Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-233

233. országos Ülés május 4. 1886. £197 tartásából eredő költségek fedezésének mérve, előterjesztéseim alapján, a törvényhozás által szabályozandó lesz. Megjegyzem ezúttal, hogy az összes népfölkelés-kötelesek felszereléséről szó sem lehet, nincs is szükség reá, hanem erről csakis a szükséghez képest lesz gondoskodandó; tehát ehelyen hangsúlyoznom kell azt is, hogy tekintettel azon körülményre is, miszerint lőfegyverek szükséges számban, igaz, hogy régibb szerkezetű, de teljesen használható állapotban rendelkezésünkre állanak, a költségek, melyekre nézve annak idején javaslatot fogok előterjeszteni, aránylag nem is lesznek annyira jelentékenyek. Nemzetgazdászati szempontból pedig volt gondom arra, hogy a népfölkelés-kötelesek béke idején egyáltalában igénybe ne vétessenek, ne zaklattassanak és itt hangsúly ozan dónak tartom azt is, hogy előreláthatólag a népfölkelés részleges mozgósítás alkalmával nálunk nem fog igénybe vétetni és csak általános mozgósítás, tehát csak nagy háború alkalmával fog felhivatni, a midőn ily erőmegfeszítésre a szükség tényleg előáll. Ethikai vagy erkölcsi szempontból érvényre juttatva látjuk e törvényjavaslatban az általános védkötelezettség elvét. Ezen elv védtörvényeinkben kimondatott ugyan, azonban kellőleg és a szükségnek megfelelőleg érvényre juttatva nem volt; e törvényjavaslat határozmányaiban a haza védelme iránti egyenlőséges kötelezettség mindinkább, de csakis tényleges szükség esetében, kifejezést nyer, az általános védkötelezettség védtörvényeink szellemében, teljes mérvben hatályba lép. Bátor voltam, t. ház, e szerint megvilágítani az előttünk fekvő törvényjavaslatot mindazon szempontokból, melyek egyaránt figyelembe veendők és meggyőződésem hinnem engedi, hogy e javaslatnak ily alakban előterjesztésével —• tekintve a czél elérhetését — a módozatokat helyesen választottam meg. Megemlítendőnek tartom továbbá e törvényjavaslat egyik sarkalatos pontját is, tudniillik azon határozmányt, hogy a népfölkelés, szükség esetében, az országhatárain kivülis alkalmaztathassék. (Halljuk!) Minthogy a népfölkelés-kötelezetteknek egyik része a tulaj donképeni fegyverbe szólított népfölkelési csapatok alakítására, egy másik része pedig, ha a póttartalék nem elegendő és ez elkerülhetlenül szükségesnek mutatkozik, a működő hadsereg kiegészítésére fordítandó, a népfölkeléskötelezetteknek az ország határain kivül való alkalmaztatása kétféle lehet. Ha tudniillik érdekeink védelmére hadra kelni kénytelenittetünk, a működő sereg a hadi színhelyt ellenséges területre átteszi — mely eljárás mindig óhajtandó, — akkor a működési és úgynevezett KÉPVH. NAPLÓ 1884—87. XI. KÖTET. hadtápvonalak, minél inkább előnyomul a sereg, annál hosszabbak lesznek. Ezeket, valamint a működési alapot, erődítéseket, vasúti s közlekedési góczpontokat, élelmezési raktárakat, nagyobb városokat, hidakat, talán egyes határvonalakat stb., egyszóval minden fontosabb pontot a működő sereg háta mögött megszállás által biztosítanunk kell és nehogy a működő sereg gyöngittessék, ereje elforgáesoltassék, ezen megszállás lehetőleg mindenkor népfölkelési csapatok által eszközlendő. Ha tehát ezen pontok Magyarországon kivül vannak, a népfölkelési csapatoknak határainkon kivül való alkalmaztatása válik szükségessé. Hasonlóképen előfordulhat, hogy mellékhadszinhelyeken az ellenség kisebb számú csapatokkal vagy népfölkelőkkel nyugtalanítja határainkat. Ez esetben szükségessé válhatik annak visszaszorítása, esetleg a népfölkelési csapatok közreműködése mellett is; és lehet, hogy ezen határok biztosítására közel fekvő pontok megszállása, az ellenséges területen szükségessé válhatik. Ha pedig a működő sereg az ország határain kivül előnyomul és annak megritkult sorai — elegendő póttartalék hiányában — esetleg kiegészítést igényelnek, erre népfölkelés-kötelesek használandók fel, mely kiegészítés egyedül s csak akkor eszközölhető helyesen, ha a kiegészítésre szánt elemek a határainkon kivül működő csapatok soraiba tényleg be is osztatnak. Ezek tehát s csakis ezek azon esetek, a midőn a nép fölkelés-kötelesek az ország határain kivül alkalmaztatnának és bölcsen átlátni méltóztatik, hogy az itt jelzett eshetőségek oly természetűek, hogy a működő seregnek a népfölkelés általi ilynemű támogatása csakis az ország érdekében fekszik, a mennyiben ez által polgártársaink megkíméltetnek attól, hogy hazánk legyen a hadszinhely. Hogy mit jelent az, ha a háború határainkon belől dühöng, azt mindenki elgondolhatja s ez bővebb magyarázatra nem szorul. {Élénk helyeslés jóbbfelől.) Szükségesnek tartom végre jelezni azon álláspontomat és nézetemet, hogy ezen törvényjavaslatban részleteket tartózkodtam felvenni. Tartózkodtam azért, mivel azok az idők folyama alatt változnak, folytonos törvénymódosításokat igényelnének, talán épen a veszély pillanatában, a midőn törvénymódosításra idő nincs, hanem gyors cselekvésre van szükség. (Helyeslés.) Az ily természetű törvény megadja a ministernek az irányt, illetve a keretet, intézkedéseinek megtételéhez és felelőssége a törvényhozással szemben nem engedi, hogy ezen keretből igazolatlanul kiléphessen. E törvény foganatosítási utasítása a t. képviselő urakkal szokott módon amúgy is kö38