Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-236

2S8. országos ftléa míjus 7. 1886. 361 át le vannak tépve a haza kebléről. Nem elég, hogy hazai törvényeink alól kivonatnak, idegen zászló, idegen vezényszó alatt szolgálnak s hűségesküt nem a haza és alkotmánynak: hanem idegen érdekek védelmére tesznek. Nem elég, hogy katonasághoz sorozott fiainkból a polgári elemmel szemben ellenséget akarnak nevelni s fogékony lelkükbe mesterségesen ojtják bele nemcsak a polgárok, hanem minden polgári intézmények elleni gyűlöletet. Most e törvény által feltétlen felhatalmazást akarnak adni a soldateskának arra, hogy az egész nemzetet a katonai absolntismus jármába hajtsa. E törvény egy valódi osztrák generalisi férezmű, a melyet önérzetes magyar kormánynak nem szabadna a törvényhozás elébe terjesztenie, mert már magában előterjesztése is mélyen sérti a nemzet és törvényhozás méltóságát. E törvény besorozná a nép millióit a közösnek nevezett, de valóságban osztrák hadseregbe s hadi szolgálatra kötelezi azokat is, a kiket a törvény családi viszonyaik folytán felment a katonai szolgálattól, valamint azokat is, a kik a hadmentességi adó alapján, tehát pénzen váltották meg magukat a katonai szolgálattól, tehát e törvény visszaható erővel ruháztatik fel s törvényesen biztosított jogokat semmisít meg. E törvény megengedi a népfelkelés behívását a törvényhozás beleegyezése nélkül is az esetben, a midőn az országgyűlés nincsen együtt. Ámde az országgyűlés mindig együtt van, kivéve 5 évenkint azon néhány hetet, mig a választások tartanak; azonban a törvényjavaslat nemcsak ez időre adja meg kivételesen a behivási jogot, hanem oly magyarázatnak is helyt enged, mely szerint az országgyűlés szünetelése vagy ülésszak közeiben is lehet e joggal élni. Ez pedig nagyon veszélyes kibúvó ajtót hagy nyitva, mert haza küldik az országgyűlést s háta mögött megcsinálják az államcsínyt, mert ily esetekben a törvény megengedi még azt is, hogy a népfelkelést az ország hatarain kivül is lehessen alkalmazni. Tehát semmi biztosítékkal nem birunk arra nézve, hogy a népfelkelés csak akkor fog igénybe vétetni, a mikor ktilellenség támadná meg hazánkat, hanem azt alkalmilag mindenféle kalandos vállalatokra is felhasználják, az ilyenekre hajlammal biró osztrák hadvezetők. E törvényjavaslat egyáltalában rövidsége és homályossága által tűnik ki, ugy a javaslat, mint annak indokolása titokzatos homályban hagy a vezényletre, szervezetre, begyakorlásra nézve; nincs arra nézve semmi gondoskodás, hogy parancsnokai és tisztei magyar honpolgárok legyenek, nincs arra nézve semmi intézkedés, hogy minő zászló alatt szolgálnak, tüzérséggel, műszaki csapatokkal el lesznek-e látva? s béke idején miként KÉPVH, NAPLÓ. 1884 — 87. XI. KÖTET, és hogyan oktattatnak és gyakoroltatnak be 1 De hát lehet-e a családapák millióit, a esaládfentartók százezreit igy minden biztosíték, minden feltétel nélkül csak ugy találomra kiszolgáltatni, épen azoknak, kik alkotmányunk fitymálásában, a honpolgárok lenézésében, minden polgári intézmény semmibe vételében tüntették ki magukat s kik egy szabadságellenes reactio műhelyében idomíttattak a népek elnyomására. Nem-e őrülettel határos könnyelműség ilyet még csak kívánni is azon törvényhozástól, a mely első sorban van arra hivatva, hogy a nemzet érdekei és biztonsága felett őrködjék s annak biztosítékairól gondoskodjék. Avagy beleegyezhetik-e a nemzet törvényhozása abba, hogy népfelkelésünk egyik osztálya a működő hadsereg kiegészítő része, póttartaléka legyen s annak hiányai innen pótoltassanak, akkor, a midőn ezen működő hadsereg működik, a mi ellenőrzésünktől, a mi rendelkezésünktől elvontan, sőt annak ellenére is, amint azt a boszniai kaland tanúsítja. Avagy belemehet-e a nemzet az ismeretlenbe akkor, a midőn a törvényjavaslatban még csak sejtelmét sem tudjuk feltalálni annak, hogy mindez mibe fog kerülni, hogy a roppant véradó mellett minő újabb pénzáldozatot fog a nemzettől igényelni? Hisz láthatjuk és szomorúan tapasztalhatjuk, hogy az osztrák katonai kormányzat még a meghatározott költségvetési keretet is túl szokta lépni s mindenféle póthitelekkel zaklatni a nemzetet. Előre el lehet képzelni, hogy minő következményei lennének annak, ha mi ily tetszés szerint betölthető fehér lapot bocsátunk, minden elővigyázat és megszorítás nélkül, rendelkezésük alá. De van t. ház e törvényjavaslatnak két oly mesterkélt tendentiája, a melyet csak a sorok közt találunk s a melyek egyenesen alaptörvényeink kijátszására vezetnek. (Halljuk!) Egyik az, hogy a hadsereg törvényszerű hadi létszáma ez által tetemesen fölemeltetnék. (Igaz! a szélső baloldalon.) Ivánka Imre képviselő ur tegnapi beszédében nyíltan be is vallotta, hogy véderőnk a népfelkelés által megkétszereződnék — és másodszor az, hogy — a mint már Thaly Kálmán és Beöthy Ákos barátom tüzetesebben kifejtették — a törvényhozáslegeminensebb joga: az ujonczmegajánlás joga illuzoriussá tétetnék.(Ugy van! a szélső baloldalon.) így például, ha a törvényhozás fontos okokból megtagadná az ujonezokat, szépen szünidőre haza küldenék, behívnák a népfelkelés első osztályát s abból, mint a hadsereg póttartalékából, besoroznák a szükségelt ujonezokat. Ekként akarnak a népfelkelésből egy uj közös ügyet csinálni, a mi által az alkotmány kijátszásának egy kecsegtető alkalmát teremtenék meg. (Igen! Ugy van! a szélső baloldalon.) 46