Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

50 219. országos ülés április 3. 1886. talmát tágítanák, hanem épen a törvényhatóságok részére biztosítja a kellő felügyelet gyakorlására a hatalmi ingerentiát. További részleges újításokat tartalmaz a területi kikerekítések s a községi kötelékből való kibontakozás s ezzel kapcsolatos kérdések tárgyában. Mindezeknél fogva méltóztatik a t. ház, a felhozottakból látni, hogy a törvényjavaslatban foglalt újítások csakis a számosabb apró részletek összefoglalatából áll s hogy más alapra fektetett gyökeres újításokat nem tartalmaz s ezért bátor vagyok annak nagy általános taglalása nélkül részletes elfogadását ajánlani; s ajánlom nemcsak a törvényjavaslatot, hanem egyszersmind azon határozati javaslatot is, mely szerint a kormány felhivatik, hogy a helyi rendészetnek gyakorolhatása tárgyában a községek bizonyos jurisdictióval ruháztassanak fel. Ajánlom a t. háznak, méltóztassék elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Grünwald Béla: T. ház! Méltóztassék megengedni, hogy egész röviden jelöljem meg azon álláspontunkat, melyet e törvényjavaslattal szemben elfoglalunk. (Halljuk!) Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az előttünk levő törvényjavaslat jellemzésére nézve nem értek egyet sem a ministeri indokolással, sem a t. előadó urnak épen most hallott fejtegetésével, mely szerint a törvényjavaslat csak a gyakorlati alkalmazásban tapasztalt hézagok pótlására és az időközben hozott újabb törvények közt a megfelelő összhang létesítésére szorítkozik. Ez nézetem szerint nem egészen felel meg a valóságnak. Mert hiányzik a törvényjavaslatból sok oly bajnak figyelembe vétele, melyet a gyakorlat emberei és az érdekeltek igen súlyosaknak éreznek; (ügy van ! balfelöl.) Másrészről pedig vannak a törvényj avaslatnak oly intézkedései, melyeket sem az eddigi tapasztalatok, sem a községek természete nem indokol, sem a később alkotott törvényekkel való összhangzás nem követel.{Ügy van! balfelöl.) De kétségtelen másfelől az, hogy vannak a törvényjavaslatnak oly intézkedései, melyeket hézagpótlóknak, szabatosaknak kell elismernünk, melyek alkalmasak arra, hogy reális szükséget elégítsenek ki. Nem akarok ismertetésébe bocsátkozni ezen intézkedéseknek, melyeket az előadó ur felsorolt, mert az fölösleges volna. Ismétlem, hogy a községi illetőség tekintetében nem egészen kielégítő, de mégis bizonyos tekintetben szabatosító intézkedések tétettek. Vannak intézkedések, melyek czélszerfíek sa községi szervezet intézményeire vonatkoznak, nevezetesen a községi képviselet elemeinek meghatározása, nemkülönben a községi elöljáróság szervezetére vonatkozók. Azt hiszem,igen lényeges s nagyon szükséges volt azon intézkedés, hogy a városi kapitányok kinevezés alá essenek, mert hiszen feladatuk nemcsak helyi, hanem egyszersmind fontos állami rendőri teendők teljesítésében is áll. Kijelentem azonban, hogy ezen egy állomás kivételével a községi elöljáróság többi tagjainak választására nézve követeljük a legkomolyabban a szabádválasztás minden biztosítékát. (Helyeslés balfelöl.) Ép oly szükségesek voltak némely intézkedések a fegyelmi eljárásra vonatkozólag és ép oly kevéssé idegenkedünk attól, hogy a községi háztartásra nézve a hatályos ellenőrzést és felügyeletet biztosító intézkedések tétessenek, a mint ez a törvényjavaslatban tényleg czélszerűen meg is történt. És ez indított engem és t. elvtársaimat arra, hogy ne ellenezzük a törvényjavaslatnak általánosságban a részletes tárgyalás alapjául való elfogadását. De midőn mi teljes készséggel hozzájárulunk azon czélszerú' intézkedésekhez, melyeket a törvényjavaslat magában foglal, ép oly határozottsággal kell állást foglalnunk és felszólalnunk azon intézkedések ellen, a melyek nézetünk szerint nem czélszerüek, melyek a községek természetéből nem folynak s a melyeket a gyakorlati szükséglet szükségeseknek nem mutathat. (ügy van! balfelöl.) Mi e törvényjavaslat végleges elfogadását attól teszszük függővé, vájjon az ezen intézkedésekre vonatkozó módosításaink és javaslataink a t. ház által el fognak-e fogadtatni vagy nem, (Helyeslés halfelöl) mert a mint már említettem, vannak intézkedések, melyeket sem a tapasztalat nem igazolt,sern az azóta alkotott törvényekkel való összhangzás nem követel, hanem melyek csupán arra szolgálnak, hogy szükség nélkül korlátozzák a községek önállóságát, megakadályozzák a községeknek egészséges fejlődését, a mi pedig ránk nézve legkevésbé sem volna kívánatos és igy természetes, hogy álláspontunknál fogva az ilyen korlátozásoknak elfogadását és életbeléptetését a leghatározottabban kénytelenek vagyunk ellenezni. (ügy van! balfelöl.) De, t. ház, szükséges megemlítenem egynémelyikét azon korlátozó intézkedéseknek, melyek csakugyan túlmennek a szükségesen és itt első helyen kell kiemelnem azon újítást, a mely a 77. szakaszban foglaltatik. A 77. §. egy lényeges újítást foglal magában az elöljáróság választására nézve. Méltóztatnak tudni a javaslat tartalmát és ugy nem akarom azt ismételni, de világos abból az intézkedésből, hogy a községnek az említett szakasz alapján azon joga: gyakorolni a szabad választást,*megszünt és legalább legnagyobb részben és az elöljáróság legfontosabb tagjára, az elöljáróra nézve, a tisztújítást vezető elnök kinevezési joga által helyettesittetett. Mert ezek az intézkedések, melyek a candidátiót szabályozzák, ugy vannak alkotva, hogy lehetővé van téve az — nem mondom, hogy az igy fog bekövetkezni és az szabály lesz — hogy oly egyének erőszak oltassanak a községekre,