Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-226

82* truigai mém iprlíl* íl lttt. No hát, t; ház, ezen állításnak épen nincs alapja. Sőt ép az ellenkező történik. A törvény igen sok összeírás elkészítésére kötelezi a községekelőijáróit. Ilyen a cselédeknek, dohányosoknak, aratóknak, a közmunkát teljesítő járó jószágnak, mindenféle lábas és szárnyasállatoknak összeírása. Na már ezen összeírásoknak teljesítése sokkal több időt és fáradságot igényel, mintha az ugyanilyenek összeírását a község bentlakóinál kell végrehajtani. És a mi még visszásabbb és boszantóbb, minthogy azon munkákat a helyszínén kell teljesíteni, hogy az elöljárók az ily pusztákra ki- és visszautazhassanak, e czélra is kénytelenek a községekbeni lakosok előfogatát használni, még pedig ingyen. Hát a községi jegyzőknek kiveszi több hasznát ? Hiszen ha a közel vidéken országos vásár esik, nem-e épen azon nagy puszták birtokosai által foglaltatnak el sok eladni való lábas jószágaikra íratni szokott marha-levelek 'készítésével, hogy e miatt a jegyzők a szegényebb sorsúak által szintén megközelíthetlenek ? Mit mondjak a községi orvost illetőleg, kinek fizetéséhez szintén csak felerészben tartoznak liozzáj árulni? Hiszen e pusztai birtokokon igen sok cseléd, dohányos és munkásnép lakik és ezek miatt a községi orvosnak ki kell járnia e pusztákra s ezeknek távol fekvése miatt sok időt, fáradságot s a téli időkben és rossz utakon egészségének veszélyeztetésével nagyobb szenvedést kell kiállania, mintha azon idő alatt a községben lévő minden betegeket sorba látogatna. És még t. ház, hogy az igazságtalanság annál feltűnőbb és teljesebb legyen, mi történik, ha ily pusztákon szolgáló cseléd vagy munkás elnyomorodik és keresetképtelenné válik? Hát az, hogy hadd vigye kórházba, hadd gyógyíttassa ott és fizessen érte a község, melynek költségeihez a pusztai nagybirtokos csak felerészben járul. S ugyanezen község, ha elhal ezen szerencsétlen, ki élte javát a nagy pusztán szolgálatban töltötte el, hadd temettesse el és árváit hadd gondozza és tartsa el azon költségből, melyhez a privilégium folytán a puszta birtokosa csak felerészben járul, mint különben járulni tartoznék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tudok, t. ház, oly községet, hol a községi cselédek számát épen a puszták miatt kellett szaporítani és e miatt nagyobb költekezést tenni. Igen, mert a távol eső pusztákon temérdek cseléd, dohányos és munkás lakik, kikhez a járásbíróságtól, a törvényszéktől, a közigazgatási tisztviselőktől sűrűen érkezni szokott kézbesíteni kellő idézéseket, berendelő végzéseket máskint eljuttatni nem lehetséges, mintha több cseléd tartatik és fizettetik, mint különben kellene. Hiszen a távol eső nagy pusztákra való kies visszajutás egy gyalog embernek gyakran ugy elveszi egész napját, hogy annak az nap az elöljáróság semmi más dolgot nem adhat. Ellenben azon kézbesíteni valókat, melyek a községben lakókat illetik, egy kisbíró egy óra alatt is széthordozhatja. Hiszem, t. ház, hogy eléggé igazoltam azon vizsgágtalanság és méltatlanság nagyságát s az 1848-iki legszentebb törvény elveinek kíméletlen megtámadását, mely az említett pontban van kifejezve. De hiszem azt is, hogy lehetetlen, miként a t. ház és ennek többsége is ezen intézkedést elfogadja és törvényerőre emelkedni engedje. E hit által vezéreltetve, tiszteletteljesen adom tehát be módosításomat, mely így hangzik: „A 135. §-nak 5-ik pontja törültessék." Esedezem, méltóztassék a t. ház és a magát szabadelvűnek nevezett többség ezen módosítást elfogadni. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Törs Kálmán jegyző {olvassa a SzoboszUy József módosüványát): A 125. §. 5. pontja hagyassák ki. Tisza Kálmán ministerelnök: T. képviselőház! Mindenekelőtt azt kívánom kijelenteni, hogy azon módosítványokhoz, melyeket a kifejezések correctsége szempontjából az előadó urtett, a magam részéről is hozzájárulok. De nem járulhatok hozzá azon indítványhoz, mely szerint a szakasz a bizottsághoz visszautasítandó lenne; nem egyáltalában azért, mert ezen szakasz elbírálható itt, minden visszautasítás nélkül, de még azért sem, mert valamely bizottsághoz egy szakaszt egyszerűen azzal visszautasítani, hogy dolgozza át

a semmi szin alaÉ czélszerű vagy eredményhez vezető nem lenne, mert hiszen a bizottság tárgyalta és elfogadta e szakaszt és nem lehet tőle várni, hogy önmagától valami egészen mást fog proponálni, mikor azt sem tudja, mi kívántatik tőle. (Helyeslés a jobboldalon.) A közvetlenül előttem szólott képviselő ur ezen szakasz ötödik bekezdését ugy tünteti fel, mint valami roppant sérelmest, mint valamely jogfosztást szemben a mai állapottal. Ezen intézkedés, t. képviselőház, tudtomra tiz 'esztendő óta érvényben van s igen sok minden iránt kaptam panaszt, de ennek igazságtalansága iránt ugyan nem s azt remélem, hogy a mint a törvényhozás i 876-ban átlátta az itt foglalt intézkedés igazságos voltát, ugy át fogja látni mais és ezen szakasz ötödik bekezdését ugy, a mint van, el fogja fogadni és nem fogja megzavarni az eddig fennállott méltányos és igazságos gyakorlatot. (Helyeslés jobbfelől.) A t. képviselő ur beszélt utakról. Hiszen bocsánatot kérek, a 135. §-ban meg van mondva, mely utak fentartásához nem tartozik járulni az a