Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-228
264 228. orsxftgoc fi!« Aprllli 14. 1886. hiszem, a törvényhozás ily alakban nem sanctionálhatja. De ha nem méltóztatnak elfogadni a módosítványt és igen túlmenőnek méltóztatnak talán tartani azon határt, melyen belül az mozogni kivan, talán el lehetne érnünk azt, a mit részint az indítványozó hangsúlyozott, de másrészről a törvényhozás intentiója is magában foglal, ha ezen két szó közé „okozó" éa „erkölcstelen" közbeszúratnék a „vagy" szócska. Mert ez által elérnők azt, hogy nem sanctionáltatnék, hogy egy tisztviselő erkölcstelen lehet s azért mégis mint tisztének teljesen, tisztességesen megfelelőnek tekintessék. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ehhez képest módosítványom oda járul, hogy miként fentebb mondottam, ezen két szó közé „okozó" és „erkölcstelen" tétessék ezen szócska „vagy" ; a bekezdés utolsó része pedig, tudniillik „vagy ilynemű kihágást követ el", egészen mellőzhető, mert a kihágásról szóló törvény e részben az illető tisztviselőt már úgyis kellőleg sújtja. (Helyeslés a baloldalon.) Egyébiránt, ha ezen utóbbi kifejezést ugy méltóztatnak felfogni, hogy az fokozza a büntetést, annak a megmaradása ellen nincsen kifogásom. Csak ezen megjegyzéseket kívántam tenni. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) Törs Kálmán jegyző (olvassa a módosítványt). Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én bizonyára nem fogok védelmére kelni semmiféle erkölcstelen életnek, de mégis bocsánatot kérek, azon fogalmazás, melyet a most beadott módosítvány tartalmaz, vagy semmit nem ér, vagy olyan secaturákra és igazán a család körébe behatolására vezetne, a melyet csakugyan lehetőnek nem tartok. Ki fogja megítélni, hogy hol van az erkölcstelenség határa? Egy ember panaszolni fog, hogy a szolgabíró erkölcstelen életet él, de soha senki nem látta sem erkölcstelen tár saságban, sem részegnek. Hogy ez kideríthető legyen, nyomozást kellene megindítani, a vádlottnak lakására vagy az erkölcstelen helyekre kellene menni, a hova állítólag néha eljár. (Derültség.) Ez igazán ellenkezik a személyes szabadság fogalmával. (He 1 yeslés a jobboldalon.) Igen kérem méltóztassék a szöveget megtartani. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve, ha tehát szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az első szakaszhoz Győry Elek képviselő ur két módosítványt adott be és báró Lipthay képviselő ur egyet. A mennyiben ezek különböző pontokra vonatkozna!?, a szavazás pontonként fog történni. A bevezető bekezdés nem támadtatván meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Az a) pontra vonatkozólag Győry képviselő ur külön szöveget ajánl, a mely igy szól: „Az első bekezdés marad, az a) helyébe jön, Q) ki hivatalos kötelességét vétkesen, de nem azon czélból, hogy magának jogtalan hasznot szerezzen, vagy valakinek jogtalon kárt vagy más sérelmet okozzon, megszegi, vagy annak teljesítésére, betegség esetét kivéve, képtelennek bizonyul." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az a) pontot a bizottság szövegezése szerint változatlanul fentartani ? (Felkiáltások : Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége fentartja az a) pontot. A b) pontra vonatkozólag Győry képviselő ur külön szöveget hoz javaslatba, a mely igy szól: „A b) pont helyébe pedig ez tétessék: b) ha magaviselete által botrányt okoz, vagy egyébként tiszteletre és bizalomra méltatlanná vált". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a b) pontot a bizottság szövegezése szerint fentartani? (Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház többsége a ó) pontot fentartja. Kérdem most a t. házat, méltóztatik-e báró Lipthay képviselő urazon módosítvány át elfogadni, hogy a b) pontban az ,,okozó" szó után a „vagy" szócska beillesztessék'? A kik ezt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége nem fogadta el és igy :i módosítványok elestek. A többi bekezdés nem támadtatván meg, azokat szintén elfogadottaknak jelentem ki. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa a 2. szakaszt). Győry Elek: T. ház! Ezen szakaszhoz egy módosítványt óhajtok benyújtani. Azon okokra hivatkozom c«ak, melyeket előadtam az általános tárgyalás alkalmával, hogy mily veszélyes, hogy a főispán mindig felebbezhet. Nem akarok a részletekre kiterjeszkedni, hanem ugy teszek, mint az előadó ur, látom, hogy nála van egy munka, melyet egy itteni ügyvéd a jogász-egyesületben előadott és azután nyomtatásban is megjelent és néhány képviselőnek is megküldetett. Ismerem én e munkát, tudom, hogy az a) pont, a mit indítványoztam, ennek a helyébe, egészen ugy van javasolva ott. ifi. Én,t. képviselőház, ezt cseppet sem szégyenlem. Én szeretek tanulni, szeretek oly dolgokat megismerni, melyekből meggyőződést szerezhetek valaminek helyes vagy helytelen voltáról Ha a t, előadó ur ezt indokul hozza fel a javaslat el nem fogadására, ez az ő dolga; de én ebben nem követem őt, sőt kérem, méltóztassék ezen módo sítványomra vonatkozólag is elolvasni azt a munkát és alaposan indokolva fogja látnibenne azt a mit én indítványozok, hogy a főispánnak ne lehessen két egybehangzó határozat ellen felebbezni. (Helyeslés és tetszés a báloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa).- Az utolsó
