Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-228

228. országos ülés április 14. 1886. 265 bekezdésmódosíttassák ekként: „Két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek nincs helye". Orbán Balázs: T. ház! (Sálijuk!) Tagad­hatatlan, hogy ezen szakasznak csaknem mindenik bekezdése nagy fontossággal bir és mindenik helyett egy módosítvány bizonyára helyén lenne. Én nem kívánok ez alkalommal a többire nézve észrevételt tenni, talán majd hivatottabbak telje­sítik ezt, hanem én is az utolsó bekezdéshez óhajtok egy pár szóval hozzászólani. T. ház! A törvényhatóságokról szóló törvény­javaslat a főispánokat már is oly nagy, mondhat­nám félelmes jogkörrel ruházta fel, hogy egyálta­lában nem látom szükségét, hogy az utóbbi törvények, ugy a községi, mint a jelen törvény ezen hatalmi kört még jobban kiterjeszteni akarják. Miért van szükség, t. ház, arra, hogy a főispán két egybehangzó ítélet után is felebbezési jogot nyerjen? Hát olyan különleges, extra lény-e ő, (Derültség) a kit ^minden esetben külön jogokkal kell felruházni a hivatalnokok és a honpolgárok felett? Nem elégséges-e, hogy ő a saját szakálára megindíthatja a fegyelmi vizsgálatot és befolyhat a fegyelmi bíróság megválasztásába, hanem még meg kell-e adni azon jogot is, hogy egy vég­érvényes határozat ellen remonstrálhasson és felébb ezhessen? Oly jogconglomeratiót látok én itt a főispá­nokkal szemben, hogy valóban szinte lehetetlen azzal vissza nem élni. (Derültség.) Egy gyarló embert — pedig mindnyájan azok vagyunk —ily hatalommal felruházni alkotmányos országban alig lehet. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Azért én is ezen szakasz utolsó bekezdésének végtételét, mint az alkotmányos fogalmakkal hom­lokegyenest ellenkezőt, törlendőnek tartom és t. képviselőtársam módosítványához (Helyeslés a szélső baloldalon.) Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha tehát szólani senki sem kivan, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Latkóczy Imre előadó: T. ház! Én is már az általános vitánál kifejtettem, (Malijuk!) hogy azoknak, kiket az ellenőrzés és felügyelet kötelessége terhel, meg kell adni a módot is arra nézve, hogy azt kellőleg gyakorolhassák. A főispán — mint méltóztatott is jelezni — tagadhatatlanul bizalmi embere a kormánynak a megyében; mint ilyen felügyel, ellenőrzi az administratiót, meg kell tehát neki az eszközöket adni, jhogy ellen­őrzési és felügyeleti jogát gyakorlatilag érvénye­síthesse. E szempontból kérem a módosítvány elvetésével az eredeti szöveg fentartását. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: T. ház! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A 2. §-nak csupán utolsó bekezdése ellen adatott be módosít­KÉPVH. NAPLÓ 1884 — 87. XI. KÖTET. Győry Elek hozzájárulok Elnök: vány, azt hiszem tehát, hogy az azelőtti bekezdé­sekre kimondhatom, hogy azok elfogadtattak. (Helyeslés.) Az utolsó bekezdésre nézve Győry Elek képviselő ur azon módosítást adta be, hogy a szöveg ilykép hangozzék: „Két egybehangzó határozat ellen felebbezésnek nincsen helye". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a bizottság szövegét az utolsó bekezdésre nézve is fentartani, igen vagy nem ? (Igen! Nem !) Kérem tehát azon képviselő urakat, a kik a szöveget fentartják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége fentartotta a szövegezést és igy Győry Elek képviselő ur módosítása elesett. Következik a 3. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Török Zoltán: T. ház! A 3. §. utolsó be­kezdéséhez kívánok egy módosítást beadni. Ezen szakasz utolsó bekezdése ugyanis felhatalmazza a belügyministert arra, hogy a tanuk meghiteltetése tárgyában követendő eljárást szabályrendeletben állapítsa meg. Ha a fegyelmi eljárás, illetőleg a tény tisztázása szempontjából a tanuk megesket­tetését helyesnek találjuk —és én részemről annak találom szükség esetén — akkor minden esetre mó­dokról kell gondoskodni arra nézve, hogy a tanuk megjelenni és vallomást is tenni tartozzanak ; erre czéloz az én módosítványom, hogy ezen szavak helyébe „miszerint a tanuk meghiteltetése" jöjjön: „hogy a megjelenni vagy vallomást tenni vonakodó tanuk ellenében a kényszerítő rendsza­bályok és a tanuk meghiteltetése "; a további szö­veg megmaradna, csakhogy megfelelőleg az idé­zetek közé az 1868. évi LíV. törvényczikk 206. §-a is be lesz teendő. Elnök : Fel fog olvastatni a módosítvány. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Latkóczy Imre előadó: T. ház! A mó­dosítványt a bizottság részéről elfogadom. Elnök: Szólásra többé senki sincsen fel­jegyezve s ha tehát szólani senki sem kíván, a vi­tát bezárom. A 3-ik szakasz első két bekezdése nem tá­madtatván meg, azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatik. (Helyeslés.) A harmadik bekezdéshez Török Zoltán képviselő ur ;;dott be módosítást. Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a bi­zottság szövegezését változatlanul fentartani? (Nem!) Azt hiszem tehát, kijelenthetem, hogy a szöveg nem tartatik fenn és Török Zoltán kép­viselő ur módosítvány a elfogadtatik. (Helyeslés.) Következik a 4. §. Zsilinszky Mihály jegyző (olvassa). Latkóczy Imre előadó: A 4. §. első be­kezdéséhez egy irályi módosításom van, tudniillik az, hogy annak harmadik sorában e szó helyett „fölfüggesztethetik" tétessék e szó „felfüggeszt­hető C 34

Next

/
Thumbnails
Contents