Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-236

236. országos ülés mijus 7. 18S«. 37 { a honvédségi intézményt megalkották, azt mintegy külön intézményt akarták szervezni és egészen 1875-ig, addig, a mig Tisza Kálmán, a hires el­lenzéki vezér meg nem jelenik a politikai küzdtér élén, addig a honvédség, mint külön hadszervezet létesíttetik; csakhamar már dandáronként a közös hadseregbe beosztották; ma a közös hadsereggel közös ordre de bataille-a van és miután közös ordre de bataille-a van, azon feladatokat, melyek­nek teljesítésére hivatva volt és a mely felada­tokat, melyeknek teljesítésére hivatva volt és a mely feladatokat igen szépen jelölt ki a t. hon­védelmi minister ur ezen törvényjavaslat indoko­lására elmondott beszédében, nem teljesítheti; kell tehát gondoskodni egy másik tényezőről, a mely azon feladatokat teljesítse, a melyek kezdetben a honvédségnek voltak szánva, tudniillik a népfel­kelésről. Hát kétségtelen, hogy a honvédség a régi hi­vatásától eltérve, a közös hadseregnek kiegészítő­részét képezi; nagyobb és magasabb feladatok betöltésére van hivatva most, mint volt kezdetben a törvény által neki az kitűzve. S vájjon midőn a feladatait magasabbra emelték és a szolgálatát sokkal fontosabbá tették, gondoskodtak-e arról, hogy ez valójában egy nemzeti intézmény legyen, hogy ez ne csak uszálya legyen a közös hadsereg­nek, hanem mintegy külön szervezeti institutió áll­jon a közös hadsereg mellett és tegye meg ugyan­azon szolgálatot, a melyet megtesz a trón és a haza érdekében a közös hadsereg? Nem!^ Hiszen ma sincsen tüzérsége a honvédségnek. És önök képzelhetnek 400,000 emberből álló hadsereget Lajtán innen s Lajtán túl, a melynek nincsen tüzérsége, melynek nincsenek műszaki csapatai? De sőt még, hogy a megaláztatás teljes legyen, nin­csenek tábornokai, mert már a ki tábornokká lett, azt nem lehet annyira megalázni, hogy honvéd le­gyen. (Tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen ha kivannak a t. katonai körök áldo­zatot a nemzettől, akkor ám tessék a nemzetnek akaratát is figyelembe venni! Nem azért van a parlamentaris rendszer felállítva, hogy örökké a nemzet akarata legyen az, a mely meghátrál és a militarismus legyen az, a mely folyton tért foglal; s nem azért töltött el ez a parlamentarismus oly hosszas iskolát a közügyek szolgálatában, hogy végtére is csak.arról kelljen meggyőződni, hogy hosszas türelmének és fáradozásainak gyümölcsei csak oda mennek, mintha soha a parlamentarismust Magyarországon megalkotni talán nem is birtuk Tolna. Hiszen ugy vagyunk mi a közös hadsereg­gel, mint a családban látjuk, hogy vannak el­kényeztetett gyermekek; czifrábban öltöztetik, mint a többieket, az egész család vagyonát rájuk költögetik, pedig minden nyilvános vizsgánál | megbukik. (Hostzan tartó zajos derültség a ssélsŐ baloldalon.) Ha valaki az elkényeztetett gyermek könnyelműségét, erőszakos természetét, rossz haj­lamait bírálni meri, az, azt mondják, az egész csa­ládnak ellensége. A többi gyermekek a családból inkább csak szolgáiként tűnnek fel az elkényez­tetett gyemeknek és azon szolgákként felhasznált gyermekeknek örökségét is elfecsérelik arra a kényeztetett gyermekre, a kinek előbb-utóbb az elkényeztetés miatt nem fékezett indulatai oda ve­zetik, hogy a helyett, hogy a családnak megala­pítója, fénye legyen, a családnak tönkretevője lesz. így vagyunk mi, t. ház, a közös hadsereggel és a döntőkörökkel. (Élénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Azt mondja a t. minister ur és javaslata, hogy ezt a közös hadsereget erősebbé kell hogy tegyük, mert a póttartalék nem megfelelő azon arányoknak, melyekre szükség ta­lál lenni. Én készséggel elismerem, hogy a pót­tartalék sem elégséges, de nem áll tökéletesen az okoskodás, mert ebben a 800 ezernyi hadsereg­létszámban nem foglaltatik benne a tisztikar, mely nagyon jelentékeny számú, nem foglaltatik benne az újból visszatartott és díjazott altisztek száma, nem foglaltatik benne a nem egy évi, ha­nem különbeni önkéntesek száma, ezek pedig szin­tén jelentékeny összeget tesznek; ezenkívül van a tyroli és vorarlbergi népfelkelés; tehát összesen a közös hadseregnek nevezhető véderő, mely első sorban igénybe vehető, a póttartalékosok nélkül is 850,000 emberre tehető. B. Fejérváry Géza honvédelmi mi­nister {ellenmondólag int). Ugron Gábor: Ehhez veendő a 10% pót­tartalék. Jól van, tehát póttartaíékot kivan a mi­nister ur. Nem rég ideje, hogy a véderő törvényt revideáltuk, csak egy pár éve. A közös hadügyi kormánynak gondolkozása akkor még nem jutott odáig.hogy nem elég apóttartalék. Akkor azt mon­dották , hogy a póttartalékosoknak egyáltalán semmi katonai kiképeztetést se adui és mégis háború esetén majd zászló alá beszólítani, ez könnyelműség: ezt a közös hadügyi kormány nem engedhette meg, midőn a véderőtörvény revideál­tatott és megkívánta, hogy a póttartalékosok is egy bizonyos rövid időn át kiképeztetésben része­süljenek, de akkor nem jutott eszébe, hogy a pót­tartalék felemeltessék. Mi lehetett ennek oka ? Ezen száz év alatt olyan nagy háborúk viseltettek-e, melyekből ujabb tanulságokra jutott? vagy a régibb háborúk törté­nelmének tanulmányozásában csak most jutott el oda, hogy a fogyatékok pótlásáról gondoskodni kell 1 Vagy a gondoskodás csak bizonyos időközök­ben szokott a közös hadügyministeriumban s ennék 47*

Next

/
Thumbnails
Contents