Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-220

220. országos ülés április 6- 188*. grj fogadónak illetőségét követik"; mig a második bekezdés törvénytelen ágyból származott gyer­mekekre nézve egészen máskép akar intézkedni. Erre vonatkozólag volnék bátor azon javas­latot tenni, hogy a második bekezdés akként módosíttatnék, hogy: „törvénytelen ágyból szár­mazott kiskorúak illetőség tekintetében anyjuk községének kötelékébe tartoznak". Ez a gyerme­kekre és a községekre nézve egyaránt igen fon­tos ; a gyermekekre nézve a cselédtörvény alkal­mazásánál, a had sorozásnál, mig a községekre nézve a tekintetből, hogy azok nagyon sok oly tehertől szabadulnának meg, melyek egyáltalában aző hozzájárulásuk nélkül szakadnak anyakukba. Ha például a máramarosi nő Pestmegyébe jön, itt törvénytelen gyermeket szül, azután férjhez talál meimi, tegyük fel Nagy-Enyeden, miért ne követ­hetné a gyermek az anya illetőségét s miért kel­lene neki Mármarosba tartozni akár sorozás, akár betegápolási költségek tekintetében ? Ennélfogva bátor vagyok módosítványomat a t. háznak elfoga­dására ajánlani. Olay Szilárd: T. ház! A 6. §. első bekez­dése törvényes és örökbefogadott gyermekekről, második bekezdése azonban törvénytelen ágyból származott gyermekekről intézkedik. Ezen rendel­kezéssel szemben bátor volnék a t. háznak és a t. ministerelnök urnak becses figyelmébe ajánlani, hogy talált gyermek, lelenczgyermekekről kellene intézkedni. Tehát a 2-ik bekezdés után lehetne a következő szöveget felvenni: „a talált gyermekek pedig, a hol találtattak és megkereszteltettek". E tekintetben bátor vagyok egy módosítványt be­nyújtani és kérem a t. házat, méltóztassék azt elfogadni. Elnök: Fel fognak olvastatni a módosít­ványok. TÖrs Kálmán jegyző (oluassa) : Módosít­ványt beadja Veres József. A második bekezdésbe tétessék ezen szó után „gyermekek", „kiskorú­ságuk ideje alatt, anyjuk községének kötelékébe tartoznak, nagykorúságuktól kezdve, utolsó köz­ségi illetőségükbe". Árányi Kornél Jegyző (olvassa) .• Módo­sítvány, beadja Olay Szilárd. A harmadik bekez­dés végére tétessék: „talált gyermekek, a hol találtattak és megkereszteltettek". Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én bátor vagyok kérni a t. házat, hogy egyik módosítványt se méltóztassék elfogadni, mert ha azt nézzük, a mit Veres József képviselő ur a törvénytelen gyermekekre nézve mondott, én nem látom át, hogy miért kellene itt különbséget tenni a tör­vénytelen és törvényes gyermekek közt, ha ez a törvénytelenekre kimondatik, akkor a törvénye­sekre ugyanezt kellene kimondani, hogy tudniillik kiskorúságuk ideje alatt anyjuk községének kö­telékébe tartoznak, nagykorúságok kezdetén KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTET. atyjuk utolsó községi illetőségébe. De nem lehet ezt kimondani a törvénytelen gyermekekre sem, mert a kiskorúságukra nézve sehol sem lehet ki­zárni, hogy más illetőséget szerezhessenek ma­guknak akár település, akár önnállóság, akár az illetékességszerzés más módja szerint. Ennél­fogva a módosítványt nem tartom elfogadhatónak. (Helyeslés jobbfelöl.) A mi pedig Olay képviselő ur módosítványát illeti, az teljesen felesleges, mert a lelenczekre vonatkozólag a 16. §-ban van intézkedés. Kérem tehát a szakasz változatlan elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Herman Ottó: T. ház! Ezen szakasz egy kifejezése az, a mely engem arra indít, hogy egy módosítványt ajánljak a t. háznak. Ezen kifejezés „a törvénytelen ágyból származó gyermekek". Én sem törvényes, sem törvénytelen ágyat nem is­merek. (Derültség.) Egyáltalában akárhogy vé­tessék is ez fel, valóságos non sens. Én egyedül azt tartanám helyesnek, hogy miután nekünk vannak törvényeink a házasságra vonatkozólag, tehát itt a gyermekekre nézve csupán azon meg­különböztetés tehető, hogy törvényes házasság kötelékéből származnak-e, vagy pedig törvényes házasság kötelékén kivül. Ennek indokolásába bővebben nem bocsátkozom, bár a törvénytelen gyermekekre nézve minden esetre volna humanitá­rius szempontból megjegyzésem, de csak arra kérem a t. házat, hogy a törvény és a kifejezés szabatossága érdekében méltóztassék elfogadni, hogy a szövegben foglalt kifejezés helyett, a kö­vetkező tétessék: „törvényes házassági köteléken kivül született gyermekek". (Felkiáltások: Há­zasságon hivül.) Tehát házasságon kivül született gyermekek. Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa): Mó­dosítvány, beadja Hermán Ottó. „Törvénytelen ágyból származott", helyett tétessék : „házasságon kivül született gyermekek". Dárdai Sándor előadó: T. ház! Csak annyit kivánok megjegyezni, hogy a bizottság itt a régi szöveget tartotta fenn. Részemről ugyan jobbnak tartanám, ha a „törvénytelen ágyból szár­mazott" helyett a „házasságon kivül született" kifejezés tétetnék; (Helyeslés a szélső baloldalon) de ahhoz nem járulhatok hozzá, hogy e kifejezés helyett a ,törvényes házasságon kivüli" szavakkal éljünk, mert törvénytelen házasság egyáltalában nem létezik. (Felkiáltások jobbfelöí: Maradjon a szöveg!) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs fel­jegyezve; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. A 6. § hoz három módosítvány adatott be. Az első bekezdés nem támadtatván meg, azt hiszem, azt elfogadottnak jelenthetem ki. A uiáso­12

Next

/
Thumbnails
Contents