! Élénk helyeslés a jobboldalon.) Önkényről is beszélnek e törvényjavaslatra vonatkozólag a t. ház túlsó oldalán. Méltóztassék figyelemmel elolvasni indokolásomat; méltóztassék elfogulatlanul reflektálni keddi felszólalásomra és ha tárgyilagosan megbírálni méltóztatik a felhozottakat, lehetetlenség az önkény hajlamával vádolni a kormányt azért, mert törvény utján és minden kétséget kizáró módon kívánja szabályozni e fontos kérdést. Ily alaptalan vád nem egyéb, mint a közvémény tévútra vezetése, (Élénk helyeslés jőbbfelől, ellenmondás a bal- és szélső baloldalon) igenis a közvélemény tévútra vezetése (Tetszés jőbbfelől) ellenszenvének — ha nem is mondom — szándékos előidézése s felkorbácsolása. (Élénk hosszas helyeslés jőbbfelől. Zajos ellenmondás balfelől.) Ugron Gábor t. képviselő ur azt állította, hogy a régi általam még használhatónak jelzett lőfegyverek roszak, használhatatlanok és hogy ennélfogva mészárszékre vitetnek a felkelők, Ezen fegyverek, biztosíthatom a t. képviselő urat — sajnálom hogy nincs jelen — még épen oly jó karban vannak, mint akkor; a mikor — pedig nem nagyon régen történt, — a t. képviselő ur ezen fegyvereket használhatóknak vélte; (Derültség és felkiáltások a jobboldalon: Ugy van! Ugy van!) mert azóta gondoztattak, takaríttattak. Ha tehát akkor jóknak tartotta a képviselő ur, ma is hasznavehetők. (Derültség és helyeslés a jobboldlaon.) Szentkirályi Albert t. képviselő ur mai beszédében annak szükséges voltát hangoztatta, hogy a fiatalság már az iskolákban oktattassék ez irányban. Ez nagyon szép és kívánatos dolog, magam is nagyon óhajtanám; de azon körülményre vagyok bátor figyelmeztetni a képviselő urat és a t. házat, hogy az nagyon sok pénzbe kerül. 1873-ban már tett előterjesztést a kormány erre vonatkozólag, de az elejtetett, a kormány tehát e részben mulasztással nem vádolható. (Helyeslés jőbbfelől.) Hoitsy Pál t. képviselő ur (Halljuk! Halljuk!) azt állítja, hogy annak folytán, hogy a hadi tengerészeinél a legények 4 évig szolgálnak 3 helyett és hogy ezer legénynyel szaporittatott a létszám, tehát törvénysértés követtetett el, a mennyiben a hadsereg létszáma ily módon szaporittatott. Engedelmet kérek, hiszen a t. képviselőház megszavazza az ujonczjutalékot évenként, egyetlen egy ujonczczal sem lehetett tehát nagyobb a hadsereg. (Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások a balon és szélső balon: De iovább szolgálnak!) A négy évi szolgálat is a törvényen alapszik. Az 1882. XXXIX. törvényczikkben világosan megvan mondva, hogy a tengerészeinél 4 évig tart a szolgálat (Élénk helyeslés és felkiáltások jőbbfelől: El sem olvasták a törvényeket!) és mert 4 évig tart a szolgálat, épen azért ezen hadköteleseknek összes szolgálati idejök csak 9 évig tart. (Halljuk! Halljuk!) Azt is állította Hoitsy Pál t. képviselő ur, hogy a népfölkelés idegen ministernek szolgáltattalak ki. (Igaz! a bal és szélső baloldalon.) Ez pedig szerinte az által van bebizonyítva, hogy a törvényjavaslatba felvett intézkedés folytán a mozgósítás alkalmával a népfölkelés összes költségeit a közös tárcza viseli. Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatban foglalt erre vonatkozó határozmány ép oly világos, mint a többi. Hasonló intézkedés a honvédségről szóló törvényben is van és csak arra vonatkozik, hogy ha tényleg beáll a népfölkelés egybehivásának szüksége, a mi pedig csak nagy háborúban történhetik, akkor minden költséget a közös tárcza visel. Béke idején ellenben ott, a hol előkészületekről van szó, a költségek nem a közös, hanem a honvédelmi tárczát illetik. (ügy van! jőbbfelől.) Már pedig, hogy a honvédelmi minister nem a hazai ipart támogatná, — a mit a t. képviselő ur ennek kapcsán szintén érvül felhozott — ezt alaposan mondani bizonyára nem lehet. Mert hiszen a honvédelmi költségvetés tárgyalásánál ismételten kimutattam, hogy mindig, a mi a honvéd-jég számára beszerzendő, kivéve a fegyvereket, minthogy fegyvergyárunk az ország határán belül nincs . . . (Felkiáltások balfelől: Elég rósz!) Engedelmet kérek, most nem erről van szó, ismétlem, a szükséglet a hazai ipar útján szereztetett be. (Élénk helyeslés jőbbfelől.) Thaly Kálmán: G-ráczi kocsik! B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Azok régebben szereztettek be és azokra pályázat volt hirdetve és miután az illető vállalkozó ajánlata volt a legkedvezőbb és legolcsóbb, ő bízatott meg a szállítással. Megjegyzendő egyébiránt, hogy akkor nemcsak a szekereket és kocsi-