Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

219. országos ülés április 3. 1886. g| akár törvénynyel, akár kormányintézkedéssel köte­leztessenek a törvényhatóságok statútumot alkotni; egy statútumot, mely a községi vagyon kezelését gy.abályozza, a községi pótadó behajtása körüli visszásságokat megszüntesse, továbbá a községi kölcsönökre nézve behozandó külön törlesztési alap iránt kötelezően intézkedjék. Én, t. ház — ép ngy, mint a kormány és a közigazgatási bizottság érezte — nagyon éreztem azt, hogy mennyire nehéz egy egységes törvényt alkotni 12,600 község részére. De bizonyos az, hogy nagyon sok lesz még ezen törvény mellett is a statutarius jognak fentartva; a mint kétség­telen az, hogy az eddigi törvényben is a keretek maguk jók voltak, csak a végrehajtás iránt nem voltak kellő garantiák adva. Én a magam részéről csak a legnagyobb örömmel tudom üdvözölni a kormányt azon a téren, midőn intézkedéseivel nem czéloz egyebet, mint igenis garantiákat adni arra, hogy a községi törvénynek intézkedései végre t is hajtassanak. Én ettől oly nagy eredményeket várok, hogy meg vagyok győződve, hogy ha állami éle­tünk egyéb ágaiban is sikerülni fog nekünk ily törvényeket hozni, akkor közeledni fogunk azok­nak eszménye felé is, a kik az államban a jog megvalósulását kívánják látni és ezt tűzik ki első­rangú feladatul. En legalább azt látom, hogy a kormány a megváltozott viszonyokkal számot vetett, a megváltozott viszonyok, követelményeit felfogja és szerencsés kézzel hozta összhangba azokat, a jövő eszményeivel e törvényjavaslat­ban. Meg vagyok róla győződve, hogy ugyanaz a szerencsés kéz módot fog találni közigazgatási reformunk oly irányú kifejlesztésére is, a melyet jelezni szerencsés voltam. Én ezen bizalomban örömmel elfogadom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobhfelől.) Bezerédj Victor: A községek rendezé­séről szóló javaslat, noha nem igényli, hogy nagy elvi fontosságú reformnak tekintessék, de mert az 1871 : XVIII. törvényezikk által megállapított s az 1876: V. törvényezikk által módosított községi rendszernek a gyakorlati élet által előtüntetett hiányait czélozza orvosolni s a czélszerííknek bizonyult határozmányok életbeléptetésével köz­ségeinknek szervezetét akkép megállapítani, hogy ezek mint az önkormányzatra fektetett közigaz­gatási rendszernek alapjai, helyi teendőik kellő ellátásán kivül az állami érdekeknek is kielégíté­sére szolgálhassanak, oly számos üdvös újítást foglal magában, hogy általa közigazgatási álla­potaink fokozatos javulását joggal várhatjuk. {TJgy van! a jobboldalon) En, t. ház, községeink rendezésére kiváló súlyt fektetek, nemcsak azért, mert alkatelemét képezik az állam szervezetének és alapját köz­igazgatási rendszerünknek, de mert őket tekintem bölcsője és iskolája gyanánt az önkormányzati elv megvalósításának. (Helyeslés a jobboldalon.) Az állam czéljait jó községi igazgatás nélkül nem valósíthatja meg, mert végső sorban a végre­hajtás általuk eszközöltetik, azért is az állami élet s a jó közigazgatás érdekeinek biztosítását a kellő felügyelet megadása és a sikeres ellenőrzés gyakorolhatása által kétségen kivül kell he­lyeznünk, de viszont a községeknek oly önkor­mányzati szervezet adandó, mely képes legyen előmozdítani a szabad fejlődést s a község szellemi és anyagi haladását. Egészséges alapokon nyugvó községi szer­vezet nem csak az önkormányzatnak, hanem a közszabadságnak is alapfeltételét képezi, mert a szabad községi rendszer az első lánczszem, mely a család után az embert a statushoz fűzi, tanítván mások javáért is tenni, áldozni a közjóért s ez által a hazafiságnak, szabadságnak elemi iskolája mindenütt, azért is én részemről még ott is, hol a cultura nem áll oly fokon, hogy a községi élet sikeres functiójára a szükséges elemek teljes mértékben meg volnának, szívesen látom az önkormányzatot, melynek gyakorlatában a szük­séges tényezők lassankint képződni fognak, mert bár községeink közt cultura, szellemi és anyagi erő tekintetében nagy különbség van s azért ily általános törvénynek alkotása a gyakorlati ki­vitelre való tekintettel nem könnyű feladat, de mellőzhetlen főleg azon okból, hogy általa eléressék ama bizonyos egyöntetűség, melyet az admini­stratio érdeke megkíván. Községi közigazgatásunk az önkormányzat elveire van fektetve. Fejlettebb községeink az önkormányzati jogok gyakorlása által a kötelmek teljesítése mellett élvezik a nekik biztosított jogo­kat is, fejletlenebb községeink ellenben, minthogy az önkormányzat eredményes gyakoroltatásához megkívántató képességgel önmagukban nem bír­nak, csak kötelmeket teljesítenek s az önkormány­zatnak csak terheit érzik. Nevelni és fejleszteni kell őket, hogy eme jogaikkal élni s azokat kellően érvényesíteni ké­pesek legyenek. Addig is azonban, hogy a szabad­sággal a közjó érdekében éljenek s azt előnyükre élvezhessék, correctivumul a felettes hatóságok ellenőrzési és felügyeleti jogának hatályos eszkö­zölhetését tartom. Ez irányban örömmel üdvözlöm ajavaslatnak azon intézkedéseit, melyek a fontosabb elöljárói állomások betöltését előzetes kijeleléshez kötik, {Helyeslés johbfelól) melyek a községi számadások felülvizsgálatát a törvényhatósági bizottság köz­gyűléséből kiküldött egyének által óhajtják esz­közöltetni, továbbá, mely az alispánnak megadja a jogot, hogy a tiszti ügyész meghallgatása mellett a vagyonbukás szélére került községben a vagyon­kezelést zár alá helyezheti (Helyeslés jobbfdól) és

Next

/
Thumbnails
Contents