Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-219
219. oraägos ülés tőnek s e rémuralom megszüntetésére vezetőnek nem találhatván: csatlakozom a Jakabffy képviselő ur által beadott módosításhoz. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni Jakabffy István képviselő nr módosítványa. Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a modósítványt) : A kérvényi bizottság javaslata azon módosítással fogadtatik el, hogy a kormány annak idején a háznak jelentést tegyen. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Igen röviden kívánok ez ügyhöz szólni, mert ha nem tartom helyesnek, hogy mások ítéljenek már előzetesen oly dolgok felett, melyek a rendes biró előtt vannak, én a magam részéről ugyanazon hibába esni nem akarok. [Helyeslés a jobboldalon.) De azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy igen különös elsimításról beszélni akkor, midőn a kérvényből magából kitűnik, hogy azon bűnvádi keresetek még nem jártak le, sőt az is kitűnik, hogy azon egy esetben,melyben a királyi ügyész nem tett vádindítványt, a törvényszék határozatát a királyi tábla megváltoztatta. Ilyen körülmények között tehát elsimításról beszélni szerintem körülbelül annyi, mint az ország bíróságait vonni azon gyanúba, mintha ők az elsimításra készségesen kezet nyújtanának; (ügy van! a jobboldalon) a mi pedig bizony nem helyes. A mi már magát a dolgot illeti, ugy láttam, nagy tetszést aratott, midőn az előadó ur a közbeszólás folytán azt mondta, hogy a választói lajstromban előfordult hibát a királyi Curia orvosolja. Hát, t. ház, törvényünk szerint más nem orvosolhatja, mert épen a királyi Curia az a fórum, a mely elé fokozatos felebbezés folytán a dolognak menni kell és ha idejében történnek meg a lépések, nem a választások után orvosoltatik a hiba, hanem orvosoltatik a királyi Curia által azon évben, a melyben a lajstrom készült, tehát orvosoltatik azon lajstromban, a mely szerint azután a jövő évben a választások eszközöltetnek. Különben még attól is tartózkodom most — épen azért, mert elébe vágni nem akarok a birói határozatnak — hogy a szerintem egyszerű vád alapján nem helyesen megtámadott tisztviselők védelmére r ejlik. A mint valamely ügy a biró előtt van, be kell annak lefolyását várni — kötelessége ez a vádlónak és a vádlottnak — s azután lehet csak a dologban véleményt mondani. (Helyeslés a jobboldalon.) A magam részéről alig látok a felolvasott panaszokban olyant, a mi rögtönösebb intézkedést kívánhatna, mint mely a ipolysági vasút kisajátítási eljárására vonatkozott, egyszerűen állíttatván, hogy olcsóbban lehetett volna csinálni és drágábban csináltatott. Ez oly dolog, a melynek végére járni a kormány bizonyosan kötelességének i április S. 1886. gf fogja tartani és ha hiba történt, biztosíthatom a képviselő urakat, a hiba orvosoltatni s a hibás megbüntettetni fog. (Helyeslés a jobboldalon.) Arra kérem tehát a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság határozati javaslatát ugy, a mint van, elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Ha a kormány birtokában van a kérvénynek ugy az igazságügyminister, mint magam, meg fogjuk nézni annak egyes tételeit és bizonylatait s a hol szükséges és törvény szerint lehetséges, megteszszük az intézkedéseket. Ha azután nincsenek a képviselő urak megelégedve, mindig módjukban van interpellatio útján a kormányt kérdőre vonni; de ilyen ügyet jelentés alakjában tárgyalás végett a ház asztalára dobni, én részemről parlamentáris szempontból helyesnek nem tartom. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem a t. házat, méltóztassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Horánszky Nándor: T. ház! Én csak néhány körülmény felemlítésére kívánok szorítkozni és pedig egyfelől azért, mert nem óhajtanám azt, hogy ugy a t. ház, mint az ország közvéleménye is azon benyomás alatt éljen és maradjon, mintha akár a ház asztalán levő kérvényben, akár itt e házbana felszólalók részéről oly körülmények difficultáltattak volna, mint a minőket azokba a t. ministerelnök ur szokott módja szerint belemagyarázni igyekezett, másfelől pedig, hogy részemről is felhívjam az igen t. ház figyelmét arra, hogy itt egy igen komoly és nagyfontosságú dologról van szó. Hegedűs Sándor: Ivánka Zsigmond! Horánszky Mndor: Engedelmet kérek, nem Ivánka Zsigmondról, mert meglehet, hogy az igen t. közbeszóló képviselő ur egy megye nyugalmát oly csekélynek tartja, hogy e felett ily megjegyzésekre érzi magát indíttatva, a mi elég szomorú, de én részemről véleményében nem osztozom. Igenis tehát, hogy felhívjam az igen t. ház figyelmét arra, hogy egy megyének a szó szoros értelmében felzaklatott nyugalma — nem kutatom az okokat, hogy hol rejlenek azok — kétségtelenül sokkal komolyabb és behatóbb megfontolást igényel, mintsem, hogy a fölött egyszerűen és könynyedén a napirendre lehetne térni. A mi már az elsőt illeti, t. ház, senki részéről nem difficultáltatott azon körülmény, hogy a kérvényben említett köztisztviselők ellenében folyamatban levő számtalan bűnvádi feljelentések a biró előtt állanak. A dolog természetében van, hogy ez máskép nem is lehet, valamint az is, hogy az eredményt mindenki köteles bevárni és igy birói ítélet meghozatala előtt a történtek érdemére vonatkozólag ítéletet és véleményt alkotni nem lehet és helyesen teszi mindenki, ha ettől tartózkodik. (Helyeslés.) De nem is arról van szó, t. ház, hanem szó van arról, hogy midőn egy megyében oly jelenség mutatkozik, hogy köztisztviselők ellenében számtalan 9*