Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-226

114 228. oruágM tlte április 12. IS81 Másrészről ezen fpjezetben oly rendelkezések vannak, melyek alapelveikre nézve szoros összefüggésben vannak azon javaslattal, melyet a közigazgatási bizottság 258. szám alatt terjesztett elő. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Most itt egy új általános vitát kezdeni, azt hiszem, nem volna helyes és ezélszeríí. Másrészt nem lehet tagadni, hogy mielőtt a részletekbe mennénk, szükséges magukat az elvi kérdéseket megvitatni. Annál a 58. számú törvényjavaslatnál lesz erre elég bo alkalom s ezen összefüggés azt teszi óhajtan* i óvá, hogy ezen fejezet most itt ne tárgyaltassék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Praecedens is van rá, nem ugyan egészen ily alakban, a mint most én bátor vagyok indítványozni, hanem ugy, hogy 1876-ban tényleg előbb tárgy altatott általánosságban a fegyelmi eljárás. Méltóztatnak emlékezni azok, a kik akkor a képviselőház tagjai voltak, hogy a közigazgatási bizottságról szóló törvényjavaslat után, mely igen lényeges alkatrészét tartalmazza a fegyelmi eljárásnak, tárgyaltatott a fegyelmi eljárásra vonatkozó törvényjavaslat és azután, a mikor az is tárgyalva volt, akkor következett a községekről szóló törvényjavaslat. És így már akkor abban a helyzetben volt a ház, hogy az elvek megvitattatván, a részletes tárgyalást kellő alapossággal vihette végbe. Ez lehet az oka annak is, hogy a községekre nézve egy törvénybe foglaltatott a fegyelmi eljárás, holott a törvényhatósági tisztviselőkre nézve külön törvény van a fegyelmi eljárásra vonatkozólag. Meglehet, hogy tévedek, de én ennek tulajdonítom, Azért sokkal helyesebbnek tartanám, ha a községekről szóló törvényjavaslat fel nem tartatnék e fejezet tárgyalásával és méltóztatnék elhatározni, hogy ezen fejezetnek tárgyalása most felfüggesztessék és a közigazgatási tisztviselők és segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásra vonatkozó törvényjavaslat tárgyalásának befejezése után tárgyaltassék részletesen a jelen VIII. fejezet. Erre vonatkozólag az általános tárgyalás akkor a 258. számú törvényjavaslatnál megvolt, azután következnék a részletes tárgyalás. Ennélfogva — nem szükséges bővebben indokolnom — a következő határozati javaslatot ajánlom a t. háznak elfogadásra (olvassa): Tekintve, hogy a törvényjavaslat 8. fejezetében foglalt fegyelmi eljárás alapelveire nézve összefüggésben áll a közigazgatási tisztviselők, segéd- és kezelő személyzet tagjai elleni fegyelmi eljárásról szóló, a közigaz gatási bizottságnak 25S, ezáinú jelentésével előterjesztett törvényjavaslattal, tekintve, hogy ugy ezen oknál fogva, valamint a fegyelmi eljárás önálló jelentőségénél fogva, a közérdek megkívánja, hogy ha fentartatik is azon helyes álláspont, mely szerint a fegyelmi eljárás a közigazgatás keretébe tartozik, egyéb alapelvek külön beható, általános megvitatás tárgyát képezzék, határozza el a ház, hogy a VHI. íejezet tárgyalása felfüggesztetik és annak részletes tárgyalása a közigazgatási bizottságnak 258. számú jelentésével bemutatott törvényjavaslat tárgyalásának befejezése után fog felvétetni. {Hely<sUs jóbbfélöl.) Tisza.Kálmán ministerelnök: T. ház! (Halljuk!) Őszintén megvallom, hogy bár elvontan tekintve és ha egy új elveken nyugvó törvényről volna szó, tökéletesen osztanám a t. képviselő ur % kifejtett nézeteit, de ez alkalomból valóban nem vagyok képes felfogni annak indokolt voltát. Megmondom miért (Halljuk!) Ezen fegyelmi részben épen ugy, mint a t. képviselő ur által említett fegyelmi törvényben nincs másról szó, mint az 1876. óta fennállótörvény némely intézkedéseinek módosításáról. Nem az alapelv változásáról van tehát szó, hanem módosításról és pedig oly irányú módosításról, mint azt hiszem, mindenki, a ki e törvényjavaslatokat olvassa, tudja, a mely az eddig az illető tisztviselőkre nézve túlszigorúnak mutatkozó intézkedéseket enyhíti annyiban, a mennyiben a felfüggesztés idejére a fizetés egy részét meghagyja, sőt a teljesen ártatlanokra nézve — mint ez a fegyelmi törvényben kimondatik és mint a részletekből itt is könnyen kivehető — a visszatartott fizetés kiszolgáltatását is elhatározza. Ez az egyik. A másik az, hogy még bizonyos dispositiókat foglal magában a fegyelmi eljárás gyorsítása szempontjából is, a mi ismét ép ugy érdeke a fegyelmi vizsgálat alatt levő tisztviselőnek, mint érdeke magának az administratiónak, melyre nézve bizonynyal óhajtandó, hogy tisztviselők sokáig vizsgálat alatt ne legyenek, vagy felfüggesztés esetében sokáig helyettesítésre szükség ne legyen. Ezek azok, a mikben a javaslat a fennálló törvényt módosítja. És méltóztassanak megengedni, ha a képviselő ur által elébb említett fegyelmi törvényjavaslat — mondjuk — elvettetnék az általános vitában, azért, mert a ház többsége azzal a törvényjavaslattal nem volna megelégedve, mi lenne az eredmény? Az, hogy az 1876: VII. törvényezikk lesz tovább is érvényben, mely ugyanazon alapelveken nyugszik, csakhogy ezeket a szelídítő s enyhítő intézkedéseket nem tartalmazza. Ha valakinek a jogi alapelvek iránt eltérő nézete van, ama törvényjavaslat elvetésével és annak kapcsán azzal, hogy ez is később tárgyaltatván, a mi módosítások benne vannak, el kellene, hogy essenek és vissza kellene állítani a régit, semmit sem nyerne. Ezen szempontból kérem, méltóztassék a t. ház belenyugodni, hogy tárgyaljuk le ezt a községi törvényjavaslatot, mert ez semmiféle elvnek nem praejudicál. (Helyeslés jóbbfélöl) Györy Elek: T. ház! (Halljuk!) A t. ministerelnök ur ezen nyilatkozatára vagyok bátor a következőket válaszolni. Az első ok, a melyet