Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

lés április 3. 1886. 6g 219. országos ü! feljelentések történnek és számtalan bűnvádi vizsgálat van folyamatban. Az egészséges állapot annál kevésbé lehet, mert — ismét nem akarok a birói ítélet elé vágni, — de egy dolog bizonyos, az tudniillik, hogy a birói határozatban már oly körülmények constatáltattak, melyekpalapján az ügyészi magatartás folytán megszüntetni szándékolt eljárás a felsőbb bíróságok által tovább folytatni és a dolog érdemében is elintéztetni határoztatott, a mi pedig bajra mutat. Ugy a kormány, mint a törvényhozásnak nem lehet közömbös az, hogy egy megyében számos tisztviselő ellen hivatalának gyakorlásában elkövetett eljárásából kifolyólag bűnvádi feljelentés és bűnvádi eljárás folyik, mert ebből következtetve, ha valami áll, ugy kétségtelenül állani kell annak, hogy ott oly dolgoknak kellett történniök, melyekvisszaéléseket és törvénytelenségeket involválnak, mert e nélkül teljes lehetetlenség volna, hogy ily számos és — nem akarok mást mondani — szomorú esetek iránt oly tömeges birói eljárás legyen folyamatban. Ez az, a mi difficultáltatik, nem pedig az, hogy a birói eljárás foganatban van és bizonyára ugy előttem szólott t. képviselőtársaim, mint magam is a legnagyobbb bizalommal várom a birói eljárás eredményét, mert látom és tapasztalom, hogy ha Magyarországon még van valami, a mi a polgárok politikai és polgári jogainak gyakorlata, ban megnyugtató biztosítékot képezhet, ugy a biró az egyetlen|egy, mely nélkül Magyarországon ma minden politikai j og „vogelfrei" volna és mindenki ki lenne szolgáltatva, ki a hatalom kegyét nem keresné. (Élénk helyeslés a bal- és a szélső baloldalon.) A másik, t. ház, az, hogy az sem difficultáltatott itt, hogy Hontmegyében a választási összeírások következtében felmerült reclamationalis kérdések felett a királyi Curia határoz, törvény szerint nem is határozhatott más; hanem itt csak az említtetett fel, hogy a királyi Curiához kellett menni a választóknak költségesen oly jogfosztogató kérdés eldöntésével, mely első tekintetre nagyon evidens és annál feltűnőbb, mert a szomszéd községben a választási census a negyedtelek után feltűnő különbséggel lett megállapítva. Hiszen, t. ház, az kétséget nem szenved, hogy ha valaki választási jogának gyakorlatában akár korlátoztatni, akár esetleg választói jogosultságától mefosztatni szändékoltatik, az iránt törvényeink megadják az orvoslás módjának mikéntjét. Ebben nincs baj, de baj van azon törvények alkalmazásában. (Ugy van! Igaz! balfelöl.) Méltóztassék elhinni, hogy az ország polgárai kint jól tudják és érzik, bármi mondatik is itt ebben a házban, hogy mily költséges, mily terhes sokszor azon eljárás, melylyel jogaikat a hatóságok törvénytelenségei és erőszakoskodásai ellen érvényesíteniök kell és lehet, hogy bámulni fognak mindazon szépítgetéseken, melyek itt mondatnak és valóban bámulatos, hogy akad még ezen országban valaki, a ki el nem zsibbadt és választási jogáért hevül, ezt gyakorolja és magát a számtalan chicaneriáknak és secaturáknak kiteszi. (Zajos helyeslés bal felöl.) Ez az, t. ház, a mi egyebek között szintén panaszoltatik és ez az, a mire a t. ministerelnök ur is szíves volt megígérni, remélem be is fogja váltani, hogy tudniillik a választási törvényben felmerülő ezen hiányokat szintén pótolni óhajtja és fogja. Ily és ezekhez hasonló panaszok azok, melyek a kérvényben foglaltnak és mely panaszokra vonatkoztak azon felszólalások, melyek történtek és melyeket én is magamévá teszek és ép azért, mert egyelőre én sem akarok ítéletet mondani sem egy, sem más irányban azok felett, a mik Hontmegyében történtek; de mert ugy a kérvényből mint a napi sajtóból láthatja mindenki, hogy ottolyharcz folyik, mely immár a társadalmi térre is átcsapott, nem nézhetem behunyt szemmel e harezot, hanem kívánnom kell, hogy az ottani szomorú állapotokba betekintés történjék. Ki a hibás, ki nem, nem tudom, de engedelmet kérek, az iránt a törvényhozásnak lehetetlen közönb ősnek lenni, lehetetlen szemet hunynia, hogy egy megyében a felzaklatott közélet folyamán felmerülő törvénytelenségek tovább dúljanak. Énnek megakadályozására irányul Jakabffy t. képviselőtársam indítványa és a t. ház nemes hivatásának tudatában csak akkor fog helyesen eljárni, ha elfogadván a Jakabffy képviselő ur indítványát, a felmerült kérvény folytán megejtendő eljárás eredményéről jelentést fog kívánni. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincs feljegyezve. Hogy ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Csak két szót kívánok az előttem szólt képviselő urnak válaszolni. (Halljuk!) Az egyik az, hogy senki jobban nem kívánja mint én, hogy Hontmegyében a jó, békés együttélés és együttműködés, ha és a mennyiben megvazartatott, helyreállíttassék. De ez mindazoktól |függ, a kik Hontmegyében bármily irányban bizonyos szerepet játszanak. Egyes emberek az ellenfelek akarata nélkül erre nem képesek. (Helyeslés jobbfelől.) Ez az egyik. A másik az, hogy az ellen tiltakoznom kell, mintha az, hogy ha egy megyében sok tisztviselő ellen bűnvádi panasz emeltetik és eljárás indíttatik, ez már azt bizonyítaná, hogy abban a megyében isten tudja milyen rémállapotok vannak. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Tiltakozom pedig az ellen azért, mert akkor igen könnyű volna minden megyére ezt kimondatni. Mert elég volna egynehány ember, a ki azt