Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

m. •rsaágca ttUc »áj»s t. 188S. 349 államban is. (ügy van! balfelől,) Mert a hol az j állampolgárok megterheltetéséről van szó, azt világosan meg kell határozni, ügy a közadónál, mint a véradónál. (Helyeslés balfélöl.) Elismerem, hogy ezen czél elérésére nem elégséges az, hogy a póttartalék contingensét meg­határozzuk, hanem statisztikai adatokra is van szükség. Hát én őszintén megvallom, nem értem, hogy a t. kormány statisztikai adatok nélkül hogy foghatott hozzá ennek a törvényjavaslatnak con­struálásához és hogy kívánhatja, hogy mi azt tár­gyaljuk, {ügy van! a baloldalon. Mozgás a jobb­oldalon.) Okvetetlenül szükség van arra, hogy tudjuk, mennyi alkalmatos védköteles van minden kor­osztályban. Tudnunk kell azt, hogy például azon 12 éves eyclusban, a mely idvatva van most a honvédséget és a közös hadsereget alimentálni s a mely kezdődik azon korosztályon, mely az idén 1886-ban hivatott be és végződik gondolom azzal, a mely 1874-ben hivatott be, mennyi alkalmas védköteles van. Ha ezt a két számot tudjuk, akkor sokkal közelebbi határt lehet húzni, nem oly aproximativet.mint a 37 évvel húzott a t. honvédelmi minister ur. Én ugyanis azt hiszem, hogy a honvéd­ségnek hadseregnek szükséglete nem merít- l heti ki a 12 évi védkötelesek összegét, hogy ha tudniillik az újonezozás eorrecte és lelkiismerete­sen hajtatik végre, (ügy van! balfelöl.) Ha már most ehhez hozzá veszszük az ideiglenesen fölmen­tetteket és esetleg a 19 éveseket is, akkor ki kell jönni annak a 216 ezernyi maximális számnak és akkor elértük azt, hogy a 32 éven túliakat meg­mentettük. Már pedig hogy ezeket megmentsük, arra mindent el kell követnünk. (Helyeslés balfelöl.) És ha esetleg azt méltóztatik nekem arra válaszolni a t. minister ur, hogy mindezekre a számokra, mindezen meghatározásokra nincs szük­ség, mert hiszen mérvadó a tényleges szükség, a tényleges szükségnél pedig nem fognak többet behívni, hát én erre azt mondom, hogy alapos számítással ezt a szükséget meg lehet határozni és akkor elértük azt, hogy annyi sok ezer családot nem tettünk ki martalékául a bizonytalanságnak és hogy ez olyan czél, a mely megérdemli a fárad­ságot, azt gondolom, magyarázni felesleges. (Elénk hdyeslés a bal- és ssélső baloldalon.) De, t. képviselőház, nem fogadhatom el ezt a törvényjavaslatot már azért sem, mert megvan annak azon súlyos közj ogi consequentiája, (Halljuk! balfélöl) a melyre már itten utalva lett, hogy tény­leg az országgyűlés azon jogát, hogy az ujoncz­jutalékot meghatározza, megsemmisíti. Nem szól­tam volna erről, de miután Pulszky Ágost t. bará- i tom a tegnapi napon azt mondta, hogy ez a törvény- j javaslat jogfeladást nem tartalmaz, kötelességem I mégis néhány szót ezt illetőleg is mondani. (Halljuk!) \ Ez a törvényjavaslat egyetlen egy tollvonás­sal felemeli nemcsak a póttartaléknak, de egy­szersmind a hadseregnek is létszámát az összes első osztályú védkötelesek számáig. Ugyan kérem, mi czélja és mi értelme van annak, hogy mi meg­állapítjuk azt a 800 ezernyi létszámot, hogy min­den esztendőben megszavazunk 39,000 ujonczot és 3955 póttartalékost, mikor itt vannak az első osztályú népfelkelésnek oly megolvashatatlan száz­ezeréi, a kikkel ezt a létszámot nemcsak kiegészít­hetik, de fel is emelhetik. Mert ugyan ki fogja, ki lesz képes azt ellenőrizni, hogy abból a népfel­kelésből mennyit osztottak be a póttartalékba. És a ki a póttartalékban benn van, tíz már benne van a hadsereg tényleges állományában, {ügy van! balfélöl.) Hiszen e közt a kettő közt nincsen szer­vezeti határvonal, (ügy van! balfelöl.) Hiszen a póttartalék integráns része a hadseregnek; még külön keretei sincsenek. És ha a törvényjavaslat­ban arról van szó, hogy ez csak háború esetén történik, hiszen kérem ez közjogilag nem tesz különbséget; hiszen a létszámot épen a háborúra való tekintettel állapítjuk meg. Azután, hiszen a mozgósítás előbb szokott történni, mint a háború és miután ezt a népfelkelést össze lehet hivni, a nélkül, hogy a törvényhozás arról csak tudomást is szerezzen — mert hiszen nincsen beleszólása - - meg fog történni az, hogy mielőtt egyetlenegy puska elsült volna, mielőtt tehát elő állhatott volna azon szükség, hogy a pót­tartalékot igénybe vegyék, már akkor a népfelke­lés be fog hivatni és a kiképzés czége alatt be fog rangiroztatni a póttartalék tényleges állományába. A minek azután a hatása az lesz, hogy ugyanannyi emberrel tényleg fel lesz emelve a hadsereg nyolcz­százezernyi létszáma, mint hogy ha ezt az ország­gyűlés megszavazta volna. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) És akkor be méltóztatnak látni, hogy itten nem történt semmi más, mint a póttartalék kiegészítésének ürügye alatt a had­sereg tényleges állományának felemelése az országgyűlés beleegyezése nélkül. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) No már, hogy ez után mivé törpül le az országgyűlés ujonczmegajánlási joga, azt magyarázni nem szükséges; és hogy ez után hol vannak azok a biztosítékok, a melyeket ebben bírtunk, azt sem tudom. Hogy pedig ez mily fontos, azt magyarázni nem szükséges: a kinek ez iránt kételyei vannak, olvassa el Deák Ferencz halhatatlan feliratait, ezekben megtalálhatja! Az alkotmányos érzés azon teljes hiánya, az a felületesség, az a frivolitás, (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés a bal- és a szélső baloldalon) a mely mind­ezekben az intézkedésekben, mindezekkel a kér­désekkel szemben, melyeket tárgyalni szerencsém volt, jellemzi a t. kormány eljárását s igazán veres fonalként húzódik át ezen az egész törvényjavas-

Next

/
Thumbnails
Contents