Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-226
íg#4 ÄS- «rK*g*« tlés április 12. 1Í8I. alakulást szükségszerűnek tüntetik fel. Ha az ország egy pontján bekövetkezett az ipartízők, a vagyonos elemek csoportosulása, akkor ott város fejlődött és a város fejlődésének szükségessége csak akkor szűnik meg, ha megszűnik azon tényezők működése. A kérdés már most az, miből ismerhető' fel a város létezésének szüksége ? Azt hiszem, arra nézve különösen két körülmény irányadó: egyfelől, ha egy városi elemekből álló polgárság hanyatlik lakosság, másfelől, ha hanyatlik adóképesség tekintetében. Mind e körülményekre csak közvetve utal e szakasz. Mert én legalább azon rendelkezést, mely ez iránt benfoglaltatik, elégségesnek el nem ismerem. Módosítványomat indokolja még egy más körülmény is. Különösen az alföldön, de egyebütt is az országban az utóbbi években valóságos hanyatlási irányt, reactionarius áramlatot észlelünk, mely abban nyilvánul, hogy városok iparkodnak községekké visszafejlődni. Miként idéztetik elő ez áramlat? Egyik-másik városban van egy népszerűtlen polgármester, népszerűtlen tanács, viszont vannak olyanok, kik részint egyéni ellenszenvből, részint azért, mert a könnyen hivő népre akként remélnek leginkább hathatni. Az ilyen rossz tanácsadók elhitetik a néppel, hogy sorsán javítva lesz, mihelyt rendezett tanácsú városból visszafejlődik nagyközséggé, mivel ez utón administrationalis költségei bizonyos mérvben apasztatnak. Ily esetben rendszerint alantos szenvedélyek keltetnek fel és azok vezettetnek csatába a culturai érdek ellenébe. Ily üzelmeket különösen az alföldön tapasztaltam s azért óhajtanám azokat legalább a jövőre nézve megnehezíteni. Bátorkodom a t. háznak erre vonatkozó módosítványomat előterjeszteni és kérem méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ábrányi Kornél jegyző (olvassa a moäósítványt) : Rendezett tanácsú város csak azon esetben alakulhat át nagyközséggé, ha népessége a kétlegutóbbi népszámlás alkalmával 10—10%-kal, összesen tehát legalább 20%-kal csökkent, ha adóképessége ugyanazon arányban hanyatlott és ha e két feltétel megállapítása után azon átalakulást a lakosok és birtokosok azon része kívánja, mely egyúttal a község egyenes ällamadójának felénél nagyobb részét fizeti. E módosítás elfogadása esetén az első bekezdés első sorából e szavak : „rendezett tanácsú város nagyközséggé" kihagyandók. Tisza Kálmán ministerelnök: T. ház! Én most is azt mondom, hogy a rendezett tanácsú városok fenmaradását, jólétét, sőt ott, a hol az anyagi és szellemi erők megvannak, azoknak még szaporodását is óhajtom. De én azt gondolom, hogy midőn ezen törvényjavaslat 157. §-a fentartja az eddigi dispositiókat, megadja egyszersmind a kellő | garantiäkat; mert rendezett tanácsú város czélszertíen csak ugy állhat fenn, ha abban azon közönség az ő jólétének csakugyan biztosítékát találja. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) E tekintetben törvényileg kényszeritőleg intézkedni sem culturalis, sem administrativ szempontból nem volna czélhoz vezető és az illető város polgárainak érdekével és hozzáteszem jogaival sem volna összeegyeztethető. {Igaz! Ügy van! ajobboldalon.) A t. képviselő ur módosítványa, ha jól értem, azt mondja, hogy csak azon egy esetben szűnhet meg a rendezett tanácsú város az lenni, ha az egyik népszámlálástól a másikig a lakosságnak száma 10%-kal fogy és ezen arányban fogy adóképessége is. Enyedi Lukács: És ha az adózók fele kivánja? Tisza Kálmán ministerelnök: Tudom. De csak azon esetben, hogy ha azon két előfeltétel megvan. Hiszen akkor, t. ház, sokkal jobb megmondani, hogy rendezett tanácsú város soha nem alakulhat át többé nagyközséggé; mert az, hogy 10 év alatt 10%-kal fogyjon a lakosság, olyabnormis eset, mely nem mondom, hogy nagy epidémiák folytán meg nem történhetik, de az élet rendes folyamában lehetetlen. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Azután ott van az adóképesség. Ki fogja megítélhetni, hogy az adóképesség fogyott 10%-kal? Igaz, sokszor halljuk, hogy már egészen meg is szűnt az adóképesség; de ez, hálaistennek, nem áll. De azt azután megállapítani, hogy 10%-kal mikor apadt, majdnem lehetetlenség, mert ezt minden ember másként fogja megítélni. Én tehát ily féltéI telekhez köthetőnek nem tartom az átalakulást, (Helyeslés a jobboldalon.) Azt hiszem, hogy a rendezett tanácsú városoknak fenmaradása iránt megvan a garantia azokban, a mik itt mondatnak. E garantia nem kényszerítő, hanem olyan, mely maguknak az illető városok polgárainak elhatározásától is függ.Továbbá garantia van abban, hogy a rendezett tanácsú városok, ha megszűnnek azok lenni, kénytelenek lemondani oly jövedelmi forrásokról, mely eket törvény szerint csak a rendezett tanácsú városok bírhatnak a törvényhatósági joggal felruházott városokon kívül. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Lehet — találkoztam hivataloskodásom alatt is ily mozzanatokkal — hogy csakugyan bizonyos egyes személy elleni elégületlenség és az abból keletkezett izgalom teszi kétessé a rendezett tanácsú város fennállását és tudok is egy esetet, midőn azt lehetetlenné tette. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) De ezzel szemben — és erre ügyeljenek a rendezett tanácsú városok döntő elemei — áll az, I hogy néhol ezen visszaalakulási nisusnak indoka