Képviselőházi napló, 1884. XII. kötet • 1886. május 8–junius 26.
Ülésnapok - 1884-237
337. trsaágoi ülés május t, 18S6. 3 237. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1886. évi május hó 8-án. Péchy Tamás elnöklete alatt. Tárgyai: Jegyzőkönyv-hitelesítés. Az indítvány, és interpellatiós könyv fölolvasása, törvényjavaslat általános tárgyalása és elfogadása. Napirend. A népfölkelésről szóló A kormány részéről jelen vannak: b. Fejérvdry Géza, gr. Szapáry Gyula, b. Kemény Gábor, Bedekovich Kálmán. (Az ülés kezdődik d. e. 10 órakor.) Elnök: Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét Zsilinszky Mihály jegyző ur fogja vezetni. A javaslatok mellett szólani kívánókat Rakovszky István, az azok ellen jelentkezőket Tors Kálmán jegyző urak fogják jegyezni. Méltóztassanak meghallgatni az utóbbi ülés jegyzőkönyvét. Rakovszky István jegyző (olvassa a május hó 7-én tartott ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az elnökségnek előterjesztése nincs és más előterjesztése sem lévén, következik az indítványs interpellatiós-könyv felolvasása. Rakovszky István jegyző: Van szerencsém jelenteni, hogy sem az interpellatiós-, sem az indítványkönyvben újabb bejegyzés nem foglaltatik. Elnök: Tudomásul szolgák Következik a napirend: a népfölkelésről szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának folytatása. Hoitsy Pál: T. ház! (Halljuk!) Abban a beszédben, a melylyel a t. honvédelmi minister ur ezen törvényjavaslatát a múltkor a házba bevezette, az?érveknek egész sokaságával állt elő, melyek részben hadászati, részben politikai, pénzügyi, sőt nemzetgazdasági és ethicai momentumokból is voltak merítve. Mintha érezte volna maga a minister ur is, hogy egy-egy érve sokkal gyengébb, sokkal kevésbé képes hatni a házra és elfogadhatóvá tenni magát a törvényjavaslatot, szükségesnek látta, hogy nem annyira az érvek fontosságával és erejével, mint inkább azoknak számával csináljon hatást. Ki fogok terjeszkedni ezekre az érvekre, de igen röviden; csak annyit akarok egyről-egyről elmondani, hogy lássuk, mi azokban az igazi tartalom, mi azokban az, a mi az első lehelletre szélnek megy, mint a pelyva. Eltekintve attól, t. ház, mire később visszatérek, a mi a kérdés katonai oldalát illeti, legelőször a politikai érvet emelte ki a minister ur és azt mondotta, hogy ez kettős: egyrészt ebben a javaslatban meg vannak óva Magyarországnak alkotmányos jogai, másrészt ezen javaslatnak törvényre emelése által monarchiánknak a tekintélye kifelé nagyobbodni fog. A mi az elsőt illeti, t. ház, tudniillik, hogy ezen törvényjavaslat által Magyarország alkotmányos jogai meg lesznek óva, azt mondotta a minister ur, hogy egész Európában nincs állam, a hol ezen alkotmányos jogok annyira meg lennének óva, mint itt, mert, úgymond, (olvassa): „Az e részbeni határozványok szórói-szóra átvétettek a honvédségről szóló 1868-iki XLI-ik törvényből; ez irányban tehát aggodalomra legkisebb ok nem lehet." A minister ur maga is érzi és tudja tehát, hogy ezen kormány által benyújtott törvényjavaslatok mennyire szokták esorbítani Magyarország alkotmányos jogát. (Igazi Ugy van! a haloldalon.) 1*
