Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-226

§12 226. országúi aié» április 12. 1886. A 84. §-hoz az előadó ur három, Olay Szilárd ( képviselő ur pedig egy módosítványt adott he. Minthogy ezen módoaítványok külön bekez­désekre szólanak, bekezdésenként fogom azokat szavazásra kitűzni. Kérdem a t. házat, méltózta­tik-e az első bekezdésre nézve az előadó ur mó­dosítványát elfogadni, mely szerint abba az „ille­tőleg kinevezés* szók beszúrassanak? {Elfogadjuk /) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy elfogadtatott. A második bekezdéshez Olay Szilárd képviselő adott be egy módosítványt, a mely által a szöveg megtámadva nincs. Kérdem a t. házat, méltóz­tatik-e az Olay Szilárd képviselő ur módosítványát elfogadni ? {Igen! Nem !) A kik elfogadják, azokat kérem, hogy méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség nem fogadja el. A második bekezdés­hez az előadó urnak a következő módosítványa van, ezen szavak helyett: „az alispán elnöklete alatt tartandó képviselő-testület közgyűlése esz­közli" teeendő „a képviselő-testületnek az alispán elnöklete alatt tartandó közgyűlésén, a rendőr­kapitány állására nézve a főispán eszközli". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e az előadó ur által ajánlott módosítvány nyal szemben a szö­veget változatlanul felártani? (A r em!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a második bekezdés az előadó ur módosítványávaí fogadtatott el. A harmadik bekezdésben az idézet 71-ről 72-re igazítandó ki. Azt hiszem, ez elfogadtatik. A többi bekezdések nem támadtattak meg, azokat elfogadottaknak jelentein ki. Tibád Antal jegyző (olvassa a 85. §-t). Olay Szilárd: T. ház! A 85. §. harmadik bekezdése igy szól: „Ha a megválasztott azt ál­lítaná, hogy az eskü vallása meggyőződéséve! el­lenkezik." Erre egy irályi módosítványt nyújtok be, tudniillik, hogy ezen szó helyett: „vallása*, minthogy ez nem helyesen van ideillesztve, tétes­sék: eskü-„tétele". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa). Elnök: E szerint Olay Szilárd képviselő ur módosítványa ekként szólana: „Ha a meg­választott azt állítaná, hogy az eskŰ tétele meg­győződésével ellenkezik." Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szöveget Olay Szilárd képviselő ur módosításával szemben változatlanul fentartani ? Qgen! Nem!) A kik a szöveget változatlanul fentartani kívánják, kérem, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A többség a szöveget vál­tozatlanul tartja fenn. Tibád Intal jegyző (olvassa VUI. feje­zet asímét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Ol­vassa a K 6.§-t). Olay Szilárd: T. ház! A 86. §. második bekezdése ekként szól: „A káresetek a törvény­kezési rendtartás szerint illetékes bíróság hatás­köréhez tartoznak". Erre a mondatra nézve egy módosítványom van, tudniillik, hogy itt ezen szó után: „káresetek" tétessék ezen szó „elbírálása*, mert e nélkül értelmetlen a mondat, továbbá ennél­fogva az első sor utolsó szava „tartoznak" helyett tétessék ez: „tartozik". Elnök: Fel fog olvastatni a módosítvány. Törs Kálmán jegyző (olvassa) : A második bekezdés első sorának ezen szava után „kárese­tek" tétessék, illetőleg szúrassék közbe „elbírá­lása" ; továbbá ugyanezen sorban e szó helyett „tartoznak" tétessék: „tartozik". Dárdai Sándor előadó: T. ház! Én a mó­dosítást kívánom módosítani, kérvén, hogy a „kár­esetek" szó helyett „kárkeresetek" tétessék, az „el­bírálása" szó helyett pedig „megbirálása*. (He­lyeslés.) Elnök: T. ház! A 86. §hoz Olay Szilárd képviselő ur azon módosítást adta be, hogy az első sornak ezen szava után „káresetek" tétessék ezen szó „elbírálása" s e módosítás következtében a mondat ezen szava helyett „tartozna", ez teendő : „tartozik". Ehhez az előadó ur azon kiigazítást teszi, hogy a „káresetek" szó helyett, a mely ugy látszik csak nyomdahibából van itt, ez tétessék „kárkeresetek", az „elbírálása" szó helyett pedig­len ez a szó „niegbirálása". Kérdem a t. házat, méltóztatik-e Olay Szilárd képviselő ur módosításával és az előadó ur által javasolt kiigazítással szemben a szöveget válto­zatlanul fentartani, igen vagy nem ? (Nem!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy az nem tartatik fenn és igy a második bekezdés Olay képviselő és az előadó ur módosításával fogadtatik el. Tibád Antal jegyző (olvassa a 87. §-t, mely észrevétel nélkül elfogadtatott. Olvassa a 88. §-t). Szederkényi Nándor: T. ház! E szakasz­ban arról történik intézkedés, hogy a károsult az előljáró vagyontaíansága esetében követelését a házi pénztáron veheti meg, illetőleg a törvény kötelezi a házipénztárt ily esetben a károsult ki­elégítésére. Miután, t. ház, a rendezett tanácsú vá­rosok hatáskörében most nagy változás történt, a mennyiben a rendőrkapitány választása elvonatott a rendezett tanácsú városok jogköréből és a fő­ispán jogkörébe tétetett át, azt gondolom, hogy megszűnt egyszersmind az a viszony is, a mely fennállott eddig és fennállana tovább is, ha a rendőr­kapitány választása a rendezett tanácsú városok körében maradna meg, hogy tudniillik az anyagi kárért felelősség az illető választó-testületeket illeti. Ha a jog kötelezettséggel jár, t. ház, akkor bizonyos, hogy a jog elvonásával megszűnik a kötelezettség is. (Ugy van! a szélső baloldalon.) Én a t. ház kegyes megbirálása alá bocsátom azt a kérdést, vájjon igazságosnak és méltányos­nak fogj a-eltalálni azt, hogy a képviselő-testület az anyagi felelősséget viselje azon tisztviselőért, azon elöljáróért, a kit nem választ, a kinek kine-

Next

/
Thumbnails
Contents