Képviselőházi napló, 1884. XI. kötet • 1886. márczius 30–május 7.

Ülésnapok - 1884-224

180 -224, orseágo* tlés április 9. 1886. polgármester és a tanács többi tagjai is, például az ujonezozásnál, adóbehajtásnál és kezelésénél. Ezt tehát egyedül döntő érvnek nem fogadhatom el. De ismételten felhozták,hogy a rendőrkapitány a rendőri hatóság gyakorlásában tisztán állami teendőt, mondjuk politikai rendészetet gyakorol. De fontoljuk meg bővebben a kérdést, vájjon rendes teendője-e a kapitánynak az állami rendészet? Felelet rá : nem! Kendezett viszonyok közt egyszer egy évben, sőt egy évtizedben egyszer fordul elő, hogy állami rendészeti teendőt kell végeznie. És ezen kivételes, ritka functiók miatt organisáljuk-e államivá ez állást ? Ez anorganicus intézkedés lenne. Az minden esetre áll, hogy vannak állam rendészeti teendők, melyek végzésére közegnek kell léteznie, de azt hiszem, hogy erre nem szükséges új közeg teremtése, mert a törvényhatóságokról szóló törvény elfogadása után elmondhatjuk, hogy van olyan közeg, ki az állami rendészeti teendőket teljesítheti. Hiszen mire való a főispán azon rengeteg hatáskörrel, a melylyel felruháztatott s mire való a főispáni titkár? De eltekintve ettől, ha azon ellenvetést tenné valaki, hogy van a főispánnak és titkárnak elég teendője különben is, megjegyzem, hogy minden rendezett tanácsú városban különben is jelen van a főispán és a titkára, de ezen kívül mindenütt van egy törvényszéki elnök, vagy királyi ügyész, vagy járásbiró, szóval van mindenütt elég állami közeg arra, hogy ha a városi rendőrkapitány nem teljesítené kötelességét az állami rendészetet illetőleg, őt megintsék, hogy állami kötelességét teljesítse, vagy feljelentést tegyenek a főispánnak. Minden esetre lenne tehát gondoskodás téve arról,hogy ha az állam iránti kötelességét elmulasztaná a választott rendőri kapitány, annak teljesítésére intessék állami közegek által s illetőleg felelősségre vonassák, ezen állami közegek feljelentése következtében fölebbvalója, a főispán által. De van egy másik intézmény is, melyben megtestesül az állami rendészet az állami bejelentési hivatal. Méltóztatnak tudni, hogy a törvény által felhatalmaztatik a minister, hogy mindazon rendezett tanácsú városban, hol szükségesnek tartja, állami bejelentési hivatalt állítson. Minő jelentőséggel bir e hivatal ? minden esetre az államrendészeti invigilantia jelentőségével. Ha tehát a minister egyik vagy másik városban nem tartja elégnek a rendőri felügyelet organismusát, annak a városnak rögtön nyakába akaszthat egy bejelentési hivatalt s a hivatal főnökében meg volna a politikai ágens, ki hivatva van ellenőrizni a választott kapitány összes működését. Tehát az államra nézve netalán veszélyes működés ellenében a megkívántató ellenőrzésről gondoskodva lenne, a nélkül, hogy elvonjuk a várostól azon közeget, mely tulaj donképen városi és helyhatósági közeg: a rendőrkapitányt. T. képviselőház! Ha ezen rendőrkapitány kineveztetnék és pedig nem a ministerium által, hanem csak a főispán által, micsoda lény volna ő? Városi tisztviselő-e? Nem. Mert összes impulsusait nem kapná mástól, hanem attól, ki őt kinevezi, ellenőrzi és kitől egész existentiájafügg és nierE kilátásba lett helyezve a kormány padjairól, hogy ez a kinevezendő rendőrkapitány bizonyára nem lesz fia azon városnak, hanem bárhonnan fognák importálni, hogy mint idegen elem ékeltessék be a városba, nem lehetne tehát róla mondani, hogy helyhatósági hatalomközeg. De talán állami közeg? Azt hiszem, hogy nem. 0 politikai ágense volna a főispánnak, a mely főispán ismét politikai ágense a ministernek és ugy szaporittatnék egy új etappal ezen személyes agensi rendszer, mely szabad államba és alkotmányos országba nem való. (Igaz! Ugy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! De nézzük meg jobban ezen rendőrkapitány teendőit. Én már megemlítettem, hogy az állami rendészet gyakorlása csak ritka kivételes teendője lehetne, rendes teendője pedig majdnem localis helyhatósági jelleggel bir. Ha már most oda kineveztetik egy idegen ember, ki magát csak államrendőrnek tartja, ki mindenütt csak azon veszélyeket fürkészi, melyek esetleg veszélyeztetik az államot, vagy a fennálló rendszert, vagy a fennálló pártérdekeket, az minden esetre csak ezen a téren fogna óhajtani érdemeket szerezni, de a helyi érdekű rendészet iránt a rend fentartása, a tisztaság fentartása, a mezei rendőrség, egyáltalában a helyi rendészet ezer meg ezer, inkább gazdasági természettel bíró teendői iránt nem volna neki semmi érzéke, mert ez az állomás hasonló szellem által van concipiálva, mint a megfelelő magasabb fokú agensi állomás: a főispáni állomás. Ugy mint a főispán jogosítva van mindenbe belenyúlni, de valamit tenni, valamit teljesíteni, valamiről gondoskodni nincs hivatva, ép ugy van ezen most contemplált kinevezendő városi rendőrkapitány. Ez belenyúlhatna mindenbe, megakaszthatna mindent, megbéníthatná a tanácsnak minden üdvös funetióját, de arról, hogy kötelessége legyen bizonyos teendőket positive is végezni, arról nem gondoskodik sem a minister, sem a törvényjavaslat, mert a ministernek nines érdekében, hogy a városi rendészeti ügy kezeltessék, érdeke csak az, hogy legyen ott legalsó fokon is egy ügynöke. T. képviselőház! Ez aggodalmakat nem én tápláltam először ezen contemplált alkotás fölött, hanem táplálta Molnár Antal képviselőtársam egyik legújabb kiadású műve, ki maga óvatosan ugyan, de rámutatott, hogy az az intézkedés és