Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

219. orswágos ülés április 3. 1886. 57 szabálytalanság vagy törvénysértés, másutt megint törvénysértés miatt nem egyéb jogot követel, mint a megsemmisítés jogát, azt, hogy az illetékesek új határozatot hozván, intézkedjenek a törvény szerint, akkor ezen vádat a magam részéről el nem ismerem; sőt azt tartom, ez olyan intézkedés, mely az esetleg vidékenkint a pártszempontból és más okokból felmerülhető igazságtalanságok ellenében védelmet ad az egyesnek, védelmet ad a gyengének az erős ellen. Ezt tehát határozottan helyes, ezélszerü intézkedésnek tartom a megsemmisítés körében, melyben ez a törvényjavaslat ezt megállapítja. {Helyeslés a jobboldalon.) A t. képviselő urak és különösen Grünwald Béla t. képviselő ur azt mondja, hogy ezen törvény sem hozhat eredményeket, hajói lesz is megalkotva, mert hiszen a belügyminister elhibázta és megmutatta, hogy nincs érzéke a jó administratio iránt, megmutatta ezt már az előbbi törvényjavaslatnál, midőn — mind monda— megengedte, hogy az ellenőrzendők befolyást gyakorolhassanak az őket ellenőrizni tartozók eljárására, állására. Ez alatt, gondolom, nem érthetett egyebet — de talán meg is mondta — mint azt, hogy helyteleníti, hogy a jegyzők és általában a községi elöljárók a megyei bizottságokból egészen ki nem rekesztetnek. De midőn ezért megró és azt mondja : mutatja ez is, hogy nincs érzékem az iránt és nem akarok gondoskodni arról, hogy a törvények jól végrehajtassanak: ugyanakkor megtámadja a candidationális jogot, melyet a községekbe behozni akarok, melynek pedig mégis nem lehet egyéb czélja, mint az, hogy gondoskodva legyen arról, hogy minden községben helyesen választassanak meg azok, kiktől a végrehajtás czélszerűsége függ. Mert senki sem fogja nekem azt mondhatni, hogy az eddigi, minden korlát nélküli, szabad jegyzőválasztás a községeknek és a községi administratiónak érdekében volt; sőt épen a községek legnagyobb részének anyagi és erkölcsi stílyedését az okozta, hogy épen ezen — lehet mondani — semmi ellenőrzést nem tűrő szabad választás mellett azok, a kiknek kötelessége lett volna a község jóllétéről gondoskodni, ezt részint elmulasztották, részint — nem egyszer — ennek ellenkezőjét is tették. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Az egyik képviselő ur megtámadta azon dispositiót is, mely szerint bizonyos esetekben a község vagyona zár alá helyezhető s erre nézve intézkedések tehetők. Én gyakorlatból mondhatom, hogy ez egyike az okvetlenül szükséges intézkedéseknek. Akárhány eset volt előttem, mikor kézen feküdt ennek szüksége és törvény nem lévén rá, sokszor a község igen nagy károsodásával nem lehetett megtenni; azon egy-két esetben pedig, midőn igazán végleg elpusztult volna a község, KÉPVH. NAPLÓ. 1884—87. XI. KÖTET. ha nem teszem, kénytelen voltam megtenni a törvény nélkül. Igaz, hogy senki semrosszalta, mert mindenki belátta szükségét, de tiszta törvényes jog hozzá nem létezett. Azt pedig megadni, hogy ily esetekben a törvény alapján, a törvény szószerintiértelmében is lehessen intézkedni, nézetem szerint okvetlenül szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) Megtámadtatott az is, hogy a szabályrendeleteket a törvényhatóság, ha kiderül, hogy azok törvénytelenek, vagy ellenkeznek a község érdekével, később is megsemmisítheti. Igen jól méltóztatnak tudni, a községi szabályrendeletek felterjesztetnek ugyan a megyéhez, de azt is méltóztatnak tudni, hogy a megyei gyűléseknek bizony nem mindenütt és nem mindig van türelme a sokszor tömegesen feljövő szabályrendeleteket kellő alapossággal és részletesen tanulmányozni. Akárhány eset volt — erről is jót állhatok a képviselő urnak — hogy éveken keresztül érvényben volt egy szabályrendelet, midőn évek múlva egyszer valaki az annak értelmében hozott végzés ellen a ministeriumig fölebbezett; s akkor tűnt ki, hogy az a szabályrendelet homlokegyenest ellenkezik a törvénynyel. Azt gondolom, hogy ez bármikor tűnik ki, épen a törvény ereje iránti tisztelet követeli, hogy az ily szabályrendeletet meg lehessen semmisíteni. E szakasz pedig, melyet e szempontból tetszett megtámadni, egyáltalán semmi egyebet nem mond. T. ház! Még megtámadtatott az is és mint valami zsarnokságra, önkénykedésre valló vád tüntettetett fel ellenem, hogy ha egy község képviselő-testülete államveszélyes intentiókat követ, megszegi a törvényt, akkor a törvényhatóság fölterjesztésére azon képviselo-tesület egy időre íeloszlattathassék. Én, t. ház, őszintén megvallom, ezt is egy tökéletesen helyes, szükséges intézkedésnek tartom. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyfelől azt hiszem, hogy ez a törvényben kimondva, nagy gátat fog képezni, hogy ez eset előfordulhasson, de másfelől, hogyan lehet ministeri önkényt látni abban, mikor a minister a föloszlatást törvény szerint a törvényhatóság felterjesztésére teheti, ezt, megvallom, ismét nem vagyok képes felfogni. Hiszen itt magának a törvényhatóságnak mint autonóm testületnek van megadva az initiativa és azért van adva, hogy ott egyoldalú eljárás ne követtessék és mert a dolog oly fontos, hogy az állam nevében lehessen a feloszlatást kimondani, azért van fentartva, hogy a kimondás a törvényhatóság felterjesztésére a belügyministert illeti. (Helyeslés a jobboldalon.) Egyáltalában kénytelen vagyok ismételni, a mit már a múlt viták alatt is mondottam, hogy én nem érthetem meg azt, hogy miként lehet mindent, a mi az államhatalom sikerességére szükséges, mint valamely zsarnokságra vezető intézkedést 8