Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-236

231. •*!*£•• Ufc mijus 7. 1888. 367 és ez az, hogy a felebbezési forumok ítélnek is és kegyelmet is osztogatnak tetszésük szerint. A jogi oktalanságok és jogtalanságok, melyek ez úgynevezett codesben vannak, soha törvényhozásilag alkotmányosan uralkodói szentesítést nem nyertek, ez olyan codex, mely nem egyéb, mint a Thereziana és az 1754-ben hozott katonai justiz-normálé és rendeletek vegyiiléke. Már hogy ennek szolgáltassuk ki a haza polgárságát, azt alkotmányos felfogás szerint lehetetlennek tartom. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Csak ezeket akartam elmondani t. ház, ismételvén, hogy nem zárkózom el azon felelősség alól, hogy ha kell, a jeleztem irányban és felfogás szerint szerkesztett javaslathoz hozzájáruljak: igenis megtenném, megszavaznám, mert tudom, érzem, hogy a népfölkelési törvényt nem az időszerinti kormánynak szavazom meg, hanem megszavazom annak, a kinek szüksége van reá, a királynak és a hazának. Érzem és tudom s ezzel végzem szavaimat, hogy a hazaszeretetben nincs fokozat s a ki nem ad mindent érette,az semmit sem adott sa ki nem tesz mindent érette az mindent megtagadott. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Orbán Balázs: Szavaim félreértése miatt és személyes kérdésben vagyok bátor pár szót kérni. (Halljuk!) Megvallom, általában nem szeretem a vitatkozást e szomszéd padokon ülő képviselőtársaimmal szemben, azonban miután előttem szólott képviselőtársam félremagyarázta szavaimat, midőn azt monda, hogy én a hadseregről kicsinylőleg, sőt becsmérlőleg nyilatkoztam volna, kénytelen vagyok felszólalni. Határozottan tagadom, hogy kicsinylőleg szóltam volna, sőt ellenkezőleg meleg rokonszenvemet fejeztem ki (Élénk derültség a jobboldalon és a középen) a hadseregben szolgáló ifjaink irányában (ügy van! a szélső baloldalon) és nem a hadsereg, hanem az ott uralkodó szellem ellen emeltem kifogást és roszaltam főleg azt, hogy ott oly törvények szerint ítélnek, melyeket épen a képviselő ur is oly élénken illustrált, (ügy van! a szélső baloldalon) hogy nem a hazai törvények szerint és idegenek ítélnek ifjaink fölött. A mi azr illeti, hogy esetleg én lennék az első, a ki ennek a hadseregnek védelmét igénybe venném, erre nézve kijelentem, hogy e védelmet semmi körülmény közt nem venném igénybe, sőt óhajtom, hogy a kormány se vegye igénybe a választásoknál, mert hiszen ha a rend fentartása czéljából katonai erő alkalmazására szükség van, ott van a honvédség, mely kevesebbe kerül, mint a zárszámadások tanúsága szerint a közös hadsereg rímpatainak kiszállása. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) A mi pedig a feletti elítéltetésemet illeti, hogy én a viszonylagos lefegyverezés mellett nyilatkoztam, megjegyzem, hogy ezt én örömest fogadom el, mert ezen vétekben igen sok jeles ember leledzik. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hódossy Imre; T. ház! (Halljuk!) Ismét egyikével állunk szemben a kormány azon javaslatainak, a melyeknek iránya a népképviselet jogkörének korlátozása, megnyirbálása, alkotmányos garantiáinknak és közszabadságunk biztosítékainak csorbítása. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ezen javaslat a nemzeti képviselet katonamegajánlási jogát teljesen illusoriussá tenni van hivatva. Ezen vádat felemlítette már Ernuszt Kelemen igen t. képviselőtársam és azzal szemben a javaslatnak egyik védelmezője, nemcsak hogy tagadással felelt, hanem azt mondta, hogy szeretné tudni, hogy ezen népfelkelési törvényjavaslat a népképviselet katonamegajánlási jogának alapelvét egyáltalában miben érinti ? B. Fejérváry Géza honvédelmi minister: Semmiben! Hódossy Imre: Ezt, t. ház, kimutatni egyáltalában nem nehéz. (Halljuk! Halljuk!) Legrégibb alkotmányi törvényeink, már az 1504-iki I. törvényczikk is egyenesen és kizárólag a nemzeti képviselet jogának declarálta azt, hogy a katonaságot megszavazza, a melyre a honvédelemnek szüksége van. Ismételték ezt azután az 1635 : LXXXVIIL, az 1681: XII. törvényezikkek és ki kell emelnem, hogy az 1504: I. törvényczikk ezt a nemzet oly sarkalatos jogának tekintette, hogy „azok a vármegyék és azoknak egész közönsége, a melyek ez ellen emelkednének és bármely ürügy alatt és bármely körülmények közt országgyűlésen kivül segedelmet nyújtanának, az ily vármegye nemeseinek közönsége ezen ténynél fogva egyetemleges hitszegés vagy hamis eskü büntetésében és becsületének elvesztésében elmarasztalt, elítélt és az ország többi nemesi társadalmából kizárt és kirekesztett legyen." Ily nagy súlyt fektettek arra eleink mindenkor, hogy ezen alkotmányos jogot csakis a nemzet képviselete gyakorolt issa. Midőn az álló hadseregek behozattak, az 1715 : VIII. törvényezikkben erre való tekintetből egy újabb törvény alkottatott, mely különösen az ujonczállításra fekteti a súlyt és külöuösen erről szól. Ebben szintén fentartatik a nemzetnek azon joga, hogy a katona .-ajánlás csakis az országgyűlést illeti meg, de az mondatik, hogy „váratlan ellenséges berontás rendkívüli esetében, ha, az ország ! rendéi talán nem jöhetnek össze közös országgyűlésre, a nádor és az ország prímása, továbbá a főpapok, országnagyok, vármegyék és szabad királyi városok, a mennyire lehető, minél számosab• ban az országban és nem az országon kivül hivas-