Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-246

246. országos ülés mAjus 20. 1886. 2Q5 több külföldi czikket, a minek vámjából azonban | nekünk semmit sem restituálnak, mi kapunk még most másfél miliócskát, rövid időn pedig fogunk kapni semmit, sőt valószínű, hogy még rá fogunk ezen amicabilis üzletre fizetni. Nohát a kormány, amely ily amicabilis kiját­szatást eltűr, sőt azt a jövőre nézve is a vámszer­ződésnek ez alapon való megűjjítása által állandó­sítani akarja: az nem bizalmat, nem támogatást, hanem csúfosan való elkergetést érdemel, (ügy van! a szélső bálfelől. Mosgás jóbbfelől.) Am legyenek önök eszközei ily kifosztatásunk­nak, mi nem leszünk s azért e törvényjavaslatot általánosságban sem fogadjuk el a részletes tár- 1 gyalás alapjául. (Helyeslés a szélső balon.) Csanády Sándor: T. képviselőház! Tisza ! Kálmán miniszterelnök ur {Derültség: Malijuk! Halljuk!) egy pár héttel ezelőtt a köztörvényha- 1 tóságokról szóló törvényjavaslat általánosságban való tárgyalása alkalmával mondott egyik beszé­dét körülbelül e szavakkal rekesztette, zárta be : hogy önök — ránk a 48-as és függetlenségi pártra mutatva — kissebbségben vannak, annak a nemzet józan esze az oka. (ügy van! jóbbfelől.) Majd meg mondom én önöknek, hogy önök, hogy vannak. (Élénk derültség.) Megbotránkozólag, vérlázítólag hatottak reám, t. képviselőház, Tisza Kálmán miniszterelnök urnak sértő, gyanúsító piszkos szavai. (Nagy zaj és fel­Máltások jóbbfelől: Bendre !) Elnök: Kérem a t. képviselő urat, hogy szavait megválogatni szíveskedjék. (Helyeslés jóbbfelől.) Csanády Sándor: A kifejezéshez szok­tam alkalmazni szavaimat, (Nagy zaj.) Elnök: Ne méltóztassék szavait máshoz, csak a parlamenthez alkalmazni. (Helyeslés jóbb­felől) Csanády Sándor: Mely szavaknak a gaz- | sággal párosult rosszakarat azon értelmezést adhatja. (Nagy zaj.) Elnök: Azt már csak beláthatja a képviselő ur, hogy ez szokatlan e parlamentben; de a világ egy parlamentjében sem szokásosok az ily kifejezé­sek. Kérem tehát a képviselő urat, már most má­sodszor, tessék megválogatni szavait. (Helyeslés.) Csanády Sándor: Nem mondtam senkire; csak általánosságban beszéltem ; hisz még nem is végeztem be, kikről akarok beszélni. (Derültség.) Melyeknek, mondom, a rosszakarat — hát el­hagyom a gazsággal párosultat (Derültség.) — azon értelmezést is adhatja, mintha mi, a 48-as párt tagjai oly politikai hitelveket vallanánk és oly elvek győzelemre juttatásáért küzdenénk, me­lyeknek életbeléptetése kártékonyán hathatna ha­zánkra épugy szellemi, mint anyagi és közerköl­csiségi tekintetben. Én e magyarázatot határozottan visszautasitom s Tisza Kálmán minister urnak említett rágalmazó nyilatkozatát nem tartom másnak, mint a jövő képviselőválasztásokra vo­natkozó kortesfogásnak. Kérdem én, t. ház, lehet--e jÓTian észszel megtagadni a józan észt, (Derültség) az önzetlen hazafiságot a haza azon választó pol­gáraitól, kik meggyőződésüket követve oly kép­viselőket ajándékoztak meg bizalmukkal, kik mindent elkövetnek arra, hogy e haza nagy, bol­dog, elégedett legyen. Kérdem én, lehet-e józan észt megtagadni azon választóktól, kik 48 as elvű képviselőket küldtek e házba, küldtek azért, hogy visszaszerezzük hazánk jogosulatlanul elrabolt önállóságát; küldtek azért, hogy megszabadítsuk hazánkat Ausztria, Bécs önkényétől, az osztrák iga, az osztrák járom alól; (ügy van! a szélső baloh) küldtek bennünket igenis azért, hogy eszközöljük ki, miként a nemzet önálló had­ügygyei, pénzügygyei, kereskedelemmel, kül­képviselettel birjon; küldtek azért, hogy odatöre­kedjünk, miszerint a már is elviselhetlenné vált adók, melyek a nemzet egy részét már koldus­botra juttatták, lejebb szállítassanak, hogy meg­mentsük e nemzetet újabb adók behozatalától, megmentsük attól, hogy az anyagi és szellemi megsemmisülés örvényébe merüljön. Én azt hiszem, t. ház, hogy egy ily pártot, minő a mi pártunk, a 48-as párt, vádolni, rágalmazni nem lehet. Hanem igenis, ha lehet elkárhoztatni, elitélni választókat, el lehet ítélni azokat, a kik Ausztria, Bécs érde­kében működő képviselőjelölteket választottak meg és küldöttek e képviselőházba; el lehet kár­hoztatni azon képviselőket, a kik Ausztria, Bécs érdekében feláldozzák Magyarország önálláságát, függetlenségét; (Igaz! ügy van! a szélső baloldalon) el lehet kárhoztatni az oly képviselőket, kik mindent elkövetnek arra, hogy Bécs kegyeit meg­nyerve, e nemzetet tönkrejuttassák; kik elpocsé­kolják a nemzet vérét és vagyonát. Valóban nagy mérvű önmagáról való megfe­ledkezés, vakmerőség szükségeltetik arra, hogy bárki, annyival inkább egy ministerelnök meg­tagadja a józan észt, az önzéstelen hazafiságot e nemzet azon választó polgáraitól, kiknek ereiben őseiktől öröklött magyar vér foly, kik folytonosan a legrégibb időktől fogva hazánk, nemzetünk önállóságáért, függetlenségéért, a valóságos alkot­mányos szabadságért küzdöttek. Hiszen, t. ház, ha széttekintünk e haza terü­letén, azt látom, hogy a valódi magyar faj ellen­zéki képviselőket küldött e képviselőházba. (Igaz! ügy van ! a szélső baloldalon.) Az egész Kunság, Jászság, az összes Hajdúság, az Alföldnek ma­gyarok által lakott vidékei, a Dunántúli magyar kerületek, a szabad királyi és rendezett tanácsú városok nagyobb része mind ellenzéki képviselőket küldött e házba. (Igaz! ügy van! a szélső bal­oldalon.) Ezektől akarja Tisza Kálmán ministerelnök

Next

/
Thumbnails
Contents