Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-235

344 235. országos illeg májas 6. 1886. nem rendelhetem. Nehogy félreértessem, megjegy­zem azonban, hogy én azt egészen természetesnek találom, hogy a katonai szolgálatra berendelt nép­fölkelő katonai elbánásban részesittessék, katonai szabályok szerint fenyíttessék meg ha kell; de a ma alkalmazásban levő katonai büntető törvény­könyvet, saját katonáink érdekében minél előbb megváltoztatandónak és a mai kor színvonalára emelendőnek tartom. A népfölkelőket pedig.; e bar­bár eljárásnak alá nem vethetem soha. (Helyeslés a baloldalon.) Egyszóval előbb kellett volna meg­alkotni az új katonai büntető törvényt és csak azután kellett volna a népfölkelésről törvényt hozni, hogy a katonai büntető törvény szerinti bí­ráskodást ez új eleu:ekre is nyugodt lélekkel kiter­jeszthessük. (Helyeslés a baloldalon.) De nem fogadóin el e törvényjavaslatot poli­tikai, pénzügyi és nemzetgazdasági tekintetbői seiü, annak daczára, hogy az igen t. miníster ur javaslatának indokolásában azt mondja, hogy e körülményeket is beható, lelkiismeretes meg­fontolás alá vette. Mert nézetem szerint politikailag veszélyes a katonai hatalomnak túlkiterjesztése- Köztapasz­talat az, hogy az emberiség egy osztályánál sincs meg annyira a hajlani a hatalommal való vissza­élésre, mint ennél. Hiszen látjuk mindennap a ki­hágásoknak és visszaéléseknek egész sorozatát, mint a katonai elbizakodottság kinövéseit. Ez nem csak nálunk, a hol — elismerem — talán legkeve­sebb a panasz, de tapasztaljuk Európa minden államában és fokozott mérvben a katonailag szer­vezett államokban. De ettől eltekintve, a katonai nagy hatalom elbizakodottá teszi a kormányokat és ingerli őket oly háború viselésére, a melyre talán egyébként gondolni sem mertek. (XJgy van! a baloldalon.) De vészes az alkotmányra is, a melynek ter­mészetes hatalmát a legkevesebb kormány tűri szívesen és a melytől szabadulni, támaszkodva egy nagy katonai hatalomra, mindenkor hajlandó. Hogy pénzügyileg nem indokolható ezen ja­vaslat, elég hivatkoznom deficites költségveté­sünkre, a mely sajnosán tünteti elő, hogy kiadá­sainkat érvről-évre csak újabb adósságcsinálá­sokkal vagyunk képesek fedezni. Ha ehhez hozzá jön még az e javaslat által contemplált óriási ösz­szeg, nagyon félek, hogy ez hitelünk megsemmi­sítésére fog vezetni. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) De, t. ház, én a mindinkább terjedő soeialis­mus kutforrásät is Európa fegyveres békéjében keresem és találom föl. Mert ma, midőn a munkás és szorgalmas polgárok igen nagy része nem ke­resetének a napi szükségletetek fedezése után fenmaradó többletét, de mindennapi kenyerére szükséges garasait kénytelen az államnak fölál­dozni, főleg nagy fegyveres erejének fentarthatása ezéljából, ma tehát, midőn a munkás, szorgalmas polgár éhezhet, de az állam nagy fegyveres erejét fentartani kénytelen, az ekként elkészített talaj­ból a socialismus bőven táplálkozhatik és kell, hogy bőven megteremje gyümölcseit. (Igaz! TJgy van! a baloldalon.) És azért, ugy állami, mint ren­dezetlen pénzügyi viszonyainknál fogva nekünk, ha már pénzáldozatot kénytelenek vagyunk hozni, azt első sorban erőnk vég megfeszítésével is e ba­jok eleje vételére, nem pedig katoaai hatalmunk túlterjesztésére kell fordítanunk. (TJgy van! hal­felől.) Hogy nemzetgazdászatilag nem indokolható e javaslat, elég hivatkoznom hazánk igen csekély népességére is, a mi főoka annak, hogy a gazdászat terén kedvező éghajlati viszonyaink és földünk jó talaja mellett sem mutatható fel oly eredmény, melynek felmutatására egyébként képesek és hi­vatva lennénk nemcsak, de ma-holnap a szomszéd államok versenye által íxilszárnyalva, még megél­hetésünk is kétessé válik. (Halljuk!) Ezért nem virágozhatik fel iparunk sem. Haladunk a lejtőn lefelé és az örvénytől nem fog minket senki sem visszatarthatni, ha e törvényjavaslat elfogadása által mintegy fél millió munkás, szorg-almas, csa­ládos ember vétetik a katonai keretbe, melytől nemcsak akkor fosztatik meg a gazdaság, midőn már tényleg behivatott, de magának egy háború­nak kilátása elég arra, hogy bénítóla.g hasson ezen családos és koros emberekre, ha rá gondolnak családjuk és gazdaságuk elhagyására. (Tetszés bal­felöl.) Ezekkel megkísértettem kimutatni, hogy sem politikailag, sem pénzügyileg, sem nemzet­gazdászatilag ezen javaslat nem indokolható. De nem indokolható e javaslat t. ház, még katonailag sem, (Halljuk!) mert ily nagy tömeggel harezot viselni nem lehet. Ezen nagy részben képzetlen elem megbénítja a rendes hadsereg gyorsaságát és mozgékonyságát még akkor is, ha a hadsereg a legjobb vezénylettel, a legjobb tisztekkel rendel­kezik. De kérdem én a t. miníster urat, hogy hon­nan veszi e milliójembernek a tiszteket?Igen jól tu­dom, hogy a tartalékos alantas tisztekből kerül ki egy bizonyos százalék, de csak alantas tiszt; főtisz­tek lennének — a mint magam is elismerem — az igenis tál nagy számban lévő nyugalmazott főtisz­tek, kiknek legtöbbjénél én a testi erőt és hadi képességet elismerem, mert magam is ismerek túl­nagyszámban ily harczképes tiszteket, ele kik épen azért kell, hogy a szellemi képesség hiányából nyugalmaztattak legyen. {Ugy van! balfelól.) Ezek által én népfölkelésünket vezettetni, ezek által én hadseregünk működését megzavartatni nem enged­hetem Eoha. (Helyeslés bálfelöl.)' Elég katonailag egy népfölkelés a szó igaz, valódi értelmében

Next

/
Thumbnails
Contents