Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

56 219. országos ülés április 3. 18S8. községi jegyző és községi tisztviselő attól a felsőbb hatóságtól viszontszolgálatot fogkivánni,aztfogja várni, a kéz kezet mos elvénél fogva, hogy ne gyakorolja az ellenőrzést oly mértékben, mint azt mással szemben gyakorolja. Mert hát nagyon jól tudja az a tisztviselő, hogy mentől inkább korteskedik a felsőbb hatóság érdekében, mentől inkább alárendeli nézetét, annál könnyebben boldogulhat, annál könnyebben kibújhat a;; ellenőrzés kellemetlenségei alól; tudja, hogy a választások alkalmával tanúsított odaadó buzgalma sokkal jobban biztosítja existentiáját, mint hogy ha éjt napot egybevetve, húzza az igát a község, az egyesek és az álkm érdekében, (ügy van! a szélső hátoldalon.) Hiszen nem kell egyebet tenni, mint a választások után kissé megvizsgálni a községi administratiót és akkor mindjárt szemünkbe fog ötleni, hogy az egész választási mozgalom alatt az egész közigazgatás szünetel. Meg vagyok győződve róla, hogy egy kis buzgalommal, egy kis jóakarattal a jelen törvény keretében is lehet jól administrálni. Lehet a közigazgatást javítani, a nélkül, hogy szükséges volna a polgárok, a községek s általában a nép jogait megnyirbálni, csorbítani, (ügy van! a szélső haloldalon.) Ha a megyei tisztviselő ellenőrzési jogát a községek irányában oly mérvben gyakorolja, hogy nem mulasztja el pártérdekből vagy pajtáskodásból megtenni azt, a mit hivatalánál és a tör vénynél fogva tennie kell, továbbá ha a községi elöljáróságtól nem követeltetik az, hogy hivatalos teendőin kivül a korteskedésre szentelje idejének nagy részét: akkor, t, ház, megvagyok győződve, hogy javulni fog a községi administmtio és nem lesz szükséges a községi önkormányzatnak a helyhatósági ellenőrködési jognak csorbítására. Általában véve, nézetem az,t. ház, hogy a közigazgatásnak, mint az atyai hatalomnak, erélyesnek, de egyszersmind igazságosnak kell lennie, (Igaz! ügy van! a szélső hátoldalon) ugy az elnéző gyöngeséget. mint az erőszakoskodó zsarnokságot kerülnie kell. Nem fogadom el a tárgyalás alatt levő törvény javaslatot, hanem kérem a t. házat, méltóztassék határozati javaslatomat elfogadni.. (Helyeslés a széhő hátoldalon.) Elnök :Fel fog olvastatni a határozati javaslat. Tibád Antal jegyző (olvassa): „Határozati javaslat. Kifejlődött erős községek nélkül, jó közigazgatás, egészséges államélet alig képzelhető. Erőteljes községeket csak akkor lehet alkotni, ha a helyhatóság az önkormányzatnak, a fejlődés alap feltételének folytonos, teljes használatában van. Minthogy pedig a községekről szóló 225. számú törvényjavaslatnak épen ugy, mint a törvényhatóságokról szóló, csak pár nap előtt letárgyalt tör vényjavaslatnak,melylyel különben tökéletesen egy nyomon halad, alapeszméje, nem az önkormányzat tágítása, hanem a merev összpontosítás ; és minthogy a javaslatba hozott újítások csaknem mindenike egy-egy újabb békó a községi önkormányzaton s a törvényjavaslatnak főleg 26., 28., 32., 33., 52., 61., 68., 69., 77., 84., 99., 115., 116., 117. és 126. szakaszaiban foglalt új intézkedései a községi önkormányzatot csaknem teljesen megsemmisítik: mondja ki a ház, hogy a községekről szóló255. számú törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadj a s utasítja a belügyministert oly javaslat előterjesztésére, a mely a helyhatóságok önkormányzati jogának épségben tartása mellett a kormánynak, illetőleg a törvényhatóságoknak a községek belügyeit illetőleg csupán felügyeleti és ellenőrködési jogot enged, Kelt Budapesten, 1886. április hó 3-án. Justh Gyula, Irányi Dániel, Thaly Kálmán, Hermán Ottó, Komjáthy Béla, Enyedy Lukács, Lukáts Gyula, Barla József, Mocsáry Lajos, Lükő Géza." Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! (Halljuk!) Igen röviden kivánok a szőnyegen levő törvényjavaslathoz szólani, igen röviden azért, mert az indokolás'kifejti intentiómat és röviden azért, mert legnagyobb részben a felhozottak a részleteknél ugy is felmerülvén, ott tüzetesebben megvitathatok lesznek. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy azon minduntalan felmerülő — nem mondom vádra, hanem. gyanúsításra — hogy ebben ismét korteskedési szándék van, én a magam részéről felelni nem fogok. Mutassa meg — ismétlem — bárki azt a tisztviselőt, ki az eddigi fegyelmi törvény szerint pártállása miatt üldöztetett, akkor azután megengedem, hogy vád emeltessék, de az én tudtommal legalább — határozottan és nyíltan mondom — ilyen eset nem volt. (Ellenmondásahol-és szélső hal oldalon.) Különben az administratiónak, azt tartom, igen pontosnak, gyorsnak, lehetőleg törvényekben körülírtnak és olyannak kell lenni — a községekről szólva most — mely mind a községek, mind az állam érdekének megfelel. Az atyáskodó kormányzatot rendesen az absolut kormányok • szokták maguknak igényelni, mert hiszen a törvények által megszabott alkotmányos kormányzatnak az az egyenesen csak a saját belátására bizott atyáskodó eljárás nem lehet tulajdona. (Igaz! ügy van ! a jobboldalon.) T. ház! A képviselő urak mindaketten, a kik. felszólaltak, megtámadták azt, hogy bizonyos esetekben ott is, hol felébbezés nincs, a főispánnak joga legyen az ügyet felülvizsgálat végett a belügyministerhez bejelenteni. Ha ennek az volna a czélja és azt mondaná e törvényjavaslat, hogy ily esetekben a belügyminister megváltoztathatja a határozatot: akkor, elismerem, lehetne némi alapja azon vádnak, hogy ezen törvényjavaslat mindent a belügyministeriumban akar concentrálni. De midőn a választásokat illetőleg szembeszökő <