Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.

Ülésnapok - 1884-243

150 343. ©r»z; gos ülés májas 17. I}s86. felkiáltások: Igaz! Ugy van! Helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) Mikor Guizot t egyszer ellenfelei olyasmiért támadták meg, a mit azelőtt maguk cselekedtek, a franczia államférfiú oda kiáltott nekik: Messieurs je vous rappelle a la pudeur. Én sokkal szelídebben arra szorítkozom, hogy ezeket mondjam: Ministerelnök ur! ugy múltját, mint jelen helyzetét tekintve, egy kissé több szerénység nem ártana! (Elénk helyeslés, tetszés és zajos taps a szélső baloldalon.) Nem ártana annyival inkább, mert ne felejtse a t. ministerelnök ur, hogy azon nevezetes beszédében, melyben hajlandóságát fejezte ki arra, hogy a Deák-párttal egyesül, - azt elveinek fentartása mellett tette, (Jgaz! Ugy van/ a szélső baloldalon) mely elveket igaz, azóta tényleg megtagadott, de eddigelé még nem volt bátorsága, hogy azokat itt szóval is visszavonja. Egyébiránt akármilyen véleménynyel legyen is most a t. ministerelnök ur, akár elveink, akár személyeink felől és akármilyen sors várjon is azokra, a kik velem együtt e padokon ülnek, arról mélyen meg vagyok győződve, hogy mihelyest megszűnik azon íidéreznyomás, mely alatt a polgárok százezreinek akaratereje és lelkiismerete lenyűgözve tartatik, a nemzet ujongva fog csoportosulni a hagyományos nemzeti zászló körül és vállaira fogja emelni azon férfiakat, a kik azt addig híven, törhetíenül előtte hordozák és áldani azoknak porait és emlékezetét, a kik mig éltek, a nemzet kebelében ápolni, ha kell, szítani meg nem szűntek a szent tüzet: Magyarország függetlenségéhez való ragaszkodást, a szabadság és jogegyenlőség szeretét, a hazafiúi és erkölcsi tisztaság eszményképeit. Nem fogadom el a javaslatokat. (Élénk helyeslés és szűnni nem akaró éljenzés a szélső baloldalon.) Tisza Kálmán ministerelnök: T. kép j viselőház! (Hosszantartó zaj. Halljuk! jobbfelől.) Mindenekelőtt kötelességemnek tartom most, midőn nem annyira a tárgyhoz szólok, mint talán személyes kérdésben kérhetek szót. 4

.. (Egy hang a szélső baloon: Ki kezdte?) Senki, én nem ... (Egy hang a szélsőbaloldalon: De igen! Mozgás jobbfelől : Halljuk.' Halljuk!) kötelességemnek tartom nyilvánítani, hogy én a képviselő ur által idézett nyilatkozatomat sem Irányi képviselő urnak, sem senkinek személyére nem vonatkoztattam. Én e ház minden tagjának képességét, jogosultságát tiszteletben tartani,; (Mozgás a szélső baloldalon) de azt hiszem, hogy valamint a túloldalon ülőknek joguk van azt a politikát, melyet én követek, elítélni, nekem is teljes jogom van bírálatot mondani a felett, a melyet ők követnek. (Élénk helyeslés jobbfelől.) A képviselő ur, midőn idézeteit felolvasta, nem mondott semmi ujat. Tudja azt régen min- | denki. De ha teljesen igazságos akar lenni, egyfelől azon különbségen kivül, melyet a külügyekre nézve maga jelzett, kellett volna, hogy emlékezetünkbe idézze azt is, hogy azon programmban is, melyet akkor a párt kiadott és mindig fentartott, azon programmnak pontozatai között mindig benne volt: megválasztani az időt és alkalmat. (Élénk derültség a szélső baloldalon. Igaz! Ugy van! jobbfelől.) Nem tudják mit akarok mondani. Benne volt: megválasztani az időt és alkalmat; (Zajos mozgás a szélsőbalon. Halljuk ! jobbfelől) s ez a pont a tisztelt 48-as pártiak részéről akkor is hírlapokban, a házban keserű megtámadások tárgya volt. Hogy tehát az az egyetértés, az az összeműködés, a melyre néha hivatkoznak, nem létezett, épen azon időknek minden nyomtatva megmaradt emléke bizonyítja (Ugy van ! jobbfelől) és bizonyítják sokszor épen azokról a padokról már 1870. óta vagy talán még élőbbtől kezdve ellenem intézett azon igen mérges támadások, (Mozgás a szélsőbaloldalon) melyekben egyes onnan tett nyilatkozataimért abban az időben is részesültem. (Ugy van! jobbfelől.) Nem fogadhatom el tehát azon vádat, hogy én helytelenül utasítottam volna vissza azon állítást, hogy együtt működtünk. Ez az egyik. A másik az, hogy ha igazságos akart volna lenni, (Zaj a szélső baloldalon. Halljak! jobbfelöl) be kellett volna ismernie, hogy igenis vannak egyes tételek, a melyeket épen idézett, a mint például idézte a virilis kérdést, a melyekre igenis volt bátorságom épen a legközelebbi múltban is beismerni, (Ugy van! jobbfelöl. Derültség a szélső baloldalon) hogy én voltam egyik, a ki legjobban elleneztem, (Halljuk!) de ez azon kérdésekhez tartozik, melyekre nézve beláttam, hogy midőn elleneztem, nem volt igazam, mert az utóbb hasznosnak és üdvösnek bizonyult. Arról, hogy alászállott-e a nép jóléte az országban, most nem vitatkozom ; a ki nem elfogult vagy nem akar szántszándékkal túlsötéten festeni, nem mondhatja azt, hogy ezen idő alatt az ország népe elszegényedett. (Élénk ellenmondások a szélső baloldalon. Felkiáltások: Kivándorlás!) A kivándorlás Magyarországon kisebb mértékű, mint Európa legtöbb államaiban és szűnt az utóbbi időkben és ennek okai más körülményekben keresendők. Mondatik továbbá az, hogy az ország siralmas helyzetben van. Hát, t. képviselőház, múltkori felszólalásomban rámutattam, hogy ha a vagyoni helyzetet értjük, nem fogadhatom el azon állítást; mert nem felel meg szerintem a valóságnak, — hogy az ország pénzügyei oly helyzetben lennének, hogy a tönk szélén állunk, hogy oly rosszul még soha sem voltak. Nem fogadom el; mert nincs az a rhetorica, mely be tudja bizonyítani, hogy a mai helyzet, az ország pénzügyeit illetőleg, nem sokszorta jobb mint volt 1873-ban. (Mozgás a baloldalon Halljuk! jobbfelől)'.Tessék elhinni, a zaj,