Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.
Ülésnapok - 1884-226
218 S2I. #rwáf«i Ilé* április 12. IMI. törvény rendelkezése szerint községi pótadók nem vethetők ki. E tekintetben tehát megfelelő módosítást kell a t. háznak ajánlanom, mely abban áll, hogy a 2-ik bekezdés második sorában előforduló ezen szavak „az általános jövedelmi pótadó kivetésével az összes" hagyassanak ki s helyettük tétessenek: „a folyó évre kivetett következő", az előforduló zárjel helyett pedig kettőspont teendő. Továbbá ezen módosításnak megfelelőleg a 4-ik bekezdés utolsó sorában előforduló ezen szavak „a többi egyenes adónemekre" tétessenek ezen szavak: „a fentemlített egyenes adók többi nemére". (Helyeslés a jobboldalon.) Becker János: T.ház! A culturális haladás folytán, mely azt lehet mondani, az országot az utóbbi 10 évben tökéletesen átalakította, minden esetre új községi terhek is származtak. Én ezen szakaszt igen fontosnak tartom, fontosnak tartom azért, mert nézetem szerint nem felel meg azon viszonyoknak, melyek közt élünk. Az én szerény felfogásom szerint ezen culturális átalakulás az adókat is gyökeresen megváltoztatta, minélfogva szükséges lett volna egy új adóreform létesítése. A t. előadó ur felszólalása szintén egyik bizonyítéka annak, hogy ezen szakasz nem felel meg egészen a kívánalomnak. Én elismerem azt, hogy a második bekezdés módosítandó, de én más tárgyban is kívánnék módosítást, ezen szakasznál 8 épen azért engedje meg a t. ház, hogy erre nézve módosítványt tehessek. (Halljuk!) Azért tartom szükségesnek ezen módosítványt, mert akkor, midőn ezen szakasz 5-ik bekezdésében a pusztai birtokosok a községi adóknak csak 50%-ának fizetésére köteleztetnek, az egyenlőség elvéve! ellenkezik, elismerve azt, hogy a puszta-birtokosokra ez is terhes, még sem ismerhetem el, hogy ugyanakkor, midőn ezekre a teher 50%-a súlyos, ugyanakkor a kisebb birtokosok terhét, mely szintén 25V 2 °/o-os alapra van kivetve, ezen puszta-birtokosnak nyújtandó kedvezmény folytán fokoztassék. Én igen csudálom, hogy a t. kormány akkor, midőn a külföldi államok intézkedéseit igen gyakran utánozza, ebben nem követte esetleg Poroszország példáját. Tudjuk, hogy több és újabb jövedelmi források levonása által, a teher több felé oszolván, egyesekre nem esik olyan nagy teher. S a midőn Magyarországban igen sok jövedelmi ág nincs bevonva a községi adóba, akkor oly szakaszt elfogadnunk, melyben a teher az erősebb vállakról levétetik és a gyengébbekre tétetik át, miként épen ezen szakasz 5-ik bekezdésében történik, részemről ezélszerünek és méltányosnak nem tartom. Nem tartom azért, mert tudom, hogy különösen a közlekedési eszközök fejlődése által épen azon kisbirtokos-osztály igen tetemes jövedelemtől elesik, holott például nekem is minden esetre basznomra válik egy vicinális vagy egyáltalában bármiféle rasut-vonal kiépítése, mely a termények olcsóbb és könnyebb elszállítását czélozza. És a mikor az igen t. fölmívelési minister ur statistikai adatokból rámutatott itt a házban, hogy Magyarországon a kétnegyed teleknél kevesebbel biró birtokosok rohamosan pusztulnak, annak oka az, bár vannak kivételek, de általában áll az a szabály — hogy sok helyen, a hol a kisbirtokososztálynak a fuvarozás is igen nagy jövedelmet hozott, ma ezen jövedelemtől elestek és különösen ott, a hol ez áll, rohamosan bekövetkezett a pusztulás. Mert a kinek 30 hold földje van, annak egy iga tartása semmi esetre sem oly teher, hogy ő kénytelen lenne fuvarozás által jövedelmét pótolni. De kénytelen vagyok rámutatni azon körülményre, mely szorosan véve nem tartozik ezen szakasz ke rétébe, de bizonyít azon indokolás mellett, hogy ezen szakasz újabb átdolgozás végett a bizottsághoz visszautasittassék, értem: a többi adók egyenlőtlen kirovását. így például közmívelődési czélokra és a megyei közmunkák után kivetett adók is leginkább a kisbirtokos vállaira nehezednek; mert van olyan ezer holdas pusztai birtokos, ki földjeit feles munkásokkal mi vei tetvén sem iskolai, sem megyei közmunkaadót nem fizet. Én ezt mellesleg hoztam fel indítványom indokolásául, a mely oda irányul, hogy ezen 130. §. újból való átdolgozás végett küldessék vissza a bizottsághoz. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Fel fog olvastatni az indítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Szoboszlai József: T. ház! (Halljuk! Halljuk/) Midőn a közelebb múlt időben a törvényhatóságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tárgyaltatott, én akkor egy beadott módosítás pártolására felszólalni bátorkodtam. E módosítás azt czélozta, hogy a megyei bizottsági tagok — a községek által — az eddigi törvény és gyakorlat fentartásával, jövőre is 6 évenkint választassanak. Azonban a t. ministerelnök ur ezen módosítást nem fogadta el, sőt ez ellenébe a 10 évenkinti választás mellett azzal érvelt, mert a népszámlálás is 10 évenkint történik. Jóllehet, t. ház, e két dolognak egymással semmi egybeköttetése nincs és a népszámlálás felől a választás minden baj és veszedelem nélkül akár minden évben megejtethetnék: mégis a t. többség a népnek választási jogát 10 évre eonfiscálni azonnal jónak látta. És e szerint ugy bánt el választóival — a néppel — mint elbánni szoktak a törvényszékek n gonosztevőkkel szemben, kiknek a büntető törvény értelmében, politikai jogaikat, több vagy kevesebb időtartamra — büntetésképen — felfüggeszteni kénytelenek. (Derültség balfelöl.) E szerint, t. ház, az én akkori felszólalásomnak nem lett óhajtott eredménye. Valamint
