Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-228

221. orwágts Ués márezins 14 ÍS86. 253 séges volna, hogy abban, mind a szak-, mind a jogi elem befolyást nyerjen, mert e nélkül még azt sem biztosíthatjuk, hogy a határozatok lehetőleg egyöntetűek legyenek. Hogy tudhassa az a tisztviselő fegyelmi ügyekben, a hol nincs minden szakaszba szedve, hogy mikor érheti őt felelősség mikor nem ? Másodszor szükségesnek tartom, hogy felsőbb fokon ugyanily garantiával bíró, szintén eollegialis fegyelmi hatóság legyen; mert e nélkül, mindaz, a mit nyújtunk, tökéletesen le volna rontva és semmivé téve. E helyett minő fegyelmi hatóság szervezetét látják most a jelen törvényben, a melyet a javaslat fenn akar tartani? Első fokban fentartja az 1876 : VI. törvény ezíkket, mert annak módosítására nézve semmiféle javaslat sem terjesztetik elő. E szerint a fegyelmi bíróság első fokon bizonyos esetekben a fegyelmi választmány. Á törvényczikk utal arra, hogy egyéb esetekben pedig az illető köztörvényhatósági, vagy községi törvény mondja meg, hogy ott vannak bizonyos esetekben az alispán és polgármester, első fokon ezekből áll a közigazgatási szervezet. Az alispán és polgármester, mint fegyelmi hatóság és mint fegyelmi bíróság, bocsánatot kérek, hogy egy közönséges hasonlattal éljek, de nem tudom másként magamat hamarjában kifejezni, ez nem egyéb, mint valóságos fából csinált vaskarika. Mert hogy az, a ki intézkedik, a kinek eljárásáról lehet szó, a kinek eljárása, meghagyása folytán valaki cselekedett, hogy az bíráskodjék, aki maga sem független mostani törvényünk szerint — mert tudjuk, hogy mily függésbe helyeztetett a kormánytól a főispáni közeg által — ezt én a legveszedelmesebbnek és a fegyelmi eljárás minden kellékeivel ellenkezőnek tartom. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Épen igy vagyunk a közigazgatási bizottsággal. A közigazgatási bizottság már önmaga egészében is, mint fegyelmi hatóság hivatva van a vizsgálat elrendelésére, de egyszersmind bíró is, el is rendelheti a fegyelmi eljárást; tehát előre, mintegy vádat emel, azon kivül önmaga teljesíti a vizsgálatot és igy már elfogulttá lesz, hogy kell valaminek lenni a dologban. Tehát a közigazgatási bizottság már önmaga egészében sem alkalmas fegyelmi bíróság. De továbbá itt van a fegyelmi választmány. A fegyelmi választmány áll a törvényhatósági közgyűlésnek két választott tagjából és áll a közigazgatási bizottságban levő állami közegekből. No már, t. ház, a mi ezen állami közegeket illeti, azt nem tagadja senki, hogy valaki lehet igen kitűnő adófelügyelő, lehet igen kitűnő erdészeti hivatalnok, gazdasági előadó, lehet például igen kitűnő íávirdafőnök, postaigazgató stb.; de hogy ezek a közegek a megyei törvényhatósági közigazgatás egész ntenetének képét bírják, hogy az intézkedé- j seket kellőleg megítélni tudják, az arravaló kellő képzettséget kénytelen vagyok tőlük megtagadni. (ügy van! a szélső baloldalon.) De még ha bírnak is a kellő képzettséggel, ott van az első bíróságnál szervezve egy közeg, mely valamint a közigazgatásnak, ugy a fegyelmi eljárásnak is mindenese, a főispán, a kitől semmiféle szakértelem nem kívántatik, a kinek semmiféle qualificatiója nincs és a kiben a függetlenség kelléke a legeminens bb mértékben hiányzik, tehát a birói functiókat már ennélfogva sem teljesítheti s azon kivül ugyanaz a főispán elrendelheti a vizsgálatot, a saját meghagyása folytán tett intézkedésekben bíráskodik és ugyanaz a főispán, a ki igy bíráskodott, beáll közvádlónak és appellálhat a belügymiuisterhez. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Ez a bíróság fogalmával össze nem egyeztethető. Hogy az ily szervezetű hatóság, bármily tiszteletre méltó is legyen különben a bíróság, működése bíráskodás legyen, ettől az igazságszolgáltatás szent nevét valóban meg kellene kímélni. (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) Most térjünk át a felsőbb fórumhoz. Ez a felsőbb fórum kicsoda'? Ez a felsőbb fórum az, a kinek a kezébe van letéve a most elfogadott törvényhatósági és községi törvényjavaslatok szerint úgyszólván a teljes intézkedési jog. Ez a hatóság nem egyéb, mint a belügyminister, a kinél még fokozottabb mértékben meg vannak azok, a miket a főispánról mondtam; mert a belügyminister szintén elrendelhet vizsgálatot, szintén bíráskodik, de ezenkívül meg van a joga. arra, hogy a már elintézett fegyelmi ítéleteket felkivánhatja magához, felülbírálhatja s ugy ítél. Ez nem egyéb, mint a bíráskodás helyébe egy egyénnek egyszerű akaratát tenni. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én megengedem, fordulhatnak elő oly esetek, lehet olyan belügyminister, a kinek ilyen akaratában teljesen meg lehetne bizni; de ugy vagyunk ezen kérdéssel, mint az alkotmányos és absolut uralkodó kérdésével. Egy jó absolut uralkodó mindig jobb egy rossz alkotmányos uralkodónál; de azért, aligha volna köztünk olyan, a ki azt mondaná, hogy állítsuk oda institutiónkban elvül az absolutismust. Miért teszszük tehát ezt ott, a hol igen fontos : a bíráskodás kérdésénél, a hol az absolutismus és az önkénykedés a legveszélyesebb ? Midőn ezt teszszük, t. ház, nem teszünk egyebet, mint lehetőséget nyújtunk arra, hogy a párturalom emelkedjék az igazságszolgáltatás érdeke fölé, hogy a magán felekjogos érdekei pártszempontból ítéltessenek meg és hogy a tisztviselő azon megítélés alá essék, vájjon igaz híve-e az uralkodó pártnak, vagy nem. (Ugy van! Ugy van! a baloldalon.) Hogy pedig ezen veszélyek meg vannak, oly körülmények között, ha a felső forumokban nincs semmi garantia az igazságszolgáltatás pártatlan-