Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-219

219. országos ttlés iprilit 3. 1886. 49 (Halljuk!) A községekről szóló törvényjavaslat oly szoros kapcsolatban áll a törvényhatóságokról szóló imént letárgyalt tÖx*vényj avaslattal, hogy annak úgyszólván csak folytatását képezi„ a mint egyáltalában önkormányzatra fektetett közigazgatási rendszernek alapját mindenütt a községek szervezete képezi; ép ezért ez a törvényjavaslat sem tartalmaz az eddigi alaptól eltérő újításokat, hanem csakis a gyakorlati alkalmazásban tapasztalt hézagok pótlását és az időközben alkotott törvényekkel való összhangzat létesítését czélozza. A lényegesebb pótlások közzé tartoznak, melyek e törvényjavaslatban foglaltatnak, azok, melyek a községi illetőség kérdésére'vonatkoznak, e tekintetben ugyanis időközben alkottatott meg a magyar állampolgárságról vagy az úgynevezett honosításról szóló törvény. Ezen törvényjavaslatot tehát azzal kellett összeegyeztetni és az összhangot helyreállítani. Különben is a községi illetőség kérdése az, a melyre e törvényjavaslatra vonatkozó legtöbb kérvény, mely e házhoz intéztetett. vonatkozik, mert igen közel fekvő okoknál fogva épen a községi illetőség kérdéséből, tudniillik a szabad költözködés és a, szabad településnek elveiből haramiának tetemes terhek a községekre. A kormány javaslata ezért némi megszorításokat tartalmaz e részben, különösen az idegenek településének ellenőrzése szempontjából. A bizottság még egy lépéssel tovább ment, a mennyiben ez iránt még további korlátozást is vett fel; de odáig nem mehetett, mint azt egynémely kérvény kívánta, mely a szabad költözködést és települést majdnem illusoriussá tette volna és igen természetes is, hogy az ilyen nemzetközi fontosságú kérdés megoldásánál a szűkkeblű helyi érdekek szempontja egymagában mérvadó nem lehetett. További lényeges pótlás foglaltatik a törvényjavaslatban a képviselői testületek és az elöljárók választására vonatkozólag, mely tekintetben többek közt csak azt sorolom fel, hogy például a községi képviseletben a virilis intézményre vonatkozólag, miután az politikai jog gyakorlásának nem tekinthető, hanem tisztán csak egyéni s vagyoni képviseletet képez, ennélfogva a törvényjavaslat a személyes megbízott általi gyakorolhatás elvét vette fel, ép ugy felvette az üdvösnek bizonyult candidationalis eljárást, különösen a rendezett tanácsú városoknál és a községi és körjegyzőségre vonatkozólag is. Egy lényeges újítást képez a rendezett tanácsú városok rendőr-kapitányainak kinevezése. A bizottság jelentése igen behatóan indokolta ezen kérdést és ennek elfogadása a legkevésbé sem tulajdonítható annak, hogy a rendezett tanácsú városok kapitányai ezt külön s eléggé gyarlón indokolt kérvényben is kérelmezték, miután úgyszólván, még mielőtt a rendezett tanácsú városok KÉPVH. NAPLÓ. 1884 — 87. XI. KÖTET. kapitányai ezt kérelmezték volna, a bizottságban már elhatározottnak volt tekinthető, a mennyiben midőn a kinevezés a törvényhatósági joggal felruházott városok kapitányaira nézve elfogadtatott, ugyanazon okok forogván fenn a rendezett tanácsú városok kapitányaira nézve, kik ugyanazon hatáskörrel bírnak, ezeknek kinevezését ép oly szükségesnek tartotta, mint a törvényhatósági joggal felruházott városok kapitányainak kinevezését. A községi elöljárók és tisztviselők felelőssége kérdésében a bizottság már ugyanazon álláspontot foglalta el, amelyet a törvényhatósági tisztviselők felelősségére nézve Irányi Dániel képviselő ur módosítványának elfogadásával a t. képviselőház már érvényre emelt. Továbbá a fegyelmi eljárásra vonatkozólag igen lényeges pótlásokat tartalmaz e törvényjavaslat, melyek azonban távolról sem állanak csupán csak szigorításokban, hanem tekintettel a méltányosságra és igazságra is, a milyen például azon rendelkezés, a mely a fegyelmi eljárás alá vont tisztviselőt fizetése bizonyos hányadának élvezetében hagyja. Még állami szempontból is igen fontos azon rendelkezés, melyet a javaslat 61. §-a tartalmaz s mely arra vonatkozik, hogy midőn valamely községnek képviselőtestülete, oly eljárást követ, mely akár az állam érdekét, akár a község jólétét veszélyezteti, hatalmat ad a kormánynak arra, hogy azon községi képviselőtestületet, mindig azonban csak az illető törvényhatóság meghallgatásával vagy annak indítványa folytán feloszlathatja. Gondoskodik azonban egyúttal a javaslat és szakasz arról is, hogy ily esetben egy évi határidő van kiszabva új választás által a képviselő-testület újabb megalkotására. A községi háztartás képezvén a községi törvénynek legfigyelemre méltóbb részét, a törvényjavaslat e tekintetben igen czélszerü intézkedéseket tartalmaz, kiindulván különösen azon tapasztalati tényből, hogy a virilis intézmény által az értelmi erőnek belevonása a községi képviseletbe biztosítva van, mindazonáltal még igen sok községben hiányzik azon szellemi erő, mely megkívántatik különösen a számadások átvizsgálására és a községi költségvetés megállapítás;!, tekintetében s azért contemplálja e törvényjavaslat azt, hogy ily községekben az illető törvényhatóságok bizottsági tagjainak, megbizottainak közreműködésével készíttessék el a költségvetés és illetőleg vizsgáltassanak meg a számadások. E törvényjavaslat a hatályos felügyelet gyakorolhatása szempontjából messzeterjedő ingerentiát biztosít a törvényhatóságnak, annyira, hogy elmegy az actoratus jogának megvonásáig és a közigazgatási zárlatnak elrendeléséig. Itt azonban távolról sem lehet oly hatalmi érdekekről beszélni, a melyek netalán a központi kormány ha7