Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

351 235. országai tté« május 6. 1886. zbk szükség esetén nem csak a honvédségnél, de a közös hadseregnél is beállott hézagok pótlására bármily minőségben felhasználtathassanak. (JJgy van 1 a bal- és szélső baloldalon.) A mi pedig a népfelkelésnek az ország határain kivül leendő esetleges alkalmazását illeti, erre vonatkozólag a törvényjavaslat 2. §-ának 2. és 3. bekezdésében ezeket mondja: „A felkelés rendszerint csak a szülőföld, — megye vagy kerület — környékén és ettől legfeljebb csak néhány napi menet távolságára köteles szolgálatot tenni. De ha csata közben visszavonuló ellenséget űzőbe kell venni, a népfelkelés — a mennyiben saját határaink oltalma engedi — az ország határain túl is tartozik üldözni; az ily csata végével azonban ismét visszatér." A felkelés rendeltetéséről az említett javaslat igy szól: A felkelés rendeltetése, a sorhadat és honvédséget támogatni az által, hogy a harczszintér előkészítésénél alkalmaztassák, az ellenséget minél több oldalról nyugtalanítsa és károsítsa, a közlekedéseket megszakítsa vagy helyreállítsa, akadályokat vessen, végre hogy a küldöncz és a hadi czélok által igényelt egyéb szolgálatokat, mely egyéb szolgálatok alatt nézetem szerint első sorban a helyőrségi és belbiztonsági szolgálat értendő — teljesítse. A törvényjavaslat 6. §-a továbbá azt mondja, hogy rendszerint csak a teljes testi alkalmatlanság mentesít a felkelési kötelezettség alól; oly egyének azonban, kik a közügyek ellátására akkor, midőn a felkelés iránti felhívás történik, vagy a kik családjuk fentartására a felkelés rövid tartama alatt is nélkülözheti énül szükségesek, esetenkint a felkelési szolgálattétel alól mentesíthetők. A javaslat tehát figyelembe vette a közszolgálati és csídádi tekinteteket is, mig ehhez hasonló intézkedést a jelen törvényjavaslatban sajnosán kell nélkülöznünk. (Helyeslés a balon.) Csak néhány szakaszt olvastam fel t. ház az általam említett, de törvényerőre soha nem emelt törvényjavaslatból ; de ezen szakaszok felolvasása is meggyőzhették a t. házat arról, hogy ezen javaslatot sokkal humánusabb szellem hatotta át, mint az előttünk fekvő törvényjavaslatot és ha az akkori törvényhozás még ezen javaslat rendelkezéseit ia terheseknek tartván, az akkori kormányt más megfelelőbb javaslat előterjesztésére utasította, akkor ugy hiszem, eléggé van a t. ház azon tagjainak álláspontja indokolva, kik a törvényjavaslatot jelen alakjában még általánosságban sem tartják elfogadhatónak. Én is azok közé tartozom, t. ház, kik egy új, czélszerü népfelkelési törvény meghozatalát szükségesnek tartják; de nekem valóságos népfelkelési törvény kell, nem pedig olyan törvény, mely a népfölkelés czége alatt a szolgálati időnek tovább iO évre leendő meghosszabbítását és a közös hadsereg póttartalékának szaporítását ezélozza. (Helyeslés a balon.) Van azonban a sok felemlíthető szempont között még egy és csak erre az egyre akarok még kiterjeszkedni, melynélfogva a javaslatot jelen alakjában elfogadhatónak nem tartom. Midőn a kiegyezést lehetővé teendők, 1867-ben megteremtettük a közös hadsereget és azóta évente milliókkal és tetemes ujonczjutalékkal járulunk ennek fentartásához, akkor joggal követelhettük, hogy honvédségünk tisztán nemzeti alapra fektetett intézmény legyen; és minthogy a népfelkelés intézményét is csak ugy és akkor tartottuk czélszeríínek, ha az a honvédséggel hozatik minél szorosabb szerves kapcsolatba, ugy természetes, hogy a népfelkelés tisztán nemzeti magyar jellegét is mindég megóvandónak hittük és óhajtottuk. Ezen méltányos óhajunk és követelésünk teljesítése a jelen javaslat törvényerőre emeltetése esetén füstbe megy; mert a közös hadsereg kiegészítésére kirendelhető népfölkelést kiválóan magyar és nemzeti jelleggel biró intézménynek mondani csakugyan nem lehet.fTíefo/estes a baloldalon.) Márpedig a mily őszinte híve vagyok is az 1867-iki kiegyezési alapnak, még sem érzek magamban hajlandóságot a közös ügyek körének tágítására és pedig annál kevésbé, mert a delegatiók hatáskörének illetéktelen kiterjesztése által e kör igénytelen nézetem szerint már ugy is kelletén túl tágittatott és szélesbittetett. Ha a hadseregnek háború esetén nagyszerű tartalékra és kiegészítő csapatokra van szüksége, ugy ott van a honvédség. (Helyeslés a baloldalon ) Méltóztassék azt annak kereteiben keresni. Tágítsuk ki a honvédség kereteit, oszszuk kétfelé ezen intézményt egy harezoló- és egy tartalékosztály felállítása által, fejezzük be végül egyetlen népfölkelési tömeggel ezen hármas osztályból álló védrendszert és meg vagyok győződve, hogy egy nagyobb szabású háború esélyeinek sokkal nyugodtabban nézhetünk eléje, mint akkor, ha ej avaslat jelen alakjában fog tör vény nyé válni. (Helyeslés a baloldalon.) Sokféle szempontból bírálhatnám meg, t. ház, az előttünk fekvő törvényjavaslatot; de minthogy attól kell tartanom, hogy beszédem lehető rövidségére vonatkozó igéretemet akaratom ellen már is megszegtem: befejezem beszédemet azon kijelentéssel, miszerint távol legyen tőlem, hogy én az ezen javaslatot beterjesztő igen tisztelt honvédelmi minister ur szándékának tisztaságát, avagy a t. ház azon tagjai eljárásának jóhiszeműségét távolról is kétségbe vonjam, kik e javaslatot annak idején meg fogják szavazni. De szabadjon azután e kijelentésem után nekem is reménylenem, hogy a t. ház ama tagjai is, kik velem e kérdésben ellentétes