Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-220
88 220. orsíágos ülés április 5. 1886. vány. E szakasz c) pontja helyett a következő szöveg iktatandó: „c) kizárólagos erődítési művek és munkálatok, a mennyiben már léteznek, vagy a törvényhozás által engedélyeztetnek; minden egyéb, bár katonai czélokra szánt épület és építkezés azonban a köz- és építészeti rendőri hatóság és szabályok alá tartozik." Tisza Kálmán ministerelnök: Én ezen esetben is a szöveg megtartását kérem, Eddig'ezen intézkedésből semmi baj nem származott. (Helyeslés jóbbfélől) A főváros és fiz ország kis-és nagyközségei, sőt még rendezett tanácsú városai közt is nagy a különbség, mert itt a fővárosban mindez egészen másképen van szabályozva, a mennyiben állami közvetlen felügyelet alatt állanak az építészeti rendőriügyek, a közrendészet pedig épen egészen az állam kezében van. Azt, a mi a fővárosban jól van igy, kiterjeszteni a többi községekre is, midőn az eddigi állapotból semmi baj nem származott, én helyesnek nem tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Thaly Kálmán: T. ház! Azt gondolom, hogy mégis vannak némely szempontok a vidéki városokban is, melyek nagyon kívánatossá tennék báró Lipthay Béla t. képviselőtársam által benyújtott módosítvány elfogadását, még pedig ugy az új katonai építkezésekre, mint arra nézve, hogy a már meglevő épületek a katonaságnál csakis hatósági, községi engedélylyel fordíttassanak bizonyos czélokra. Példát is hozok fel, Komárom városában az egyik katonai kórház a város kellő közepén van, a vármegyeház szomszédságában. 1866-ban a hadjárat után, -midőn, a cholera nagy mérvben tört ki a harcztéren, a várparancsnokság ! a cholerás betegeket eleinte a külső kórházba szál- I littatta, midőn pedig ez már többet be nem fogadhatott, a város kellő közepén levő katonai kórházba vitette. Innen terjedt el a cholera a városban. A község nem szólhatott bele és míg a pro és i contra vitatkozás tartott, az egész város népe hul- ! lőtt az infectiótók Másodízben is kitört a cholera, mert másodízben is beszállították a betegeket a város kellő közepén levő kórházba, minthogy a ! városnak nem volt szabad beleszoknia abba, hogy a katonaság, mely épületet miként használhatja, íme egy concret példa arra, mennyire káros lehet közegészségügyi szempontból, ha vidéki városokban a polgári hatóság nem ellenőrizheti a katonai épületeknek mily czélra való felhasználását. Ezt csak illustratióul hoztam fel. Azt gondolom, akármelyik rendezett tanácsú, vagy általában intelligens elemekkel biró község, a minthogy mindegyikben, a mely ily qualificatióval bír, lelünk ilyeneket, képesítve van arra, hogy hasonló bajoknak elejét vegye, ha tudniillik kellő intézkedést iktatunk a törvénybe, mely a községi hatóságnak a katonai czélokra szánt épületeknek I hovafordítására nézve beleszólást enged. Azt ! gondolom, nem fog viszálykodást előidézni a katonai hatósággal, a minthogy a fővárosban sem idézett elő, ha a polgári hatóság jogköre a katonai hatósággal szemben igy kiterjesztetik. Ennélfogva nagyon megfontolandónak tartom a kérdést és részemről szavazatommal báró Lipthay t. képviselőtársam módosítványához csatlakozom. (HeI lyeslés a szélső halon.) Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. | Ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát be| zárom. Dárdai Sándor előadó: T. ház! Thaly j t. képviselő urnak azon megjegyzéssel tartozom, i hogy e szakasz szövege szerint sincs kizárva f az, hogy a katonai czélokra szánt épületekre j a polgári hatóságoknak beavatkozási és felügye-. j leti jogkörük legyen. A különbség csak az, hogy a polgári hatóság a maga felsőbb hatóságával lép érintkezésbe, nem pedig directe a katonai hatósággal. Azon esetben is, a melyet a t. kép! viselő ur említett, módjában volt Komárom városának a belügyi és honvédelmi ministerium útján a katonai hatósággal a kellő érintkezést fentartani. Kérem tehát az eredeti szöveg megtartását. Elnök : A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 4. § c) pontja helyett báró Lipthay Béla más szöveget indítványozott. A kérdés az lesz, vájjon ezen módosítványnyal szemben fentartja-e a ház a bizottság által beterjesztett szöveget a c) pontra nézve, igen vagy nem 1 Szavazás előtt még egyszer fel fog olvastatni a módosítvány. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a módosítványt). Elnök: A szakasz első bekezdésének a), b) pontjai meg nemtámadtatván, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azok elfogadtattak. A c) pontra nézve kérdem, méltóztatik-e a bizottság által javaslatba hozott szöveget szemben a módosítványnyal, változatlanul fentartani igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik fentartani kívánják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége változatlanul megtartja a szöveget s igy a módosítvány elesett. Szathmáry György jegyző (olvassa az 5. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 6. §-t). Veres József: T. ház! A 6. §. második bekezdéséhez van észrevételem, még pedig nemcsak azért, mert az első és harmadik bekezdéssel akarnám összhangba hozni s azzal egyöntetűvé tenni, hanem más fontos oknál fogva is. A 6. §. első bekezdése ezt mondja: „törvényes vagy törvényesítettgyermekekatyjuk illetőségét követik 4 '; a harmadik bekezdés pedig azt mondja, hogy: a az Örökbe fogadott kiskorú gyermekek az örökbe-
