Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-233
296 íss- oratff" «e* »*JM *• 18S *' nemzetgazdasági, valamint az ethikai és erkölcsi I szempontokat is. Legyen szabad, t. ház, ezen szempontokat röviden érintenem. Katonai szempontból kettős e törvényjavaslat czélja : az egyik a népfölkelés szervezhetése már béke idején, a másik a működő hadseregnek a háború folyama alatt is, a törvényesen megállapított létszámon fentarthatása akkor is, ha arra a törvényesen megállapított póttartalék nem volna elegendő. S e kettős czél összpontosul a működő hadsereg minden iránybani megfelelő támogatásában. Háborúban a működő sereg maga a lüktető erő, mely körül csoportosul az állam mindennemű felhasználható védelem és a nép összerój ének ekkénti összhangzatos összműködésében lelem én a népfölkelésjelenkori jelentőségét. Valamint minden téren, ezen a téren is haladnunk kell és fel kell hagynunk elavult nézetekkel ha csak saját kárunkon nem akarunk tanulni. (Helyeslés jobbfélől.) E két czél tehát elválaszthat!an egymástól. Az erők számbavétele és beosztása már béke idején képezi azon szükségszerű szervezést, melyet a benyújtott törvényjavaslat czéloz, hogy annak idején ne kelljen kapkodnunk és erőnk szervezése helyett a veszély pillanatában erőcsődítést vinni végbe, a mely összecsődített tömegek működése tapasztalatszerűleg igen nagy áldozattal, de vajmi kevés haszonnal jár. (Ugy van! jobbfelöl.) Béke idején kell tehát a népfölkelési csapatokat szerveznünk és azokat netaláni önálló feladatok sikeres megoldására képessé tenni; béke idején gondoskodnunk kell munkás osztagok szervezéséről, gondoskodnunk kell mindazon támogatásról, melyet a működő seregnek nyújtanunk kell azért, hogy erejét alárendelt czélokra elforgácsolni ne kény tel enittessék, szóval: béke idején már teljesen ismernünk kell mindazon tényezőket, melyekre szükség esetében bizton számíthatunk, (Ugy van! jobbfélől.) Azon czélt, hogy a népfölkelési csapatokat és minden ahhoz tartozót már béke idején szervezhessük, a jelen törvényjavaslat útján biztosan elérjük. (Helyeslés jobbfélől.) A második czélja e javaslatnak a működő hadsereg törvényes létszámának, a honvédség hadrendjének fentarthatása nagy háború folyama alatt, azon esetre is, ha a törvényesen megállapított póttartalék erre nem volna elegendő. És itt bátor vagyok ismét e törvényjavaslathoz mellékelt indokolásomra hivatkozni, melyben póttartalékunk elégtelen voltát számokkal jeleztem. A t. ház bölcsessége át fogja látni, hogy a hadsereg törvény szerinti hadi létszáma megállapításának csak akkor van gyakorlati értéke, ha ezen létszámot, valamint a honvédség hadrendjét nagy háború idején beálló — tapasztalatszerűleg igen jelentékeny — fogyaték mellett is fentarthatjuk. E czélra pedig a működő seregnek rendelkezésre kell bocsátanunk a szükséges elemeket, ugy számra, valamint használhatóságukra nézve. Mert ha ezt nem teszszük, a hadi létszámnak megállapítása legfeljebb csak a mozgósítás első pillanatára szól; s mert a háború folyama alatt e létszám többé fentartható nem levén, tehát részben fictio marad: önámítás, mely kétségkívül megboszulná magát. (Ugy van ! jobbfélől.) S minthogy e törvényjavaslat szerint a működő seregnek a pótlásra szükséges elemek rendelkezésre bocsáttatnának, a hadi létszám változatlan fentartása is biztosíttatnék. Katonailag tehát a jelzett kettős czélt. melyet hadszervezésünk fejlesztésére elkerülhetlen szükségesnek és egyedül czélravezetőnek tartok, elérjük és a védszervezésünkben mutatkozó hézagokat gyökeresen pótoljuk. Megjegyzem ezúttal, hogy az eddigi védtörvényeinkben módosítások kétségkívül szükségesek, a mint azt az idei ujonczok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával is j éleztem volt; ezen módosítások iránti javaslatomat megfelelő időszakban elő is fogom terj eszteni; (Est elhiszssük! a szélső baloldalon) ezek azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt általános és gyökeres orvosláshoz képest alárendelteknek tekintendők. Áttérve e törvényjavaslat politikai szempontjához, megjegyzem, hogy ez egyrészt Magyarország törvényhozásának alkotmányos jogait, másrészt e törvény hatását kifelé érinti, tudniillik azokra nézve, kik valaha monarchiánkkal s követ • kezőleg hazánkkal ellentétbe jöhetnek, vagy szövetségünket keresik. A mi a törvényhozás jogainak biztosítását illeti, azokat hasonló természetű törvényekben Európa egyik államában sem látjuk biztosítva oly mérvben, (Mozgás a szélső baloldalon) a mint ez e törvényjavaslatban kimondatott, a mennyiben aze részbeni határozványok szóról szóra átvétettek a honvédségről szóló 1868-iki XLT. törvényből; ez irányban tehát aggodalomra legkisebb ok nem lehet. (Ugy van! jobbfélől.) E törvényjavaslat politikai hatása kifelé pedig csak az lehet, hogy monarchiánk, illetve hazánk tekintélye jelentékenyen emeltetni fog; mert az általános culturális fejlődés mellett a teljesen szervezett fegyveres erőt is, a külföldnek számításba kell vennie s ez által leginkább előmozdítjuk a béke fentartását. (Igás! Ugy van! jobbfélől.) A pénzügyi hatása e törvényjavaslatnak teljesen a törvényhozás elhatározásától függ. Jelenleg semmiféle fedezetet nem kérek; jövőben, a népfölkelés fokozatos felszereléséből s nyilván-