Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-220
•dO 220. országos ülés április 5. 1886. dik bekezdéshez Hermán Ottó képviselő ur azon módosítványt adta be, hogy a „törvénytelen ágyból származott" szavak helyett e szavak tétesse nek: „törvényes házasságon kiviili", a szöveg többi része változatlanul maradván. Ugyanezen bekezdéshez Veres József képviselő ur azt a módosítványt adta be, hogy a „gyermekek" szó után a szöveg többi része helyett ez tétessék: „kiskorúságuk ideje alatt anj^juk illetőségének kötelékébe, nagykorúságuk kezdetén atyjuk utolsó községi illetősége körébe tartoznak". Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a szöveget szemben a Hermán képviselő ur stylaris módosítványával, változatlanul fenntartani, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik a szöveget stylaris szempontból változatlanul kívánják fenntartani szemben a Hermán képviselő ur módosítványával, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartotta a szöveget és igy Hermán Ottó képviselő ur módosítványa elesett. Kérdem már most a t. házat, méltóztatik-e a második bekezdést változatlanul fentartani, szemben a Veres József képviselő ur módosítványával, igen vagy nem? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az változatlanul fenntartatik. Olay képviselő ur visszavonván módosítványát, erre határozathozatal szüksége fenn nem forog. A harmadik bekezdés szintén nem támadtatvän meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy az elfogadtatik. Szathmáry György jegyző (olvassa a 7. és 8. §-okat > melyek észrevétel nélkül elfogadtattak. Olvassa a 9. §-t). Horváth Lajos: T. ház! A 9. §. kimondja azt, hogy minden honpolgárnak joga van más községekben megtelepedni; továbbá megszabja azon feltételeket, melyek mellett azon község, a melybe valaki áttelepedni akar, a telepedést megtagadhatja, tudniillik kimondja, hogy a) ha a települő ellen bebizonyittatik, hogy bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van; 6) ha a község terhelése nélkül magát fentartani nem képes; c) ha legutóbbi állandó tartózkodása helyétől erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat. (Halljuk!) Magának a szakasz intézkedéseinek lényege ellen semmi kifogásom és azt elfogadom, hanem van észrevételem a szöveg ellen két irányban: tudniillik az a) pont azt mondja, hogy attól, a ki „bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van", tehát minden honpolgártól, a ki bármely büntetendő cselekmény miatt vád alá van helyezve, vagy büntetés alatt áll, az a község, a hova átköltözni akar, a letelepedést megtagadhatja. Én ezt sem méltányosnak, sem igazságosnak. nem tartom, mert a mi büntető törvénykönyvünk sok büntetendő cselekmény fölött intézkedik, a melyhez semmi becstelenség kötve nincs. Hogy egyebet ne említsek a sok közül, felemlítem a párviadal vétségét; a távírdák megrongálását, súlyos testi sértést gondatlanságból és a többi. Méltányos volna-e attól, a ki párbaj vétsége miatt vád vagy büntetés alatt áll, a letelepedést megtagadni? Ez az egyik észrevételem. A másik pedig a c) pontra vonatkozik. Ez tudniillik azt mondja: „ha legutóbbi állandó tartózkodása helyétől erkölcsi bizonyítványt fel nem mutathat". Ez is egy megtagadási ok. Hát az illető felmutathat erkölcsi bizonyítványt, de ha ez nem kielégítő ? Azt hiszem, hogy a t. ministerelnök ur szempontjából sem állítja elő a kellő biztosítékot, mert arra kielégítő bizonyítvány szükséges. Én tehát két módosítványt indítványoznék, tudniillik az a) pontra a következőt: a harmadik bekezdésben e szavak helyett: „bűnvádi kereset vagy büntetés alatt van" a következő szavak iktattassanak a szövegbe: „bűntett vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt van jogerős határozattal vád alá helyezve vagy bűntett, vagy ugyanilyen vétség miatt hozott ítélet hatálya alatt áll". E szöveg által mindazon bűncselekmények, a melyekhez becstelenítő hatály kötve nincs, ki lesznek zárva. A c) pontra pedig módosításom igy szól: „Az ötödik bekezdésben e szavak elé „erkölcsi bizonyítvány" tétessék e szó „kielégítő"." Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház ! Maga a módosítványt tevő t. képviselő ur azt mondta, hogy ő a szakasz intentióját elfogadja, csak praecisebben óhajtja azt kifejezni. Én a magam részéről meg kívánom jegyezni, hogy ezen a) pont szóról szóra át van véve a régi törvényből; de viszont azt el kell ismernem, hogy azóta a kifejezések súlya némileg változott, mióta a büntető törvénykönyv megalkottatott, valamint meg kell engednem azt, hogy ezen szövegezés egyes esetekben oknélküli boszantásra is vezethetne, a mennyiben minden, igazán alig beszámítható vétség miatt valakitől a települési jog megtagadtatnék. Épen azért azt a praecisirozást, a melyet a t. képviselő ur tett, én a magam részéről elfogadhatónak tartom. (Helyeslés.) A mi a c) pontot illeti, az természetes, hogy rossz erkölcsi bizonyítvány nem kötelezheti a községet arra, hogy felfogadjon annak alapján valakit. Már az, hogy „erkölcsibizonyítvány" kell, mutatja, hogy nem rosszról lehet szó; s nem is lehet azt feltenni senkiről, a ki letelepülni akar, hogy ha még adnának is neki egy rossz erkölcsi bizonyítványt, azt be fogja mutatni; (Derültség a