Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-226

íg#4 ÄS- «rK*g*« tlés április 12. 1Í8I. alakulást szükségszerűnek tüntetik fel. Ha az ország egy pontján bekövetkezett az ipartízők, a vagyonos elemek csoportosulása, akkor ott város fejlődött és a város fejlődésének szükségessége csak akkor szűnik meg, ha megszűnik azon ténye­zők működése. A kérdés már most az, miből ismerhető' fel a város létezésének szüksége ? Azt hiszem, arra nézve különösen két körülmény irányadó: egyfelől, ha egy városi elemekből álló polgárság hanyatlik lakosság, másfelől, ha hanyatlik adóképesség te­kintetében. Mind e körülményekre csak közvetve utal e szakasz. Mert én legalább azon rendelke­zést, mely ez iránt benfoglaltatik, elégségesnek el nem ismerem. Módosítványomat indokolja még egy más körülmény is. Különösen az alföldön, de egyebütt is az országban az utóbbi években valóságos ha­nyatlási irányt, reactionarius áramlatot észlelünk, mely abban nyilvánul, hogy városok iparkodnak községekké visszafejlődni. Miként idéztetik elő ez áramlat? Egyik-másik városban van egy népsze­rűtlen polgármester, népszerűtlen tanács, viszont vannak olyanok, kik részint egyéni ellenszenvből, részint azért, mert a könnyen hivő népre akként remélnek leginkább hathatni. Az ilyen rossz tanács­adók elhitetik a néppel, hogy sorsán javítva lesz, mihelyt rendezett tanácsú városból visszafejlődik nagyközséggé, mivel ez utón administrationalis költségei bizonyos mérvben apasztatnak. Ily eset­ben rendszerint alantos szenvedélyek keltetnek fel és azok vezettetnek csatába a culturai érdek ellenébe. Ily üzelmeket különösen az alföldön tapasztaltam s azért óhajtanám azokat legalább a jövőre nézve megnehezíteni. Bátorkodom a t. ház­nak erre vonatkozó módosítványomat előterjesz­teni és kérem méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a moäósít­ványt) : Rendezett tanácsú város csak azon eset­ben alakulhat át nagyközséggé, ha népessége a kétlegutóbbi népszámlás alkalmával 10—10%-kal, összesen tehát legalább 20%-kal csökkent, ha adóképessége ugyanazon arányban hanyatlott és ha e két feltétel megállapítása után azon átalaku­lást a lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely egyúttal a község egyenes ällamadójának felénél nagyobb részét fizeti. E módosítás elfoga­dása esetén az első bekezdés első sorából e szavak : „rendezett tanácsú város nagyközséggé" kiha­gyandók. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én most is azt mondom, hogy a rendezett tanácsú városok fenmaradását, jólétét, sőt ott, a hol az anyagi és szellemi erők megvannak, azoknak még szaporodását is óhajtom. De én azt gondolom, hogy midőn ezen törvényjavaslat 157. §-a fentartja az eddigi dispositiókat, megadja egyszersmind a kellő | garantiäkat; mert rendezett tanácsú város czél­szertíen csak ugy állhat fenn, ha abban azon kö­zönség az ő jólétének csakugyan biztosítékát találja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) E tekintetben törvényileg kényszeritőleg in­tézkedni sem culturalis, sem administrativ szem­pontból nem volna czélhoz vezető és az illető város polgárainak érdekével és hozzáteszem jogaival sem volna összeegyeztethető. {Igaz! Ügy van! a­jobboldalon.) A t. képviselő ur módosítványa, ha jól értem, azt mondja, hogy csak azon egy esetben szűnhet meg a rendezett tanácsú város az lenni, ha az egyik népszámlálástól a másikig a lakosságnak száma 10%-kal fogy és ezen arányban fogy adó­képessége is. Enyedi Lukács: És ha az adózók fele ki­vánja? Tisza Kálmán ministerelnök: Tudom. De csak azon esetben, hogy ha azon két előfeltétel megvan. Hiszen akkor, t. ház, sokkal jobb meg­mondani, hogy rendezett tanácsú város soha nem alakulhat át többé nagyközséggé; mert az, hogy 10 év alatt 10%-kal fogyjon a lakosság, olyabnor­mis eset, mely nem mondom, hogy nagy epidémiák folytán meg nem történhetik, de az élet rendes folyamában lehetetlen. (Igaz! Ugy van! a jobb­oldalon.) Azután ott van az adóképesség. Ki fogja meg­ítélhetni, hogy az adóképesség fogyott 10%-kal? Igaz, sokszor halljuk, hogy már egészen meg is szűnt az adóképesség; de ez, hálaistennek, nem áll. De azt azután megállapítani, hogy 10%-kal mikor apadt, majdnem lehetetlenség, mert ezt minden ember másként fogja megítélni. Én tehát ily félté­I telekhez köthetőnek nem tartom az átalakulást, (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy a rendezett tanácsú városok­nak fenmaradása iránt megvan a garantia azokban, a mik itt mondatnak. E garantia nem kényszerítő, hanem olyan, mely maguknak az illető városok polgárainak elhatározásától is függ.Továbbá garan­tia van abban, hogy a rendezett tanácsú városok, ha megszűnnek azok lenni, kénytelenek lemondani oly jövedelmi forrásokról, mely eket törvény szerint csak a rendezett tanácsú városok bírhatnak a tör­vényhatósági joggal felruházott városokon kívül. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Lehet — találkoztam hivataloskodásom alatt is ily mozzanatokkal — hogy csakugyan bizonyos egyes személy elleni elégületlenség és az abból keletkezett izgalom teszi kétessé a rendezett ta­nácsú város fennállását és tudok is egy esetet, midőn azt lehetetlenné tette. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) De ezzel szemben — és erre ügyeljenek a rendezett tanácsú városok döntő elemei — áll az, I hogy néhol ezen visszaalakulási nisusnak indoka

Next

/
Thumbnails
Contents